Fidesz: lendületet kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások

A közép-magyarországi régió innovatív vállalatainak támogathatósága érdekében kezdeményezte a társasági és osztalékadó-törvény módosítását fideszes képviselőként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Tuzson Bence (Fidesz). Utóbbi az előterjesztést ismertetve rámutatott: az lehetővé teszi az Európai Bizottság által jóváhagyása után egyedi kormánydöntésen alapuló kedvezmények nyújtását, az adókedvezmények kiterjesztését az ország legfejlettebb régiójában lévő társaságokra, ám azt feltételekhez köti.

Itt eddig csak új vállalkozások részesülhettek kedvezményben, a jövőben azonban azok is kaphatnak, akik új terméket vezetnek be, vagy fejlesztéseik során új eljárásrendet vezetnek be. A támogatás feltétele, hogy legalább 6 milliárd forintos beruházást kell megvalósítani, vagy 3 milliárdosat, ha a társaság kifejezetten munkahelyteremtő beruházást hajt végre. A feltételek közé sorolta még, hogy négy éven belül legalább ötven új állást kell létrehozni, vagy legalább a minimálbér háromszázszorosával kell ez idő alatt növelni a bérköltséget. Tuzson Bence úgy ítélte meg: a jövőben lendületet kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások. Ez azért volt számukra nehézkes, mert a régiót Budapest húzza, ami nehézzé teszi számukra a támogatások nyújtását.

NGM: támogatható a javaslat

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: a törvényjavaslat a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatban határoz meg a versenyképesség javítását célzó módosítást. Emlékeztetett: 2014-ben módosították jelentősen a fejlesztési adókedvezmények szabályait, most ezek tapasztalatait is vizsgálták. Ő is rámutatott, hogy a regionális támogatási térkép korábbi átvizsgálása és az állami támogatási szabályok uniós felülvizsgálata óta a közép-magyarországi társaságok jóval szűkebb kerete között hívhatnak le támogatásokat, mivel ez az ország gazdaságilag legfejlettebb régiója, ezért itt a beruházások ösztönzése már nem kiemelt cél.

KDNP: hasznos a javaslat 



Hollik István (KDNP) leszögezte: pártja hasznos és jó javaslatnak tartja az előterjesztést, helyes iránynak ítéli, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét kibővítik mind területi, mind vállalattípus és fejlesztési típus szerint. A Dunakanyar az elmúlt 30 év fejlesztéspolitikájának legnagyobb vesztese volt, a terület rosszul járt azzal, hogy Pest megye a fővárossal egy régióba került – ismerte el. Rámutatott arra is: olyan támogatásról van szó, ami feltételeket szab, beruházási minimum értékhatárt és bővülő foglalkoztatotti létszámot ír elő, vagyis azokat a cégeket támogatja, amelyeknél teljesítmény van. Burány Sándornak úgy felelt: a nagyobb cégek egyre nagyobb mértékben választanak hazai beszállítókat, így a nagyobbak fejlődése közvetetten a hazaiakat is támogatja.

Az ülésen elnöklő Hiller István a vitát lezárta.

Tuzson Bence a vitára úgy reagált: ellentmondásos, hogy egy szocialista képviselő kifogásolja a magas személyi jövedelemadót, holott kormányzásuk idején az lényegesen nagyobb volt, mint a mostani. A jelenlegi kabinet nemcsak az adót csökkentette, hanem a járulékból is kedvezményt adott, segítve azokat, akik családban élnek. A kkv-k beszállítóként tudnak a termelési láncba bekapcsolódni – ismertette, és kiemelte:  meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy erre képesek legyenek. Ezt a folyamatot szeretnénk a továbbiakban is elősegíteni, ezért is fontos az innovatív társaságok segítése. Bana Tibornak azt mondta, az előterjesztés kifejezetten az innovatív társaságokat támogatja.


