Az Amerikai Bibliatársulat frissen közzétett mintegy 80 oldalas jelentéséből nagyszabású körkép bontakozik ki a Biblia egyéni, irodalmi és közösségi hatásairól, értékeléséről az USA-ban. A nagyszerű felmérést ez év elején készítette a hitéletet is kutató szociológiai intézet, a Barna Group. Mély elemzései alaposan előkészített, differenciált kérdésfeltevésen alapulnak. Az utóbbi időben feltűnően gyakran jelennek meg reprezentatív kutatási eredmények a vallási, és a hitéletről az USA-ban. Ugyancsak ebben az évben lepte meg a közvéleményt a Pew Research Center kutatóközpont. A világvallások jövőjéről szóló, s a vallások 75 éven belül várható további virulásáról és versenyfutásáról szóló trendeket már korábban vizsgáltuk. A most megjelent „Amerika változó vallási térképe” c. tanulmányra pedig még visszatérünk. Mindezekről sok minden mellett az is eszembe jut, s nem keresve az eddigi megdöbbentő hiány okait, csak azt kérdezem félhangosan: vajon hazánkban mikor lesz egyáltalán hasonló reprezentatív felmérés? (Forrás: barna.org; americanbible.org; pewforum.org)
HÁNY NYELVEN ÉRHETŐ EL A BIBLIA? KIINDULÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSSEL
Jelenleg a világon 6 901 aktívan használt nyelv él. Valamivel kevesebb, mint ennek a fele az a nyelv, amelyen a teljes Biblia, illetve a Biblia egy része már olvasható. Így is a Biblia magasan a világ legolvasottabb könyveinek a listavezetője. Ha ez az adat meglepi e cikk a hazai olvasóját, ezzel nincs egyedül, hiszen az amerikaiaknak 72 %-a gondolja azt, hogy a Biblia minden nyelven elérhető. Tény viszont, hogy 2 195 nyelvre folyamatban van a fordítása, 1 859-re még egyáltalán nem. 2 847 nyelven viszont olvasható már a Szentírás. A megkérdezetteknek 98 %-a pedig úgy vélekedik, hogy minden ember a világon hozzájuthat Bibliához. Valószínűleg abból indulnak ki, hogy az USA-ban minden háztartásban, otthonban van legalább egy Biblia, de sokban akár négy is.
MÉLYELEMZÉS A BIBLIA BEFOGADÁSÁRÓL, MORÁLIS, SZOCIÁLIS HATÁSÁRÓL
Az első nagyobb kérdéscsoportban a Biblia befogadását és elfogadottságát vizsgálták a Barna Group kutatói. Adataik teljesen frissek, 2015. január-februári keltezésűek. A megkérdezettek 79 %-a nevezte a Bibliát szent irodalomnak vagy szent könyvnek. Ez a Bibliának az USA-ban nyolcszor nagyobb popularitást biztosít, mint a statisztikailag utána következő szent könyvnek, az iszlám Koránnak (10 %), vagy a zsidó Tórának (7%). A Bibliának ez a prioritása más vallások szent könyveivel szemben 2011-ben 86 % volt, mára némiképpen csökkent. Az amerikaiaknak 49 %-a szerint a Szentírás tartalmaz minden olyan személyes ismeretet, ami az értelmes élethez szükséges. Meglepő viszont, hogy hat megkérdezett közül egy azt mondja, a Biblia és a Korán ugyanannak a spirituális igazságnak a különböző kifejezésmódja.
És a Biblia szerepéről az USA társadalmában hogyan vélekednek? A megkérdezetteknek 51 %-a szerint kicsiny a Biblia befolyása a mai amerikai társadalomra. Viszont 27 % véli úgy, hogy meglehetős befolyással van. 16 % pedig kifejezetten erős befolyást tulajdonít neki. Érdekes, hogy a gyakorló protestánsok és katolikusok elégedetlenek a Biblia társadalmi befolyásával, míg a nem keresztyének vagy az ateisták szerint nagyon is sok: ők az erős befolyásra panaszkodnak (53 %). A fiatal generációból 33 % a túl kevés befolyásra panaszkodik, ugyanennyi elégedett a befolyás mértékével, s csak 10 % mondja azt túl erősnek. 10 felnőtt közül hat vélekedik úgy, hogy a Biblia az a könyv, aminek a legerősebb hatása van az emberiségre (58 %).
