Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Földi László KDNP-s képviselő és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője (b-j) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 6-án. MTI Fotó: Kovács Attila

KDNP: az identitásválság a migrációs válság oka

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője megdöbbentőnek nevezte, hogy egy francia kisváros el akarta távolítani II. János Pál pápa szobrát, majd arról a keresztet. A történteket Európa identitásválságával hozta összefüggésbe, és szerinte ez az oka a migrációs válságnak is. Úgy véli, az új identitás keresésében nagy szerepe van a nyílt társadalom elméletének és Soros Györgynek, ugyanakkor téves gondolat a multikulturalizmus, mert a kultúrák nem egymás mellett élnek, hanem egymás ellen harcolnak.

Hozzátette: jelen helyzetben Közép-Európa jelenti a reményt.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) államtitkára, a KDNP alelnöke józan ésszel elfogadhatatlannak nevezte, hogy a világon mindenhol elfogadott, a békesség mellett állást foglaló pápa szobrát, illetve a fölé emelt keresztet támadják. Az európaiság alapja a keresztény gyökerekkel egyezik meg – emelte ki, jelezve: Magyarország és Lengyelország is kész befogadni az alkotást.

Fidesz: összefogott a szakma a vidéket szolgáló kamara érdekében

Jakab István (Fidesz), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke arról számolt be, hogy november 3-án tartották a kamarai választásokat, amelyen mintegy 50 ezer tag vett részt, és a Magosz listájára 88,3 százalék, míg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége listájára 11,7 százalék szavazott.

Szerinte az eredmények egyértelműek: a rendszerváltás óta először a vidék és a szakma összefogott. Jakab István visszautasította az ellenzék által korábban, a kamarai választási kampányban megfogalmazott „durva állításokat”, és bírálta az MSZP-s Gőgös Zoltán és az LMP-s Sallai R. Benedek akcióját, amelynek keretében szalmabálákat hordtak egy szavazókörzet elé.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter gratulált a Magosznak, szövetségeiknek és a magyar gazdáknak a kamarai választásokon elért eredményhez, amelyet a magyar gazdák győzelmének tart. Győzött az a szövetség, amely az elmúlt időszakban a kormánnyal stratégiai együttműködésben volt; az eredmény azt is bizonyítja, hogy a Jobbiknak, az MSZP-nek és az LMP-nek nincs agrárpolitikája – mondta.

Fidesz: hogyan folytatja a kormány a családok támogatását?

Pócs János (Fidesz) szólt a családtámogatások újraépítéséről, a többi között a családi adókedvezményekről, a gyes, gyed biztosításának kibővítéséről, a családi otthonteremtési kedvezményről. Hogyan folytatja a kormány a családok támogatását a népesség csökkenésének megállítása érdekében? – kérdezte.

Rétvári Bence azt mondta: 1,25-ről 1,49-re emelkedett a termékenységi ráta, és növekedett a munkaalapú támogatások mértéke. 2010 óta 3000 milliárd forint maradt a családoknál. A kormány elkötelezett a bölcsődefejlesztés mellett is – közölte -, összesen 100 milliárd forintért épülhetnek bölcsődék, óvodák.

Fidesz: mikor készül el a Paks-Kalocsa közötti Duna-híd?

Font Sándor (Fidesz) arról érdeklődött, hogyan áll a paksi erőmű-beruházáshoz kapcsolódó, Kalocsa és Paks közötti Duna-híd előkészítése. Hangsúlyozta, az átkelő nagyon fontos lenne a térségben élőknek, ám a helyi ellenzék rontja a tervezett híd hitelét, legutóbb már az építkezés elmaradásáról „vizionáltak”.

Aradszki András energiaügyi államtitkár azt válaszolta: a híd megvalósítása kiemelt jelentőségű beruházása a magyar útfejlesztési programnak. A tervezési szerződést októberben megkötötték, a kivitelezés 2020 első negyedévében indulhat meg, és várhatóan 2022 első felére készül el – ismertette.

Fidesz: hogy alakul a minimálbér és a közfoglalkoztatás?

A fideszes Manninger Jenő a minimálbér és a közfoglalkoztatás 2010 utáni alakulásáról érdeklődött. Valamennyi gazdasági mutató jelentősen javult, a minimálbér és a közfoglalkoztatás sem jelent ez alól kivételt; mostanra több mint 700 ezer új munkahely jöhetett létre, 4,4 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma, amire a rendszerváltás óta nem volt példa – sorolta. Ezek után a legfontosabb a bérek emelése, ez hogyan halad? – kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: a Fidesz-kormány tíz évre jelentős foglalkoztatás-bővítést tűzött ki célul, s ennek eredménye, hogy több mint 740 ezerrel nőtt a munkából élők száma.

Jelezte: 2018-ig 88 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum 102 százalékkal lesz magasabb. Ha a 2010-16 közötti időszakot és az elmúlt nyolc hónap reálbéreit összevetik, akkor több mint 36 százalékos a bővülés – közölte.