Nemzetközi vámegyezmény

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslattal az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó A. T. A. igazolványról szóló vámegyezményt és módosítását törvényi szinten rögzítik úgy, hogy a jogszabály angolul is tartalmazza a megállapodást. A módosítás pedig az igazolványok elektronikus kezelésének lehetőségét teremti meg. Az egyezménynek – amely Magyarországon 1966-ban lépett hatályba, és amelynek Budapest aktív szerződő fele – az a célja, hogy a nemzetközi kereskedelem szereplőinek megkönnyítse az áruk ideiglenes behozatali eljárását – közölte.
Czomba Sándor, a Fidesz vezérszónoka frakciója nevében elmondta: mivel az indítvány célja a jogszabályi korszerűsítés, támogatják azt.

Az elnöklő Hiller István a vitát ezután lezárta.


Uniós vámjog

Tállai András NGM-államtitkár az uniós vámjog végrehajtásáról szóló új javaslatot ismertető expozéjában elmondta: a 2018. január 1-jén hatályba lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény a közigazgatási eljárási rendelkezéseket alapjaiban szabályozza újra, ám vannak eljárások, amelyekre az új törvény hatálya nem terjed ki, ilyen a vámigazgatás is. Ezért az ennek során alkalmazandó eljárásjogi rendelkezéseket át kell ültetni a vámtörvénybe. Jelezte, a hatályos vámtörvényt dolgozták át, és követték az uniós vámkódex struktúráját, de tartalmi felülvizsgálatot is végrehajtottak. Ezek közül megemlítette, hogy a vámellenőrzés rendszeréből kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartamát 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzését pedig 90 nappal csökkentették. Tállai András úgy összegzett: a jogalkotó célja egy könnyen használható joganyag létrehozása volt.

Czomba Sándor (Fidesz) közölte: 2018-tól a vámeljárásokat külön eljárási törvényben kell meghatározni, a rendelkezések azonban döntően változatlanok maradnak az eddigiekhez képest. A néhány módosítás közül azt emelte ki, hogy mivel Magyarországnak elemi érdeke a minél rövidebb vámellenőrzés, üdvözlendő az ennek és az áruátengedést követő ellenőrzés időtartamának csökkentése.

Hollik István (KDNP) kifejtette: jogalkotási kényszer van, ezért volt szükség a javaslatra, amelyet a KDNP támogat, különösen is az eljárásokat könnyebbé tevő rendelkezések miatt.

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta a vitát.


Adóigazgatás, adózás rendje

Tállai: átlátható, közérthető adózási szabályozási környezet jön létre

Az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló javaslatok együttes vitájában Tállai András, az NGM államtitkára kifejtette: a kormány célja átlátható, közérthető és könnyen követhető szabályozási környezet megteremtése, továbbá az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése és az adózók adminisztrációs terheinek csökkentése. Hozzátette, az adózás rendjének megreformálásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezete is megújul. Közölte: azért is újra kell szabályozni az adózás rendjét, mert a 2018-tól hatályos közigazgatási rendtartási törvény hatálya alól kikerül az adóigazgatási eljárás.

Az új adóigazgatási rendtartási törvényre vonatkozó javaslat alapelve a szakszerű és hatékony eljárás elve – amely alapján a NAV-nak úgy kell megszerveznie tevékenységét, hogy az eljárások az adózónak és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozzák –, valamint a közérthetőség elve, hogy egyszerű legyen a kapcsolattartás nyelve – fejtette ki Tállai András.

Arról is beszámolt, hogy egyszerűsödik az ellenőrzési struktúra, az eddig 7 ellenőrzési típus helyett csak 2-t nevesítenek: a jogkövetési vizsgálatot és az adóellenőrzést, amelynek időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, de az alapellenőrzési határidők változatlanok maradnak. A jogorvoslati rendelkezésekről elmondta: a fellebbezés lehetősége megmarad, de a jogorvoslatban nem lehet majd olyan új tényt állítani, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az első fokú döntés előtt tudomása volt, ám azt a NAV felhívása ellenére sem terjesztette elő. Módosulnak a kapcsolattartás szabályai is – folytatta az államtitkár –, így teljes körűvé teszik az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Az adózás rendjéről szóló javaslatról hangsúlyozta: kiemelt cél a szolgáltató, ügyfélközpontú adóhatóság megteremtése.