Milyen megjelöléseket kapott a Biblia a kérdezettek között? Milyen szavakkal írná körül a Bibliát? – volt ez egyik kérdés. Válaszok: inspirált könyv, történelmi könyv, szabályok könyve, fantáziakönyv vagy káros könyv. 52 % nevezte inspirált és inspiráló könyvnek, mégpedig a gyakorló protestánsoknak 76 %-a, a gyakorló katolikusoknak 72 %-a. 25 % történelminek, 9 % szabályozónak, 8 % fantázia terméknek, 2 % károsnak vélte. Ez utóbbiak hovatartozásról nem szól a fáma.
A politikusoknak rendszeresen kellene olvasni a Bibliát!
Izgalmas kérdéskör a Biblia hatásának elemzése a politikára és a politikusokra. Érdekes és elterjedt vélekedés, hogy a politika sokkal polgáribb és polgáriasultabb lehetne, ha a politikusok rendszeresen olvasnák a Bibliát! – véli a megkérdezetteknek 56 %-a. És a politikai hatékonyság, a politikusok eredményessége szempontjából is fontos lenne a Biblia Rendszeres olvasása, mondja a megkérdezetteknek 58 %-a, kifejezetten javára válna a politikának és a politikusoknak! Ebben a vélekedésben az idősebbek és a fiatal nemzedék tagjai viszonylag közel állnak egymáshoz (75 és 67 %).
A BIBLIA ELTERJEDETTSÉGE
A hitüket gyakorló protestánsoknak 99 %-a rendelkezik saját Bibliával, a gyakorló katolikusoknak 96 %-a. Három nem keresztyén családból kettőben megtalálható legalább egy Biblia. A Bibliával rendelkezők 15 %-ának van 1 Bibliája, 33 %-nak kettő, 24 %-nak 4-5, további 24 %-nak pedig több mint öt. Ebben a tekintetben az elmúlt négy évet összehasonlítva, alig érzékelhető változás. A megkérdezetteknek 13 %-a vásárolt Bibliát a 2014. évben.
A SZENTÍRÁS ALKALMAZÁSA, GYAKORLATI HASZNÁLATA ÉS „HASZNA”
Ebben a kérdéskörben azokat interjúvolták, akik tényleges bibliahasználók, rendszeresen veszik kézbe a Bibliát. 52 %-a a megkérdezetteknek azt mondta, hogy ő legalább 3-4 alkalommal évente olvassa a Bibliát. A felnőttek közül 14 % napi bibliaolvasó. Ugyanennyi hetente többször veszi kézbe, 8 % hetente legalább egyszer, 9 % havonta legalább egyszer, 6 % legalább évente négyszer. A felnőtteknek 28 %-a még soha nem olvasta. Az idősebbek szívesen olvassák, 66 %-uk, a legfiatalabbaknak 47 %-a. A 2000 körül születettek közül 33 %-nak még nem volt kezében soha Biblia. A nők közül többen olvassák Isten Igéjét (58 %, férfiak 47 %), az USA déli részén jelentősen többen (66 %), mint északi, észak-keleti részén (37 %). Sokan viszont csak istentisztelten vagy misén hallják a Bibliát, tehát nem személyes olvasás révén ismerik, ezek száma 68 %. A Biblia-„hallgatók” száma magasabb a katolikusoknál (28 %), mint a protestánsoknál (15 %).
Ki mennyit tölt el bibliaolvasással? Az átlagos felnőtt bibliaolvasó 30 percet tölt ezzel. Hét közül egy 15 percet fordít erre. Egy harmaduk 45 percet vagy még ennél is többet. És melyik fordítást kedvelik a legtöbben? A Károlinak megfelelő King James Version még ma is a legnépszerűbb (39 %), pedig van többféle modern fordítás (ennek revideált formája), vagy az új angol sztenderd változat. A protestánsok 20 %-a kedveli az új nemzetközi fordítást is.