KDNP: hogyan működik majd az országos jégkármegelőző rendszer?

Földi László, a KDNP képviselője azt kérdezte, hogyan és milyen forrásból működik majd a 2018-ban elindítani tervezett országos jégkármegelőző rendszer.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára elmondta: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1,8 milliárd forintos programjában 200 automata talajgenerátort szereznek be. Hangsúlyozta: a rendszerbevezetése nem jelent egy forint többletköltséget sem a termelőknek, ugyanakkor növeli a termelés biztonságát.

Fidesz: mennyivel keresnek ma többet az egészségügyi dolgozók, mint 2010-ben?

A fideszes Bene Ildikó arról beszélt, hogy a Fidesz-KDNP elkötelezett a betegek és az egészségügyben dolgozók helyzetének javításában, ezért folyamatosan pótolják a szocialisták által az ágazatból kivont forrásokat. Örömtelinek nevezte, hogy emelni tudták az egészségügyben dolgozók bérét az elmúlt években. Azt kérdezte, mennyivel keresnek ma többet, mint 2010-ben.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt válaszolta: évtizedek óta várt elmozdulás történt az egészségügyi bérekben. Például míg egy két évtizede a pályán lévő szakorvos 2010-ben pótlékokkal együtt átlagosan bruttó 364 ezer forintot keresett, addig ez most akár 855 ezer forint is lehet – közölte. 

Völner Pál: a devizahitelezési válság a szociálliberális kormányok „szégyenteljes öröksége”

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára vitaindítójában azt mondta: a devizahitelezési válság a 2000-es évek szociálliberális kormányainak a „szégyenteljes öröksége”, amelyet a mai napig nem sikerült teljesen kihevernie az országnak.

A devizahitelezési válság kezelése a polgári kormányra maradt, így a Fidesz-KDNP sorra hozta meg a devizahiteleseket segítő intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően 25-30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, és ezermilliárd forinttal csökkentek a családok terhei – hangsúlyozta.

Völner Pál részletesen ismertette a devizahitelezési válság kialakulását, majd az arra adott kormányzati válaszokat.

Felidézte, hogy 2002 után megszüntették a forintalapú lakáshitelek kamattámogatását, a magas alapkamat és infláció pedig az alacsonyabb kamatozású devizahitelek felé terelte a háztartásokat. A devizahitel-állomány már az egész ország gazdaságára nézve veszélyes méretűvé duzzadt. Majd a 2008-as válság hatására a gyengülő forintárfolyam drasztikusan rontotta az eladósodott háztartások helyzetét – elevenítette fel az államtitkár, azt is megjegyezve, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításokkal kamatemelésekbe kezdtek.

A Fidesz-KDNP-kormánynak lépnie kellett – mondta –, ezért megtiltották a devizaalapú jelzáloghitelezést.

Emellett az évek során számos intézkedést hoztak: lehető tették a kedvezményes végtörlesztést – aminek köszönhetően mintegy negyedével csökkent a devizahitel-állomány – és az árfolyamrögzítést – amellyel több mint 150 ezren éltek -, továbbá törvényt hoztak a tisztességtelen szerződéses kikötésekhez kapcsolódó túlfizetések elszámolásairól, és új rendelkezésekkel segítették az átlátható hitelezést – sorolta. Ezeket követően a forintosítási törvénnyel a devizatartozások pénzneme a jogszabály által forintra változott – emlékeztetett.

Az otthonvédelmi intézkedések közül az IM államtitkára kiemelte a Nemzeti Eszközkezelőt és a magáncsőd eljárását, majd jelezte, hogy már kihirdetés előtt van az a törvény, amely ismét kilakoltatási moratóriumot rendel el a téli időszakra, azonban a korábbiaknál tovább, április 30-ig.

Völner Pál bírálta az ellenzéket is, mondván, hogy nem támogatta a devizahiteleseket segítő lépéseket. Szavai szerint ma ugyanazok védik az adósokat, akik korábban devizahitel-csapdába kergették a magyar családokat.

Fidesz: amit a baloldal elrontott, azt mi helyrehoztuk

Bánki Erik (Fidesz) felelevenítette azokat az eseményeket, amelyek a devizahitelezési válság kialakulásához vezettek: a devizahitelek 2002-ben csak marginális részét adták a hitelezési piacnak, a lakáshitelek mintegy 60 milliárd forintos szinten álltak. De a szocialista kormányok leépítették a támogatott lakáshiteleket, miközben emelkedtek a kamatok, a forinthitelek pedig egyre drágábbak lettek – tette hozzá, emlékeztetve: 11,5 százalékos szintre is növekedett a jegybanki alapkamat.

A bankok a forintkamatok feléért kínáltak devizahiteleket a lakosságnak, amely forintban kapja a fizetését. A devizahitelek szintje több mint százszorosára nőtt, és teljes bizonytalanságba sodorta a magyar lakosságot 2008-ra. Szólt a svájci frank árfolyamának emelkedéséről, amelynek kockázatát a bankok teljes egészében a családokra hárították, de arról is, hogy a válság idején sokan veszítették el a munkájukat.

