A KDNP Országos Választmányának minapi ülésén Firtl Mátyás, a testület elnökségi tagja, Sopron és térsége korábbi országgyűlési képviselője emlékező beszédet mondott az 1921. december 14-ei soproni és Sopron-környéki népszavazás centenáriuma alkalmából. Firtl Mátyás beszédének szerkesztett változata az alábbiakban olvasható.
Sopron és környéke - Hűséges ragaszkodás a hazához
Sopron és nyolc Sopron környéki település december 14-én a Hűség napját ünnepli. Sopron a Civitas Fidelissima, a leghűségesebb város. Két szó – egy fogalom. A fogalom: hazaszeretet.
Tartást adó ereje van 100 év távlatából is az 1921.évi soproni népszavazásnak,
amelynek eredményeként Sopron, Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk Magyarországot választotta, megrendítő példát adva abból a felemelő érzésből, amit a magyar nyelv hazaszeretetnek nevez.
December 14-e a hazaszeretet ünnepe, de nemcsak nekünk, soproniaknak ünnep.
Elődeink 1921-ben a nemzethez való hűségre szavaztak, ezért az ünnep az egész nemzeté. A múltat idézi, de az ereje jelenben kovácsol össze közösséget és a jövőre nézve ad erőt, tartást és bátorságot a jóért való munkálkodáshoz.
1921-ben egy háborút elszenvedett, meggyötört, megcsonkított, megalázott ország polgárai döntöttek a magyar haza mellett. A hősi áldozatokat is követelő két ágfalvi csata, az egyébként erdélyi, gróf Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai zsenialitása és a Sopron környéki németek, magyarok és horvátok szavazásának közös eredménye volt. Tettüket nem az érdek vezérelte, hanem a lélek ereje. Ezért is tartozik ez a dátum történelmünk legfényesebb napjai közé, mint a nemzetszeretet örök példája.
Az önbizalmát vesztett nemzet a soproniak elszántságát látván az ő tartásukból merített új erőt a kifosztott, lerombolt ország újjáépítéséhez. Ezért adta egy évvel később Sopron városának a Civitas Fidelissima címet, mellyel szalagdísz formájában a város barokk címerét is felékesítette.
1922. december 7-én a Nemzetgyűlésben a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor Östör József, Sopron és környéke akkori országgyűlési képviselője mondotta: „A soproni népszavazási területen más politikának, mint magyar politikának érvényesülnie nem szabad.”
Magyarország felemelkedő időszakait mindig annak köszönhette, amikor a magyar érdeket szem előtt tartó politika érvényesült. Sopron hűsége, amit a népszavazásban bizonyított, pedig éppen a nemzet legválságosabb időszakában ezt a többleterőt, ezt a szellemiséget adta a magyar politikának: a nemzethűség erejét, amelyre az 1920-as évek elején a nemzetnek akkora szüksége volt.
Amit Östör „a magyar érdeket szem előtt tartó politikának” mond, az a nemzetszeretet és a hazafiasság erkölcsi tartását erősítő politika, ha úgy tetszik, nemzetszolgálat, amely nem idegen érdekeket szolgál, hanem mindazt, ami közös magyar érték és érdek, egyben európai érték és érdek. Akkor ez ugyanazt jelentette, mint amit ma is jelent:
nekünk Magyarország sorsánál, a magyarok jövőjénél, a magyar családok biztonságánál fontosabb semmi sem lehet.
Politikánknak ezt kell szolgálnia!
Igen, a magyarsághoz, a magyar hazához való hűség azt jelenti, nem lehet olyan erős a liberálisok, a szocialisták, a kommunisták, a zöldek és baloldali jobbikosok újabb Magyarország elleni közös támadása, amelyet ne tudnánk legyőzni akkor, ha összefogunk az értékeink, az elért eredményeink védelmében.
Ma a kötelező bevándorlási kvótának hívják azt, ami létünket alapjaiban veszélyezteti, ami jogtalan, ésszerűtlen, veszélyes, növeli a terrorveszélyt és veszélyezteti kulturális identitásunkat. Ugyanilyen nagy veszély gyermekeink védelme az LMBTQ világtól.
2001-ben a soproni népszavazás 80. évfordulóján a Kormány fejet hajtott a soproniak hűsége előtt. A ma is hatályos 244/2001-es Kormányrendelet „az 1921.évi soproni népszavazás emlékére a nemzethez és a hazához való hűségről tanúságot tevő polgárok előtt fejet hajtva december 14-ét a Hűség Napjává” nyilvánította és a leghűségesebb városban és a népszavazáson részt vett községekben méltó emlékmű állításáról gondoskodott.
Hajtsunk fejet a mai, 100. évfordulón a soproniak hűsége előtt,
merítsünk példát és erőt a 100 évvel ezelőtti és máig tartó hazaszeretetükből, hogy a mi tetteinkre utódaink büszkén emlékezhessenek.
Végezetül az 1922. évi 29. törvénycikket szeretném idézni jókívánságként (korabeli és mai) adventi gondolatként és jövőbeli küzdelmeinkhez erőt adóként is: „A soproni és Sopron környékieknek az 1000 éves magyar államhoz való tántoríthatatlan hűségről tett tanúbizonysága, a hűséges ragaszkodás, a magyar haza minden fiában megerősítette (erősítse meg ma is) a boldogabb jövő bekövetkezésébe és az isteni igazság örök diadalába vetett reménységet.”
Áldott szép adventet és örömteli ünnepet kívánok!