Életminőség változás Bibliával – felelősségtudat növekedése
Mi motiválja a bibliaolvasást? Ez érdekes kérdés. Öt lehetséges okot soroltak fel a válaszokban. 60 %-uk azért olvassa, mert az „közelebb viszi őket Istenhez”. Ezzel a válasszal a protestánsok vannak többségben (75 %). 18 % azzal indokolta, hogy megoldást vagy iránymutatást kerestek személyes problémáikra, mert vigasztalást, derűt kerestek (12 %). Van, aki iskolai eredményességével (4%) vagy eredménytelenségével (3 %) indokolta a bibliaolvasást. A legfiatalabbak pedig azért, mert iskolai tantárgy a Biblia. Van, aki hitbeli növekedés, elmélyülés okán olvassa a Bibliát (58 %), más azért, mert abban keres választ (25 %), megint mások azért, mert lényeges életminőség változást képesek elérni a Biblia olvasásával (18 %). Korjelenség, hogy a fiatalabbak egy része mobiljára vagy táblagépére letöltve olvassa a Szentírást (16 %). Az élet, és a személyes élet iránti felelősségtudattal indokolták meglehetősen sokan a bibliaolvasást (42 %). Kedvező érzelmi befolyást, békességre jutást tulajdonít a megkérdezetteknek 43 %-a a Bibliának. 38 % ösztönzést, biztatást kap belőle, 34 % pedig reményt. 58 % többféle módon alkalmazza a Bibliát életére. Még mindig a nyomtatott Bibliák a közkeletűek, de növekszik az interneten használók száma, és a hallgatható Bibliákat használók aránya is.
A BIBLIAISMERET SZINTJEI, TARTALMA
A megkérdezetteknek 83 %-a rendelkezik némi bibliaismerettel. 12 % erős és mély bibliaismerettel, 33 % mérsékelttel, 38 % kielégítővel, 16 % abszolút semmivel. A gyakorló protestánsok az „erős” és a „mérsékelt” kategóriába soroljuk magukat. Az idősebbek és a középkorúak inkább rendelkeznek alkalmazható, fejben vagy szívben hordott, konkrét bibliaismerettel, idézhető Igékkel.
A Bibliát irodalmi műnek vagy Isten inspirált Igéjének tartják? Az idősebbek között a többség Isten Igéjének tartja, kisebb részük irodalmi műnek. 22 % mondja, hogy szóról-szóra lehet venni annak üzenetét. 19 % szkeptikus, szerintük ugyanúgy írták, mint más irodalmi művet. 11 % szerint egyes írók a Bibliában valamiféle isteneszmével rendelkeztek, s ennek szűrőjén át írták le a mondatokat. A protestánsok között általánosan elterjedt az a vélekedés, hogy a Biblia Isten inspirált Igéje.
Főbb üzenetek. Legáltalánosabb megfogalmazás a Biblia fő üzenetéről ez volt: a Szentírás azt tanítja, hogy Isten szeretet. Ezt 40 % tartja. 31 % szerint Isten storyja, története szólal meg benne arról, hogyan hoz létre, épít Ő kapcsolatot az általa teremtett embervilággal. 13 % véli, hogy Isten azokat segíti, akik segítenek önmagukon és egymáson. És csak 6 % gondolja, hogy a Biblia arról szól, ha jó ember vagy, akkor a mennybe jutsz. A protestánsok két választ kedveltek: Isten kapcsolatot teremt az embervilággal (48 %), illetve Isten szeretet (40 %).
Tartalmi tekintetben: 24 % szerint csak a Bibliában fordul elő ez a mondat: „Az igazság szabaddá tesz”, a protestánsok 41 %-a ezt az egyik legfontosabb bibliai üzenetnek tartja. És ki Ábrahám legismertebb fia? Erre Izsák nevét 59 % találta ki azonnal. De volt, aki Dávidot jelölte meg (9 %), vagy Mózest (8 %), vagy Sault (5%). 17 % nem tudta megmondani. Megoszlottak a válaszok a tekintetben, melyik közkeletű névnek a hátterében található bibliai könyv. Az idősebbek közül 57 % tippelt helyesen Eszterre, ez a protestánsoknál még magasabb, 78 % volt. A megkérdezetteknek 25 %-a tippelt arra, hogy a Mary/Mária név hátterében is egy bibliai könyv áll.
