A miniszter kifejtette: a költségvetés megszokottnál sokkal korábbi elkészítése mellett szólt az, hogy a jövő évi büdzsé ismeretében az önkormányzatok és a gazdasági szereplők is könnyebben tudják tervezni a következő évüket.

Varga Mihály megerősítette, hogy a kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően 2016-ra konzervatív becsléssel 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, fegyelmezett fiskális politika mellett 2 százalékos hiánnyal, és az 1,6 százalékos infláció mellett a fogyasztás növekedésével számol a kormány.

A miniszter szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei a családok lesznek, hiszen az adóintézkedések összesen 170 milliárd forintot hagynak majd a magyar családoknál. Ebből 120 milliárd forintot tesz ki, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra mérséklődik.

Varga Mihály megerősítette, hogy a kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően 2016-ra konzervatív becsléssel 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, fegyelmezett fiskális politika mellett 2 százalékos hiánnyal, és az 1,6 százalékos infláció mellett a fogyasztás növekedésével számol a kormány.   

A miniszter szavai szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb nyertesei a családok lesznek, hiszen az adóintézkedések összesen 170 milliárd forintot hagynak majd a magyar családoknál. Ebből 120 milliárd forintot tesz ki, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 16-ról 15 százalékra mérséklődik. Emellett a sertés tőkehúsok áfájának csökkentése 25 milliárd forintot, a kétgyermekesek adókedvezményének növelése 1  milliárd forintot, az állami közszolgáltatások díjának, illetékének a csökkentése 10 milliárd forintot jelent.   

Varga Mihály ismertette, hogy a munka és a gyermeknevelés megbecsülésére épülő családi adórendszer jövőre is fennmarad. Eredményességéhez hozzájárul Európa egyik legalacsonyabb személyijövedelemadó-kulcsa, és a családi adókedvezmény mértékének növekedése is – fogalmazott. Kifejtette, hogy 2016-tól négy év alatt fokozatosan kétszeresére, a jelenlegi havi 10 ezer forintról jövőre 12 500 forintra, 2019-re 20 000 forintra nő a két gyermeket nevelő családok családi adókedvezménye. Ez 350 ezer családnál 1,4 millió szülő és gyermek életében jelent előrelépést.   

A gyed extra 2016-ban is fennmarad, mint ahogyan a házasságkötéshez kapcsolódó adókedvezmény is, ezenkívül elegendő forrás áll rendelkezésre a családok otthonteremtési kedvezményének kibővítéséhez.   

A miniszter hangsúlyozta: a megélhetési költségeket csökkenti a kormány azon döntése is, hogy 2016. január 1-jétől a sertés tőkehús áfakulcsa a korábbi 27-ről 5 százalékra csökken. Gyermekétkeztetésre az idei 61 milliárd forint után 2016-ban már több mint 71,7 milliárd forintot fordítanak. Az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztésének köszönhetően már 2015 őszétől a jelenleginél akár 230 ezerrel több gyermek étkezhet térítésmentesen – hívta fel a figyelmet Varga Mihály.   

Elmondta, hogy 2016-tól a teljes alsó tagozaton ingyenessé válik a tankönyvellátás, a felsőbb évfolyamokon pedig a rászorultság figyelembe vételével biztosítják a tankönyveket.   

Varga Mihály kifejtette: jövőre a nyugdíjak és egyes jövedelempótló ellátások is megőrzik reálértéküket, ezek az infláció mértékével növekednek majd. Számos más, az idősek érdekében tett intézkedés mellett folytatódik a Nők 40 program is, amely lehetővé teszi, hogy a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba mehessenek. Az idősek és a családok terheit emellett mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszerrel kívánja megőrizni.  

Az előre nem látható kockázatok kivédését szolgáló Országvédelmi Alap 100 milliárd forintot tartalmaz, ami az idei évinél 70 milliárd forinttal magasabb összeg. Törvényi garancia van arra is, hogy ezt az alapot csak a hiánycél veszélyeztetése nélkül lehet felhasználni – fűzte hozzá a tárcavezető.   

Varga Mihály kiemelte: ezen felül a törvényjavaslatban fejezeti stabilitási tartalék, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedésekre együtt további 135 milliárd forintos tartalék szerepel. Mindezekből jól látszik, hogy a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás tovább folytatódik.  

A kormány célul tűzte ki a teljes foglalkoztatás elérését is. A kabinet 2016-ban a gazdaságilag aktívak és a munkába állók számának emelkedését várja, így a munkanélküliségi ráta 6 százalék körüli szintre mérséklődhet.   