Kitért a megbízható státusú gazdasági szereplők közzétételére vonatkozó szabályozásra, amely alapján a megbízható adózói minőséget – amely jelenleg nem nyilvános adat – bárki megismerhetné. Tállai András tudatta továbbá, hogy a NAV mentorként fogja támogatni az – ebben önkéntesen részt vevő – újdonsült gazdasági szereplőket, hogy azok eligazodjanak az adózásban. Emellett bevezetik a feltételes adóbírság intézményét, megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és kivezetik az adószámfelfüggesztés jogintézményét – sorolta.

Fidesz: rövid, átlátható, közérthető szabályok

Czomba Sándor (Fidesz) rövidnek, átláthatónak, közérthetőnek nevezte az új szabályozást, amely szerinte támogatja az önkéntes jogkövetést. A szankciórendszer felülvizsgálatával, az indokolatlan büntetések megszüntetésével olyan igaizgatási eljárás jön létre, amely jelentősen könnyíti az adózók helyzetét is – mutatott rá. A korábbi hét ellenőrzési típus helyére két eljárás lép, a jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés, ami átláthatóságot teremt – folytatta, és előremutatónak nevezte, hogy valamennyi eljárás esetében időkeretet határoz meg a javaslat, ami a többi között a kis- és közepes vállalkozások számára csökkenti az eljárások elhúzódásából adódó bizonytalanságot. 

Üdvözölte a többi közt azt a változást, amely szerint egy fellebbezési eljárásban nem lehet olyan új tényállást előadni, amelyről az érintettnek már az elsőfokú eljárás során tudomása volt, de nem terjesztette elő. Mindez megakadályozza, hogy egyesek az eljárások elhúzásával érjék el, hogy ügyük elévüljön. Egyben a felettes szervek lehetősége is bővül arra, hogy vizsgáljanak bizonyos tisztázó tényállásokat.

Ugyancsak támogathatónak tartotta az elektronikus ügyintézés kiterjesztését az adózásban, az 5 ezer forint alatti késedelmi pótlékok elengedését, és több bírság tényállásának megszüntetését. Szintén üdvözölte, hogy új szolgáltatásként az adóhatóság hat hónapon át szakmai támogatást nyújt a kezdő vállalkozásoknak.

KDNP: számos állami szolgáltatás átalakult

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kiemelte az elmúlt hét évben az állami szolgáltatások átalakítását. Kitért arra, hogy létrehozták a kormányablakokat, meghosszabbított nyitva tartással.

Egyre inkább bővül az elektronikusan intézhető ügyek köre is – jegyezte meg a kormánypárti politikus. Hozzátette: működik az e-szja bevallás, ami egyszerű, átlátható, és működésében semmilyen fennakadás nem volt.

Innovatív megoldásnak minősítette, hogy a NAV új szolgáltatását, a kezdő vállalkozásoknál a 6 hónapos mentorálási időszakot, amit önkéntesen lehet igénybe venni.

Egyszerűsödhet az ellenőrzési struktúra is, eddig hét típusú volt, ami kettőre csökkenne, a jogkövetési vizsgálatra és az adóellenőrzésre – jegyezte meg.   

A törvényjavaslat az elektronikus ügyintézést teljes körűvé kívánja tenni – jelezte a KDNP-s politikus. Ez szerinte ami óriási, az e-szja-ból fakadó logikus lépés, s a vállalkozásokat lényegesen segítheti.

Kitért arra a változtatásra is, hogy az eseti meghatalmazásnál a képviselőkkel korábban támasztott szakmai feltételek kikerülnek majd a szabályozásból.

Jó és előremutató javaslat, a KDNP támogatni fogja – értékelt Hollik István.