Milyen magatartásformákban mutatkozik meg a Biblia jellegzetessége? Pozitív formában: 74 % szerint a megbocsátásban, 67 % szerint a nagylelkűségben, 66 % vélte, hogy a szegények támogatásában, 65 % szerint a türelemben. És mit utasít el a leginkább a Biblia? A prostitúciót (60 %), a homoszexualitást (56 %), a pornográfiát (56 %), a szerencsejátékot vagy a hazardírozást (51 %). 43 % szerint elutasítja a Biblia a rabszolgaságot és a háborút (32 %) is. Érdekes, hogy ezekben a pozitív és negatív magatartásformákban, illetve ezek igenlésében és elutasításában hasonlóképpen vélekedtek a nem keresztyének és az ateisták is.
A BIBLIA MORÁLIS ÉS ÉRTÉKTEREMTŐ HATÁSA
Az amerikaiak döntő többsége, 80 %-a vélte úgy, hogy erőteljes hatása van az amerikaiak moráljára és értékrendjére a Szentírás. A testületi és az egyéni korrupcióval szemben is erős korlátozó hatása van a Bibliának, illetve a bibliaolvasásnak. 50 % szerint valóságos morális védőfalat jelent a rendszeres bibliaolvasás.
Érdekes összefüggés mutatkozott meg a karitatív adakozás, a vallási és a segélyszervezeteknek nyújtott támogatás között. Az időseknek 76 %-a adakozik valamilyen karitatív közcélra vagy egyház javára. Az átlagos, mondjuk így „vasárnapi keresztyének” adakozó kedve 250-300 dollár között mozgott évente, az idősebbek többet adtak (550 dollár körül). A gyakorló protestánsok adakozó kedve magasabb (1 500 dollár), mint a gyakorló katolikusoké (800 dollár). A legmagasabb adakozó kedv a napi rendszerességgel Bibliát olvasók körében tapasztalható, ez 2000 dollár az idősebbeknél, 1000-1200 dollár a középkorúaknál évente.
TANULSÁGOK HELYETT – BIBLIA ÉS MI MAGYAROK?
Természetesen a Barna Group, a Bibliatársulat és a Pew Research Center kutatói is tudják, hogy empirikus és racionális módszerekkel nem lehet igazán és teljesen a hit világában elmélyülni, s mindenre kiterjedő pontos felméréseket készíteni. De a rész szerintiség józanságra és alázatra intő igei figyelmeztetése mértékül tartásával igenis lehet olyan tartalmi megállapításokat nyerni, melyek fő jellegzetességei segítik megrajzolni egy-egy nemzet, egyház vagy vallásgyakorlati, megélt, ezért sok vonatkozásban mérhető hitgyakorlatát. És ebben az összefüggésben olvasva e kutatási eredményeket, bizony fontos és lényegre mutató üzenetei vannak a számoknak. Nem kívánom most ezeket tovább differenciálni, s a hívő, gyakorló, rendszeresen Bibliát olvasók vagy a gyakorló protestánsok javára ki-, vagy túlhangsúlyozni az eredményeket. De aki ezeket megfontoltan mérlegeli, igen sok meg nem fogalmazott, mégis a számok által közvetített tényre találhat a fentiekben, melyek messze túlmutatnak a számok világán. Ha kedve és nyelvismerete van, utána lapozhat a bőséges illusztrációval szemléltetett felmérésnek. Persze, mondhatná valaki, könnyű az USA-ban kutatni, ahol sok pénz van a kutatásra. Ez igaz. De egyben figyelmeztetés is, hogy a fontos dolgok soha nem lehetnek túl drágák, s nem lehet nálunk állandóan csak a pénzhiányra hivatkozni! Ez a kutatás az USA-ban és itthon is önbecsülésünk része is (lehetne), ha úgy vesszük. S vegyük is úgy! Most csak a legfontosabb, számszerűsíthető üzenetek átadására, illetve a továbbgondolására, e kutatás hazai alkalmazhatóságára, meg személyes, esetleg kiscsoportos feldolgozásra kívántunk ezzel a szemlézéssel ösztönözni. Mit mutatnának a számok, ha ilyen merítésű interjú itthon vagy a Kárpát-medence más részén készülhetne? Biblia és mi, magyarok – a hiteles és tényfeltáró szembesítés a valósággal nálunk sem nélkülözhető sokáig!
Írta: Dr. Békefy Lajos, a KDNP PM külügyi titkára