Az elkövetkező időszakban a magyar gazdaság szerkezete is egyre kiegyensúlyozottabb lesz, az export mellett a belső kereslet is tovább erősödik.   

Idén és jövőre is tovább gyorsulhat a háztartások fogyasztásának növekedése. Ezt a devizahitelek rendezésén túl a tovább emelkedő reáljövedelmek, a rekordmértékű foglalkoztatás, illetve a családokat támogató kormányzati intézkedések is segítik – mondta a miniszter, hozzátéve: a tavalyi erőteljes növekedés után a beruházások terén is további bővülés várható. Ehhez az európai uniós források fokozott lehívása mellett a kis- és középvállalkozásokat támogató hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárul. A segély helyett munkát elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája és senki ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra – folytatta expozéját Varga Mihály.   

A kormány a versenyszférával együttműködve szeretné elérni a teljes foglalkoztatottságot, ezért tovább folytatódnak és bővülnek a foglalkoztatást ösztönző programok. A Munkahelyvédelmi Akciótervet - amely már közel 900 ezer ember munkahelyének megőrzését segíti – kiterjesztik a mezőgazdasági ágazatban dolgozókra is – ismertette.     

A tárcavezető kiemelte, 2016-ban összesen 131 milliárd forintot hagy a kormány a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket alkalmazó vállalkozásoknál, és továbbra is érvényesíthető lesz a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után járó adókedvezmény.    

Jövőre 40 ezerrel több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás, így összesen 240 ezer embernek lesz lehetősége arra, hogy részt vegyen a közfoglalkoztatási programban, amire az idei 270 milliárd forinttal szemben jövőre 340 milliárd forintot fordítanak.     

A fegyveres és rendvédelmi életpályamodell keretében idén júliustól a katonák és rendvédelmi dolgozók fizetése átlagosan 30 százalékkal, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal nő. 2016-ban az összesen 35 százalékos emelés fedezetéül 121,7 milliárd forintot biztosít a költségvetés.     

Az életpályamodellben foglaltak szerint folytatódik a pedagógusok béremelése is, így 2017-ig minden évben nő az ágazatban dolgozók bére – hangsúlyozta Varga Mihály.     

Az egészségügyi ágazat területén az egészségügyi szakdolgozók, orvosok esetében elsősorban a mozgóbérek területén, míg a fiatal szakorvosok esetében a jövedelmi helyzet javításában történhet előrelépés. Ehhez 15,3 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Varga Mihály szólt arról is, hogy 2016 júliusától megkezdődik a kormánytisztviselői életpályamodell bevezetése is, melyhez a céltartalékban áll rendelkezésre a megfelelő fedezet.    

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a magyar vállalkozások pályázati lehetőségei megsokszorozódnak. Magyarországon az egy főre jutó támogatás soha nem volt olyan magas, mint az új uniós pénzügyi időszakban. 2016-ban mintegy 1000 milliárd forint uniós forrás juthat el a kedvezményezettekhez, ebből mintegy 500 milliárd forint szolgálhatja a gazdasági növekedést közvetlenül segítő fejlesztéseket.     

Varga Mihály hozzáfűzte: ezt a forrást egészítik ki 100 milliárd forintos nagyságrendben a megyék és megyei jogú városok gazdaságfejlesztési programjai. A 2007-2013-as programok zárásához kapcsolódó utolsó kifizetésekkel együtt a teljes összeg mintegy 1400 milliárd forintot tesz ki. A központi költségvetésben megjelenő források mellett továbbra is közel 483 milliárd forint értékű agrártámogatás érkezik Magyarországra.     

A miniszter az önkormányzati finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy jövőre indokolt fenntartani, illetve tovább szilárdítani a feladat alapú támogatási elosztási rendszert. Folytatódik az adósságkonszolidációban nem részesült települések fejlesztési támogatása is, erre a célra 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta Varga Mihály. Az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül, közel 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 660 milliárd forint támogatást biztosít.    

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének egyensúlya 2016-ban is biztosított, a bevételek teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat, és az Egészségbiztosítási Alapnál szintén a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolt a kormány. Utóbbi kapcsán Varga Mihály ismertette, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra fordítható összeg az előző évihez képest 33,7 milliárd forinttal nő majd. Az egészségügyi ágazat 2016-ban további 11 milliárd forint többletforrással számolhat, a szakorvos képzés támogatási rendszerének kiterjesztésére, átalakítására, mentőautók beszerzésére és a mentésirányítási rendszer üzemeltetésére, valamint egyéb életminőséget is javító intézkedésekre – tette hozzá.   