A baloldali kormány nemcsak a költségvetést, hanem a magyar családokat is adósságcsapdába csalta – jelentette ki –, és nem foglalkoztak azokkal a problémákkal, amelyek 2008-tól láthatóak voltak.

Az Orbán-kabinet azonban először lehetetlenné tette a devizahitelek biztosítását, majd számba vette, mit lehet kezdeni a 7 ezermilliárd forintnyi, több mint 1 millió devizahitel-szerződéssel – mondta. Szólt a végtörlesztésről, amellyel 370 milliárd forintot takarítottak meg a családok, de beszámolt az árfolyamgátról is.

Megemlítette a többi közt a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységét, de azt is felelevenítette, hogy a hiteltörlesztések akár 70 százalékkal is nőhettek volna az elszabadult árfolyamok miatt, ehelyett 25 százalékkal kevesebbet kellett fizetniük az embereknek. Nagyjából 1200 milliárd forint értékben 1 millió családot segített meg a kormányzat. A megmaradt fogyasztási hitelek forintosításáról is törvényt fogadtak el később, ez mintegy 200 ezer családot érintett.

Amit a baloldal elrontott, azt mi helyrehoztuk – jelentette ki, hangsúlyozva: nemcsak a családok helyzete lett jobb, hanem a gazdaság sérülékenysége is érdemben javult.

Kormány: a jogi keretek között eddig lehetett elmenni

A vezérszónoki felszólalások után Völner Pál államtitkár az elhangzottakra reagálva elmondta, meghatározott jogi keretek között kellett eljárni, mert ha megtámadják az egész rendszert, akkor nem lehet jogállamról beszélni. „Tudomásul kell venni, hogy nem lehet korlátlanul és bolsevik forradalmi hevülettel megoldani a helyzetet” – fogalmazott az államtitkár.

Közölte továbbá: bolhacirkusszá akarja degradálni az ellenzék ezt a témát, ahelyett, hogy megvalósítható és érdemi javaslatokat nyújtanának be.

Fidesz: a bent ragadtak is számíthatnak az állam segítségére

Németh Szilárd (Fidesz) a választások közeledtével magyarázta az ellenzéki felszólalásokat, szerinte azok, akik a kormányt pocskondiázzák, csak a botránykeltésben érdekeltek.

Kitért arra is, hogy 2001-ben nem azért tették lehetővé a devizahitelezést, hogy azt rányomják az emberekre, hanem az euró bevezetésének céldátumával összefüggő kötelezettség volt.

A kormánypárti politikus szerint köszönőviszonyban sincs a valósággal, hogy 900 ezer behajtási eljárás lenne, a kilakoltatási moratórium pedig hét éve tart.

Értékelése szerint a szocialista kormánynak kell elszámolni azzal az „oltári nagy disznósággal”, hogy devizahitelekbe lökték az embereket, a bankok külföldi kézbe kerültek, eladósodott az állam és emelkedett a gáz és az áram ára. Az utolsó fillért is ki akarták szedni az emberek zsebéből – mondta, jelezve: a Fidesz a 2010-es programjában az állami, önkormányzati és magánszemélyek adósságának csökkentését vállalta.

Németh Szilárd arról is beszámolt, hogy 1,1 millió hitelesből 1,05 milliót sikeresen megoldottak, de a bent ragadt 50 ezer is számíthat az állam segítségére.

Államtitkár: negyedével csökkent a hátralékkal érintettek száma

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy a 30 milliárdos települési támogatást 5 milliárd forinttal megemelik, s ebből az önkormányzatokon keresztül részesülhetnek a rászorulók.

Közölte azt is, hogy 2012-höz képest 2016-ra negyedével csökkent a hátralékkal érintettek száma és 26-ról 16 százalékra azok aránya, akik nem tudnak fűteni. A lakhatási kiadások az uniós átlag alatt vannak a hiteleseket érintő intézkedések és a rezsicsökkentés miatt – mutatott rá, utóbbival összefüggésben pedig azt is elmondta: 909 milliárd forinttal kevesebb hasznot vittek ki a multicégek.

Az államtitkár a lakáshoz jutás feltételeinek könnyítésére példaként arról is beszélt, hogy 27-ről 5 százalékra mérséklődött az új lakások áfája.

Szabó Zsolt, az NFM kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységéről szólva kifejtette: a szervezet 41 ezer 437 lakást vásárolt meg és további 36 ezret tervez, eddig 150 ezer ember lakhatását tudták megoldani. Az ingatlanok többsége családi ház volt, az érintettek átlagosan 9 millió forint visszafizetése alól mentesültek.

Ismertette azt is, hogy a tartalék ingatlanokat pályázat útján adják bérbe, az eddig kiírt 130 eljárásból mindegyik sikeres volt.