Államtitkár: ügyfélbarát adóhatóság jött létre

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára zárszavában visszautasította, hogy a NAV politikai megrendelésre járt volna el Czeglédy Csaba ügyében. Ez hazugság, el kell fogadni, hogy aki elcsalja az adót, azt számon fogja kérni a hatóság – hangoztatta. Azt is mondta: a két törvényjavaslat pont az átláthatóságot és a jogbiztonságot fogja biztosítani, és közérthető paragrafusokat tartalmaz. A jogorvoslati eljárással kapcsolatban helyesnek nevezte, hogy az első fokú eljárásban minden bizonyítékot be kell mutatni a hatóságnak, mert ezzel nem lehet elhúzni az időt.

Az adóbírság feleződésére utalva pedig azt közölte: marad a 200 százalékos bírság, de ha valaki az első fokú eljárás után lemond a fellebbezésről, akkor 100 százalékra feleződik a befizetendő összeg. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy csökkenni fognak az ellenőrzési határidők, amit az adózók is tapasztalni fognak. Kitért arra is, hogy idén 140 ezer embernek a NAV készítette el a bevallását, „nincs már söralátét", nem kellett egy tollat sem elővenni. Ettől jobb bürokráciacsökkentést nem lehet elképzelni – értékelt, jelezve: tovább fogják fejleszteni az e-szja-t, nem lesz munkáltatói adóbevallás, és azokat is érinti a könnyítés, akik őstermelők vagy adószámot kiváltott magánszemélyek. Tállai András beszélt arról is, hogy az adóhatóság hangneme megváltozott, emberibb lett. Példaként hozta, hogy egy ellentmondás esetén a szervezet telefonon tisztázza a kérdést, nem szankcionál, hanem együttműködik az ügyfelekkel.


Sportvállalkozások adózása

Csökkenhetnek a sporttársaságok adóterhei

Az előterjesztőként felszólaló Tiba István (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a sport és a sportolás kiemelt jelentőséggel bír az egészségmegőrzésben. A sporttevékenység és az utánpótlássport szervezésében viszont nem csak az állami szervek, hanem a gazdasági tevékenységet végző sportvállalkozások is részt vesznek, emiatt indokolt az iparűzési adókönnyítés – tette hozzá.

A sportvállalkozásoknak így a sporttevékenységgel összefüggésben szerzett bevételeik, vagyis a belépőjegyek és bérletek értékesítése, a reklámközzététel, a játékjogok átadása, a szponzorálási szerződések, a közvetítési díjak és a sportlétesítmények hasznosítása után nem kellene iparűzési adót fizetniük – közölte. Feltétel, hogy a sportvállalkozásnak az adott bajnokságban indulnia kell – emelte ki.

A nettó árbevétel csökkentésének adóhatása állami támogatás, amelyet az adóalany a csekély összegű támogatásokról szóló rendelet vagy a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban, sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott támogatásként vehet igénybe – közölte.

Tállai András, NGM parlamenti államtitkára az elmondottakhoz annyit tett hozzá, hogy az indítványt a kormány támogatja.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Tiba István (Fidesz) válaszában cáfolta, hogy tisztséget töltene be a hivatásos Balmazújvárosi focicsapatban, ő csupán az utánpótlás-nevelésben tölt be funkciót. Szerinte az ellenzék a sportról szóló törvény vitáját arra használják fel, hogy a futballon keresztül további ellenállást generáljon, holott az előterjesztés minden sportolón segít.

Fidesz: az ügyvédi irodák is választhatnák a katát

Az előterjesztők képviseletében Bartos Mónika (Fidesz) expozéjában kifejtette: a javaslat az ügyvédi irodáknak is lehetővé tenné, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) válasszák. Az egyéni ügyvédeknek már eddig is lehetőségük volt erre – jegyezte meg. A katásoknak főszabály szerint havi 50 ezer forintot kell befizetniük – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a korábbi 6 millió forintos bevételi határ 12 millióra emelkedett. Az előterjesztés emellett könnyítést tartalmaz a kisvállalati adózóknak, azaz a kivásoknak is a veszteségelhatárolás és – leírás területén – közölte Bartos Mónika. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a kormány nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

Latorcai János levezető elnök ezután lezárta a vitát, az előterjesztő Bartos Mónika (Fidesz) zárszavában pedig azt mondta: a pályakezdő ügyvédi irodákban dolgozók lehetőségeit segíti a javaslat.   

