A jelenlegi válság leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy megerősítsük identitásunkat és közösségeinket, őrizzük hagyományainkat, ismerjük múltunkat, mert csak így válhatunk erősebbé a válság utáni időszakban. Ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségesek - mondta Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Budapesten a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) első plenáris ülésén.
Szászfalvi László úgy fogalmazott: ebben a munkában az egyházak és a civil szervezetek megkerülhetetlen szövetségest jelentenek, a polgári-nemzeti-keresztény politikának feltétlenül támaszkodnia kell a civil szféra társadalmi erejére és az egyházak által közvetített értékekre. Meglátása szerint a valódi kérdés jelenleg az, hogy az egyházak, a civil szektor és a kormányzat hogyan tud együttműködni a közjó megvalósításában, "hogyan tudunk együtt értékalapú, ugyanakkor modern, szilárd erkölcsi alapokon álló válaszokat adni az újabb és újabb kihívásokra".
Az önkéntesség európai évében különösen fontos annak hangsúlyozása, hogy az egyházak és a civil szervezetek az önkéntesség fontos tényezői, bennük valós demokratikus mintákat sajátíthatnak el a felnövekvő generációk, és "a magyarságunk értékeinek megbecsüléséhez nagy mértékben hozzájárulnak" - mutatott rá az államtitkár.
Az új civil törvényről szólva elmondta: ezzel a jogszabállyal a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra, kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig a civil szervezetek közpénz-felhasználásával kapcsolatban megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak.
A törvény létrehozza a nemzeti együttműködési alapot, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek és azok együttműködései számára, működésük és szakmai programjaik megvalósításához - tette hozzá.
Szászfalvi László kormányzati célnak nevezte a folyamatos konzultáció biztosítását az anyaországi és a külhoni magyar civil szférával, melynek keretében a nemzet és a közjó érdekeit a közösen megfogalmazott célok alapján határozzák meg, s a folyamatos konzultáció egyik meghatározó fóruma lehet a CET is.
Az államtitkár utalt az alaptörvényre, miszerint Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, valamint hangsúlyozta: a kormányzat egyházakkal kapcsolatos elkötelezettsége is az alaptörvényen alapul.
Beszélt arról is, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egyházakat érintő diszkriminatív szabályozásait a mostani kormány felszámolta, a velük való dialógust helyreállította. Egyebek mellett újraindították a szentszéki-magyar vegyes bizottság tanácskozásait, valamint a lokális egyházi kapcsolatokat is kiépítették. Történelmi eredményként értékelte, hogy ma már minden határon túli magyar egyházi szolgálatot végző lelkész megkapja a megfelelő támogatást, amivel helyreállt az egyházi intézmények egyenlő finanszírozása - hívta fel a figyelmet.
