Az intézkedések fele sem kellene, de az EU rákényszerít

A kormányfő a túlzottdeficit-eljárást érintően kifejtette: Brüsszel szerint az elkészített jövő évi büdzsével nem maradna három százalék alatt a költségvetési hiány, és ha a magyar kormány ezt nem fogadja el, és nem változtat a költségvetésen, akkor az EU sok száz milliárd forintnyi fejlesztési forrást von meg az országtól. Orbán Viktor szerint nincs igaza Brüsszelnek, „de nem tudunk mit tenni: ha nem akarjuk, hogy forráselvonás történjen, akkor most a költségvetésen igazítani kell egyet".

A 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek egyébként a felére sem lenne szükség – folytatta –, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Bár a magyar kabinet megteszi, amit Brüsszel vár, de mivel a kormány szerint jövőre jobb lesz a magyar gazdaság állapota, mint azt az unióban gondolják, „ki fog derülni, hogy jónéhány dolgot, amit most Brüsszel kihúz vagy ki akar húzatni velünk, azt mégis meg fogjuk csinálni, csak nem most kell ezt bejelentetnünk, hanem az első félévben", amikor annak végén majd látszik, „mégis jól teljesítettünk".

Példaként említette a kormányfő a pedagógusbérek emelésének tervezett elhalasztását 2014 januárjára, amellyel kapcsolatban kijelentette: küzd azért, és lát is esélyt rá, hogy 2013 első félévében úgy alakuljanak a számok, hogy mégis bevezethető legyen jövő szeptemberben a tanárok életpályamodellje.

Arra a kérdésre, miért döntött úgy a kormány, hogy a jegybanki tranzakciós illetékről lemond, és helyette a lakossági tranzakciós adót emeli, azt válaszolta: „mert az unió azt követelte, hogy ezt vonjuk vissza". „Az unió olyan pénzelvonással fenyeget bennünket, hogy bár nem értek velük egyet, az erő előtt ilyenkor meg kell hajolni, illetve ki kell térni az ilyen nagy erő elől" – magyarázta.

Nem állunk messze egy jó megállapodástól

A rádióinterjúban téma volt az IMF/EU-tárgyalások állása is, amelyről szólva a miniszterelnök azt mondta, Magyarország nem áll messze egy jó IMF-megállapodástól, az ügyben pedig a valutaalap tokiói közgyűlésének lezárulta után várhatóak újabb fejlemények.

Úgy fogalmazott, az IMF „egy okos szervezet: nem szegezi a mutatóujját az ön mellkasának, és nem mondja azt, hogy márpedig ha nem ezt csinálod, akkor nem kapsz tőlünk hitelt – hiszen mégiscsak a mi bankunk, tehát kell adnia hitelt, ha a feltételek fennállnak –, hanem egy ravaszabb, kimódoltabb, ügyesebb taktikai vonalvezetés érvényesül, de a vége (...) minden országban nyugdíjcsökkenés, bércsökkentés, elbocsátások". A korábbiaknál ma már komolyabb, erősebb Magyarország nem ilyet, hanem egy jó megállapodást akar kötni a valutaalappal – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő egyúttal igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint továbbra is tartja-e magát az a kormányzati szándék, hogy ha lesz megállapodás, akkor a pénzhez csak az államadósság-törlesztés miatt nyúlnak majd hozzá.

Az IMF-tárgyalásokról szóló sajtóhirdetések szükségességét a miniszterelnök azzal magyarázta, hogy bár ez a megoldás némileg idegen a kormányzástól, de modern eszközöket is be kell vonni a valóságos információknak az emberekhez való eljuttatásába.

Az alsóközéposztályt érintő akcióterveket hirdet a kormány jövőre

Orbán Viktor közölte azt is, hogy új gazdasági akcióterveket jelent be a kormány 2013-ban kifejezetten az alsóközéposztály tagjainak. Ezt azzal indokolta, hogy a minimálbér és a 220 ezer forintos havi átlagbér között keresők, vagyis az alsóközéposztály tagjai még nem kaptak lehetőséget arra, hogy ki tudjanak törni jelenlegi helyzetükből.

Merkel érti, mi történik Közép-Európában

Orbán Viktor szerint Angela Merkel német kancellár pontosan érti, mi történik Közép-Európában, tudja, milyen volt a diktatúra, és szimpatizál a térség népeivel. A miniszterelnök ezt csütörtöki berlini tárgyalásai után mondta a 180 percben péntek reggel.

A német kancellár és a magyar kormányfő berlini találkozóján az Európai Uniót és a gazdaságpolitikát érintő kérdéseké volt a főszerep, de a felek nyílt párbeszédet folytattak a választójog és a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről is.

Orbán Viktor a pénteki rádióinterjúban arra a kérdésre, hogy Angela Merkel mennyire volt tájékozott a magyar ügyekkel kapcsolatban, azt felelte: mivel a kancellár Kelet-Németországban élt, érti, hogy mi történik Közép-Európában. A nyugatiak „nem tudják, milyen a testre szabott személyes elnyomásban is kifejeződő diktatúra. Angela Merkel pontosan tudja. Érti Közép-Európát (...), személyes szimpátiával is viseltet a térség népei iránt" – fejtette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindkét ország egy szuverén állam, amelyek legfeljebb érdeklődnek egymásról, de az nem fordulhat elő, hogy beleszóljanak a másik dolgába.

Németországban tisztelik a magyarokat és Magyarországot, egyenrangú partnernek, szövetségesnek tekintik, „ezért jó dolog magyarnak lenni Németországban" – fogalmazott, hangsúlyozva: fordítva is igaz, Magyarország is tiszteli, kedveli a németeket, akik "méltányolják mindazt, amit a magyar emberek elértek az elmúlt két évben". Ebben a két esztendőben egyébként 4,7 milliárd euró összegű német befektetés érkezett Magyarországra, ahol ma 300 ezer ember dolgozik német tulajdonban lévő cégeknél – jegyezte meg.

Az euróval kapcsolatos magyar véleménnyel összefüggésben Orbán Viktor kifejtette: Angela Merkel érti a magyar álláspontot, vagyis hogy „az euróhoz való csatlakozásról akkor kell Magyarországnak gondolkodnia, ha az euró újabb perspektívákat nyit a magyar gazdaság számára, illetve, ha Magyarország teljes egészében felkészült az eurózónához való csatlakozásra".

Németországnak az a fontos – magyarázta –, hogy Magyarország segítse az euróövezeten belül meghozandó azon döntéseket, amelyek az euróválság kezeléséhez szükségesek. „Támogatásunkról biztosítottam a kancellárt" – közölte a kormányfő.