Varga Mihály szólt arról is, hogy a Költségvetési Tanács a törvénytervezet hitelességére és végrehajthatóságára nézve nem állapított meg olyan ellenvetést, mely felvetné a javaslattal szembeni egyet nem értés kérdését. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az egyes bevételi és kiadási tételeket érintő kockázatokra és javasolta a rendelkezésre álló tartalékösszegek megemelését. A kormány a tanács véleményét elfogadva megemelte az Országvédelmi Alap előirányzatát.   

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék is értékelte, és sok pozitív megállapítást tett, csak néhány pontot érintően fogalmazott meg észrevételeket – mondta a miniszter,  megköszönve mindkét szervezet munkáját.

ÁSZ: megalapozott a büdzsé, az adóbevételeket reális alapokon tervezték

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint a 2016-os költségvetés megalapozottnak tekinthető, az adóbevételeket reális alapokon tervezték. Domokos László a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájában úgy értékelt: a 2014-es és a 2015-ös első négyhavi adatok egyértelműen mutatják, hogy a magyar gazdaság túljutott a válságon, és egy olyan növekedési pályára állt, amelyet egyaránt jellemez a dinamikus gazdasági növekedés és a gazdasági egyensúly javulása. 

A számvevőszék elnöke jelezte: az online pénztárgépek, illetve a közúti áruforgalmat ellenőrző rendszer bevezetése jól szolgálja a gazdaság kifehérítését, és adóbevételeket növelő hatásuk több éven keresztül is jelentkezik.

KT: teljesíthetők a célok

A Költségvetési Tanács (KT) összességében teljesíthetőnek ítélte a 2016-os költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott államháztartási hiányt, valamint az államadósság GDP-arányos mértékének csökkentésére kitűzött célokat, mind az ezek alapjául szolgáló makrogazdasági pályát.

A KT véleményét Kovács Árpád, a szervezet elnöke ismertette szerdán az Országgyűlésben. Reálisnak nevezte a fő makrogazdasági feltételezéseket, hozzátéve, hogy a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, valamint a háztartások fogyasztásának 3,6 százalékos bővülése elérhető. A KT ugyanakkor megjegyezte, hogy a kitűzött gazdasági növekedéshez a külső feltételek kedvező alakulása is szükséges.

Kovács Árpád a szavai szerint a tanács úgy ítélte meg, hogy a 2016-os költségvetés adó- és járulékbevételei az adórendszer viszonylagos stabilitását tükrözik és reális alapon tervezettek. Ez utóbbit megalapozza a gazdasági növekedés, nemkülönben a lakosság fogyasztásának várt bővülése – tette hozzá.

Rogán: több munkahely, kevesebb adó

Rogán Antal, a kormánypárt vezérszónoka hangsúlyozta: a 2016-os költségvetés többet költ foglalkoztatásra, a folytatódó növekedéssel tovább nő a munkahelyek száma, és tovább csökken a munkanélküliség. Jövőre pedig Magyarországon mindenki kevesebb adót fog fizetni - hangsúlyozta.

„Minden magyar család, minden magyar dolgozó ember léphet egyet előre” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

A politikus fontosnak tartotta összevetni a 2002-2010 közötti időszakot az elmúlt öt év gazdaságpolitikájával, kiemelve, hogy 2002 és 2010 között „mérhetetlenül"" eladósították az országot, és megduplázták a munkanélküliséget, amelynek mértékét a jelenlegi kormány az elmúlt években leszorította. Hozzátette azt is, hogy különösen 2006-2010 között minden alkalommal elmaradt az európai uniós átlagtól Magyarország gazdasági teljesítménye, amely ezzel szemben ma már jóval az EU-s átlag fölött van.

Szólt arról is, hogy 2010-től a válságkezelés terheit azoknak kell viselniük, akik a 2002-2010-es időszak „nagy haszonélvezői” voltak. Rogán Antal ezzel kapcsolatban örömét fejezte ki amiatt, hogy nem mérséklődnek a nagyvállalatok adóterhei, a kisvállalatoké pedig nem emelkedik.