Fidesz: állandó nyilatkozatot lehet tenni az egyházi adófelajánlásról

A személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékának felhasználásáról szóló vitában Bóna Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az emberek valláshoz, egyházhoz történő kötődése többnyire stabil. Minden adózó felajánlhatja adója egy százalékát a 31 bevett egyház, illetve egy kiemelt költségvetési irányzat számára – tette hozzá. A bevett egyházaknak tavaly csaknem másfél millióan ajánlottak fel megközelítőleg hatmilliárd forintot – hívta fel a figyelmet. Ezek a pénzek a hitéleti feladatok biztosítása mellett több egészségügyi, szociális és oktatási intézmény működtetését is szolgálják – hangsúlyozta.

Külön kiemelte, hogy az egyházi adófelajánlásokról ki lehet majd tölteni egy rendelkező nyilatkozatot, amit az adóhatóság annak megváltoztatásáig, illetve visszavonásáig vesz majd figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett szervezet már nem felel meg a feltételeknek, akkor a hatóság erről tájékoztatja az adózót – hívta fel a figyelmet. A változtatás csökkenti az adminisztrációs terheket, amelyeket az évenkénti nyilatkozatok megtétele jelent – mondta. A képviselő szerint az egyházak esetében is biztosítani kell a nekik adójukat felajánló magánszemélyek adataihoz való hozzáférés lehetőségét, miután ez a civil szervezetek számára már eddig is lehetséges volt.

Kormány: kiterjesztik a reformátusokkal kötött megállapodást

Tállai András, az NGM államtitkára az önálló indítvány céljának nevezte, hogy a kormány és a Magyarországi Református Egyház közötti megállapodásban foglal kötelezettségek teljesüljenek. A református egyház számára rendelkező magánszemély határozatlan időre rendelkezhet adó egyházi egy százalékának felajánlásáról – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a megállapodásban vállaltakat a többi bevett egyház számára is biztosítják. Az indítvány szerint az érintett hozzájárulásának esetén nevét és lakcímét is megismerheti az egyház - tette hozzá. A határozatlan idejű felajánlásról szóló nyilatkozat lehetősége miatt módosítani kell az őrzési kötelezettségről szóló szabályokat, hogy a NAV megőrizze a nyilatkozatokat – mondta.

KDNP: minden egyház számára biztosítani kell a megállapodásban foglaltakat

Szászfalvi László (KDNP) azt emelte ki, hogy a kormány és a református egyház megállapodása szerint utóbbi településenként megismerheti a számára adójuk egy százalékát felajánlók számát és ha a felajánlók hozzájárulnak, akkor a nevüket és a lakcímüket is. Az egy százalékról olyan nyilatkozatot is lehet tenni, ami több évre vagy határozatlan időre szól – mondta. A képviselő utóbbit azzal is indokolta, hogy a nyilatkozattétel csökkenti az évenkénti adminisztrációt. A megállapodásban foglaltakat valamennyi bevett egyház részére biztosítani kell – szögezte le. A politikus arra is kitért, hogy az adójuk egy százalékát felajánlók adatait a civil szervezetek eddig is megismerhették. A jogalkotó azért nem kívánja a civil szervezetekre is kiterjeszteni az állandó nyilatkozat lehetőségét, mert az adófelajánlások jelenleg 31 bevett egyház és egy kiemelt költségvetési előirányzat, míg a másik egy százalék több tízezer civil szervezet között oszlik meg.