A kormánypárti vezérszónok kitért továbbá arra, hogy míg 2002-2010 között a nettó minimálbér reálértéke mindössze 1 százalékkal nőtt, addig 2010-ről 2016-ra – várhatóan – 5,5 százalékos a növekedés. Ez szerinte elég egyértelműen eldönti azt a kérdést, hogy melyik bér- és adórendszer kedvezőbb minden családnak. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra a kormányzati gazdaságfilozófiára, amely szerint az állam a megkeresett pénzből minél többet hagy az embereknél, és inkább a fogyasztást adóztatja.

Rogán Antal kijelentette:  a jövő évi büdzsé nagy előrelépést jelent azokban az ágazatokban is, amelyekben a költségvetésből fizetik a béreket. Példaként említette a pedagógusfizetések emelését, a fegyveres szerveknél dolgozók idén induló életpályaprogramját, a szociális szférában dolgozókat érintő változásokat, valamint a köztisztviselői életpályaprogramot, amelyen dolgozik a kormány.

Vona: a kormány álljon elő új javaslattal!

A Jobbik frakcióvezetője a 2016-os költségvetési javaslat visszavonására és új benyújtására szólította fel a kormányt a parlamentben.

Vona Gábor a büdzséjavaslat általános vitájában az hangoztatta: az egyensúly szempontjából lehet ok némi optimizmusra, a gazdasági növekedéssel összefüggésben már „összeszorul az ember gyomra”, a foglalkoztatás és az életszínvonal kérdésében pedig tragikus a helyzet.

 A Jobbik vezérszónoka hiányolta az ökoszociális szempontokat a javaslatból, és sürgette az alapvető élelmiszerek és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését, illetve a termelést támogató adórendszer kialakítását.

Tóbiás: kormány nincs tisztában a magyarok gondjaival

Az MSZP frakcióvezetője szerint a kormány sem a magyarok gondjaival, sem a világ jó gyakorlataival nem volt tisztában a 2016-os költségvetés előkészítésekor. Tóbiás József költségvetésnek álcázott kormányzati merényletnek nevezte a 2016-os büdzsét, többkulcsos adórendszert javasolt, illetve több forrást szorgalmazott az oktatásra, az egészségügyre, a szociális rendszerre és az önkormányzatoknak.

Az ellenzéki politikus vezérszónoki felszólalásában azt mondta, az az igazi krízis, hogy Magyarország négy régiója is Európa legszegényebbjei között van, és ennek megoldására nem látni semmit sem a büdzsében, helyette van gyűlöletkampány a menekültekkel szemben.

A szocialisták másik vezérszónoka, Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke közölte, miközben a kormány érdemben csökkentette a legmagasabb jövedelműek adóját, addig a legalacsonyabb jövedelműeknek érdemben növelte. Az MSZP az alacsonykeresetűek esetén egyszámjegyű adókulcsra tesz javaslatot.

LMP: ez a leszakadás, a kilátástalanság büdzséje

A további leszakadás, az elszegényedés és a kilátástalanság költségvetésének nevezte a 2016-os büdzsé javaslatát az LMP vezérszónoka az előterjesztés szerdai, parlamenti vitájában.

Schmuck Erzsébet alapvető változást sürgetett a kormány gazdaság- és társadalompolitikájában a fejlődés érdekében, valamint azért, hogy egy több lábon álló gazdaság és a mainál igazságosabb társadalom jöjjön létre.

A politikus beszélt pártja a dolgozói szegénység felszámolását célzó javaslatairól, amelyek elmondása szerint mintegy 1500 milliárd forint átcsoportosítását igénylik.

Az ellenzéki párt a többi közt progresszív adózással és közszféra dolgozóinak béremelésével biztosítana magasabb jövedelmet a legkevesebbet keresőknek – számolt be.

KDNP: a költségvetés a családok mellett áll

Firtl Mátyás, a KDNP országgyűlési  képviselője arról beszélt, hogy az erős családot tekintik a jövő alapjának, s a költségvetési javaslat is határozottan a családok mellett áll.

Szavai szerint a szocialista kormányok hátat fordítottak a családoknak, elvették kedvezményeiket, a mostani kormány azonban arra törekszik, hogy több maradjon náluk. A 2010-es évhez képest 40 százalékkal, mintegy 1000 milliárd forinttal többet fordítanak családtámogatásra, s ez egybeesik a kereszténydemokrata értékrenddel.

A kormánypárti politikus - aki a biztonság, a stabilitás és a kiszámíthatóság költségvetéseként hivatkozott a javaslatra, kiemelte azt is, hogy az a közösségek és Magyarország megerősödését is szolgálja.