Fidesz: eddig az egyházakat érte hátrányos megkülönböztetés

Az elhangzottakra reagálva Bóna Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy habár maga is több civil szervezet tagja, nem helytálló összehasonlítani az egyházak és a civil szervezetek iránti elköteleződést. Eddig az egyházakat érte hátrányos megkülönböztetés, mert a civil szervezetek korábban is megismerhették a felajánlók adatait – hangsúlyozta. Ha a civilek nem éltek vissza az adatokkal, akkor miért gondolják, hogy az egyházak ezt teszik majd – kérdezte.

Általános közigazgatási rendtartás

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a törvényjavaslatot azért nyújtották be, mert 2018. január 1-vel életbe lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, s ennek hatálya nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra. Az új adóigazgatási szabályozás nem tartalmazza a végrehajtási szabályokat – közölte. A változás alapján az állami adó- és vámhatóság hatásköre bővülni fog, és januártól a közigazgatásban általános végrehajtó szervként jelölik ki. Új elem, hogy a hatóság a jövőben nem kizárólag pénzkövetelések végrehajtását végzi, hanem meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartás abbahagyására kötelező közigazgatási döntéseket is.

A cél, hogy – az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényjavaslatra és az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatra figyelemmel - az egyes adónemekhez tartózó speciális eljárási szabályok, az adott adónemet szabályozó törvénybe kerüljenek és ezzel egyszerűbbé váljon a jogalkalmazás. Jelezte: 114 törvény módosul a javaslat szerint, elfogadásával koherens törvényi szabályozás biztosítható.

Fidesz: számos egyszerűsítést tartalmaz a javaslat

Bóna Zoltán, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a módosítás egyebek között az adóigazgatást, a személyi jövedelemadót, az általános forgalmi adót, a munka törvénykönyvét, a szerencsejáték szervezés egyes területeit érinti. Emellett kitér a helyi adókról, a gépjárműadóról szóló törvényekre, valamint szól a reklámadóról, a népegészségügyi termékadóról, a kulturális adóról és közműadóról is. Jelezte: az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a népegészségügyi termékadó esetén a törvényjavaslat megteremti az adóalanyok számára azt a lehetőséget, hogy felajánlassák az adó maximum tíz százalékát az egészségügyi államigazgatási szerv által szervezett egészségmegőrző programra.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentős fordulat zajlik az állampolgárok adózásában, azzal, hogy az adóhatóság adójavaslatot készít. Ennek személyi köre tovább bővül a mezőgazdasági őstermelőkkel, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekkel. Az új szolgáltatás pedig képes lesz átvenni a munkáltatói adó megállapítást is, ezért kezdeményezik ennek kivezetését. 

A Fidesz támogatja a javaslatot, az számos egyszerűsítést tartalmaz – közölte.

Kormány: alapvetően technikai módosításokat vezetnek át

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában kiemelte, hogy 114 törvényen vezetik át az általános közigazgatási rendtartásról szóló, valamint az adózás rendjéről szóló törvény változásait, a javaslat alapvetően technikai, míg a felmerült kérdések politikai jellegűek. Az őstermelőkkel kapcsolatos felvetésre leszögezte, hogy nem jelent többletadminisztrációt a módosítás, az őstermelői bevallás határideje február helyett május lesz, s akinek más j9vedelme is van, az kap egy tervezetet, amit jóvá kell hagynia. Akinek 600 ezer forint alatti a bevétele, annak továbbra sem kell semmit csinálnia – tette hozzá. A szerencsejátékról szólva közölte: nem adnak új lehetőséget a szervezőknek, a szabály eddig is létezett miniszteri rendeletben, azt emelik törvényi szintre.