Egyetértés a közlekedésbiztonság határokon átnyúló javításáról

Kontrát Károly belügyi államtitkár ismertette azt a bolgár, horvát, osztrák és magyar kormányok közötti megállapodást, amely kihirdetése után a közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértések utáni büntetések határon átnyúló végrehajthatóságát segítik.
A vitában felszólaló Demeter Márta (MSZP) és Ander Balázs (Jobbik) is egyetértett az előterjesztéssel.

Az elektronikus kártya megvalósítása miatt módosítanák a törvényeket

Az elektronikus kártya bevezetése miatt változhatnak egyes törvények, egyebek mellett információszabadságról szóló passzusok is. Pogácsás Tibor, a belügyminisztérium önkormányzati államtitkára törvényismertetőjében azt mondta, az e-kártya elektronikus aláírást, útlevelet, személyi igazolványt, ujjlenyomatot, adóazonosító számot és társadalom-biztosítási azonosítót is hordozhat majd. Hangsúlyozta, hogy egyes szervek nem élhetnek vissza az adatokkal, mert csak olyan információk olvashatnak ki, amelyek kezelésére jogosultságuk van.
Az államtitkár elmondása szerint a kártya cseréje fokozaton, a régi igazolványok lejártával történik, de plusz díjért bárki bármikor lecserélheti a még érvényes okmányát.

Fidesz: a biztonság rovására semmi nem mehet

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka a vitában azt mondta, nem elválasztható egymástól az elektronikus közigazgatás és az adatvédelem, utóbbiért mindent meg kell tenni, a biztonság rovására semmi nem mehet. Hangsúlyozta, hogy az adatok összekapcsolása tilalmának érvényesülnie kell.

MSZP: milyen eszközökkel teremtik meg az adatbiztonságot?

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka szintén a kíberbiztonság kérdését emelte ki. Azt kérdezte, milyen eszközökkel akadályozzák meg, hogy egy orvosi rendelőben az adóhatósági adatokat is le tudják olvasni.

KDNP: a változtatások nem mennek szembe az adatvédelmi szabályokkal

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka szerint az ellenzéki szirénhangok ellenére az e-kártya bevezetése nem ellenkezik semmilyen adatvédelmi szabállyal és joggal.

A kormánypárti politikus kiemelte, a törvényjavaslat nem változtat az osztott információs rendszerekre vonatkozó előíráson, ahogy az adatkezelés szabályai sem módosulnak, a kártya használatához pedig a tulajdonos személyes közreműködésére is szükség van.

Jobbik: jó irány az elektronizálás, de további garanciákra van szükség

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában jó iránynak nevezte a közigazgatási ügyintézés elektronizálását, de szerinte ahhoz további, az állampolgárok jogait védő garanciák beépítésére lenne szükség.
Hangsúlyozta, a jelenlegi javaslatban semmi sem garantálja, hogy például a titkosszolgálatok nem kapcsolják össze az e-kártyára tervezett öt különböző féle adatot és végeznek el egy úgynevezett „profilozást”.
A jobbikos politikus szerint mindezek miatt az állam kezében túlzott mértékű hatalom összpontosul, ami kiszolgáltatottá teheti az állampolgárokat, akár egy-egy tévedés esetén is.

A vita további szakaszában az MSZP vezérszónoka, Bárándy Gergely és Staudt Gábor ismételt felszólalásokon hangsúlyozták az e-kártya bevezetésének veszélyeit, míg a fideszes Tuzson Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézésben való állampolgári bizalom megszerzése fontos lépcsőfoka egy társadalom fejlődésének.
Pogácsás Tibor belügyi államtitkár előterjesztői zárszavában megerősítette, az új személyazonosító kártyával nem lehet automatikusan összekötni, ma is létező adatbázisokat. Megjegyezte továbbá, hogy a jelenlegi kártyatípusok lecserélése hosszadalmas, akár tíz évet is igénybevevő folyamat lesz.
Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra négyen jelentkeztek. Lukács László György (Jobbik) a betöltetlen háziorvosi praxisokról beszélt, Witzmann Mihály (Fidesz) az egészségüggyel kapcsolatban azt mondta, arra a világon mindenhol szkeptikusan tekintenek az emberek. Novák Előd (Jobbik) a népességfogyással kapcsolatban beszélt, Ander Balázs (Jobbik) a Somogy megyei falvak nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet.

A felszólalást követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az ülésnapot, a képviselők csütörtök reggel 8 órakor a költségvetés 14 órás időkeretes vitájával folytatják a munkát.