Az illetékekről szóló törvény módosítása

Fidesz: enyhülnek az illetékmentességre vonatkozó feltételek

Győrffy Balázs (Fidesz) expozéjában kifejtette, hogy az illetéktörvény módosítása alapján a gazdálkodóknak nem kell illetéket fizetniük vagyonátruházás esetén, ha a területet legalább 5 évig mezőgazdasági termelőként használják és nem idegenítik el. A termőföld hasznosítását közeli hozzátartozó javára lehet átengedni. A mostani javaslat összhangot teremt a földforgalmi törvénnyel és enyhíti a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket – mondta. A földtulajdonos a hozzátartozó mellett a tulajdonában lévő mezőgazdasági termelő szervezetnek is illeték nélkül engedheti át a föld használatát – ismertette a kormánypárti politikus, aki azt is elmondta: azért, hogy ne lehessen kijátszani a szabályozást, nyilatkozni kell, hogy az illető tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá a szervezetben. Ellenkező esetben dupla illeték terheli. Értékelése szerint a két jogszabály közötti koherenciazavar feloldása komoly előrelépést jelent a földtulajdonosoknak, és tiszta viszonyokat teremt.

NGM: a javaslat a gazdálkodási körülmények javítását szolgálja

Tállai András, az NGM államtitkára a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot, utalva arra, hogy az a gazdálkodási körülmények javítását szolgálja azzal, hogy kibővíti az illetékmentesség eseteit. Azt mondta, a javaslat elősegíti a közös gazdálkodást, nagyobb gazdasági teljesítményt, jövedelmezőbb működést eredményez és hozzájárul ahhoz, hogy egy fejlődni képes kisebb vállalkozás közepessé váljon.


Illetékek

Fidesz: régóta várt intézkedésről van szó

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka szerint a gazdálkodók jelentős része régóta várta ezt az intézkedést, ezért a javaslat elfogadására kérte képviselőtársait. Előnyösnek tartja, hogy az illetékmentesség esetei kibővülnek, így a saját tulajdonban álló gazdálkodó szervezetnek illetékfizetési kötelezettség nélkül átadható egy-egy földterület művelése.

Győrffy: a javaslat segíti a fejlesztéseket

Győrffy Balázs (Fidesz) zárszavában a javaslat alapmotivációjának nevezte, hogy a vidék mára eljutott oda, hogy komoly beruházásokon "töri a fejét". Az ehhez szükséges hitel miatt jó döntés, ha vállalkozásként folytatja mezőgazdasági tevékenységét egy család és nem a családi vagyont kockáztatja – tette hozzá. Mint mondta, a 25 százalékos határ a cégjogból származik. Kifejtette azt is, hogy egy embernek legfeljebb 300 hektár termőföld lehet a tulajdonában, ha azt nem maga használja, hanem átadja a cégének, akkor 2 százalékos illeték mellett 9-10 millió forint körüli összeggel kell számolnia, tehát az említett 80 milliós szám abszurd, nincs alapja. A kormánypárti politikus dőreségnek nevezte, hogy árbevételhez kössék az illetékeket, mivel azt nem a cég, hanem magánszemély kapja.


Egyszerűsített foglalkoztatás

Növelné a Fidesz az egyszerűsített foglalkoztatásban kapható napidíj összegét

Növelné a Fidesz az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazottak napidíját, hogy ezzel csökkentsék az idénymunkában tapasztalható munkaerőhiányt. Győrffy Balázs fideszes képviselő expozéjában azt mondta, augusztusban 305 ezren végeztek idénymunkákat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, közülük 60 ezren a mezőgazdaságban dolgoztak. A munkaerőhiány miatt mostanra 8 ezer forint fölé emelkedett a napi bér, a szabályok szerint azonban egyszerűsített foglalkoztatás keretében 5870 forint fölött már kötelező személyi jövedelemadó-bevallást készíteni erről és adózni is kell utána. Ez csökkenti a munkavállalási kedvet ezért a Fidesz azt javasolta, hogy az adómentes napi jövedelem jövőre 8255 forintra emeljék. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot.

Pócs János, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy a javaslat könnyíti a foglalkoztatást és azt kérte az ellenzéktől, hogy ne mondják: miért csak most és miért csak ennyit adnak.

Győrffy Balázs előterjesztőként megköszönte a pártok támogatását.

A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát.

Ezt követően Latorcai János lezárta a parlament csütörtöki ülését, a képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.