Egy országos víziközmű-adatbázis létrehozását célzó javaslat általános vitájával kezdte pénteki munkáját az Országgyűlés. Az ülésnap elején Latorcai János levezető elnök az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának nemzeti gyásznapjáról emlékezett meg, a történteket felidézve méltatta azokat a hősöket, akik életüket áldozták azért, hogy „ma független és demokratikus jogállamban élhessünk”.
Latorcai János levezető elnök
Megemlékezés
Az ülésnap elején Latorcai János levezető elnök az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtásának nemzeti gyásznapjáról emlékezett meg, a történteket felidézve méltatta azokat a hősöket, akik életüket áldozták azért, hogy „ma független és demokratikus jogállamban élhessünk”.
Ezt követően szólt arról is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakítására emlékezve egyhónapos programsorozattal ünnepli az ország a magyar tudomány ünnepét.
Kormány: nélkülözhetetlen adatbázis jön létre
Szabó Zsolt, a nemzeti fejlesztési tárca kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára expozéjában kifejtette, hogy a törvényjavaslat egy országos hatáskörű víziközmű kataszter elkészítését, az adatbázis üzemeltetését és a frissítés alapjait fekteti le, és kapcsolatot teremt a nyilvántartások között. Meghatározza az érintett rendszerek között átadandó adatok körét, a kapcsolat módját és a részletszabályokat – tette hozzá.
Az államtitkár jelezte, hogy a továbbiakban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezeti a közhiteles adatnyilvántartást, amely uniós és hazai forrásból jön létre. A rendszer települései adatokat is tartalmaz, így az önkormányzat, az állam és a közműszolgáltató számára minden információ rendelkezésre áll, amely segíti a fejlesztést és a rekonstrukciót.
A javaslat megfelel az uniós szabályoknak és nélkülözhetetlen például a hatóságok díjmegállapítási jogköréhez.
Szabó Zsolt azt is elmondta, hogy az adatbázis személyes adatokat nem, csak szakmaiakat tartalmaz.
Fidesz: csökkennek a bürokratikus terhek
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka azt emelte ki, hogy az elektronikus adatbázis létrehozásával tovább csökkennek a bürokratikus terhek, ami összhangban van pártja céljaival. A digitalizációt az ügyintézés határidejének rövidülése miatt is fontosnak tartotta.
Célként jelölte meg a szolgáltatási szemlélet és az etikus működés megerősítését is.
A kormánypárti politikus kiemelte az úgynevezett okosmérés feltételeinek biztosítását is, amelynek révén – a villamosenergia szektor után – itt is elérhető lesz az elektronikus fogyasztásmérés. Ez a jövő útja – értékelt.
KDNP: a javaslat az egyszerűsítést szolgálja
Földi László, a KDNP vezérszónoka az egyszerűsítésre és a bürokratikus akadályok lebontására hivatkozva támogatásáról biztosította a kormányzati előterjesztést. Fontosnak tartotta, hogy a témában keletkezett információk egy adatbázist alkossanak, naprakész információk legyenek az összes településről. Ez nem elhanyagolható a víz- és csatornadíjak még hitelesebb megállapítása miatt sem – tette hozzá.
A kormánypárti politikus üdvözölte az elektronikus ügyintézés egyre szélesebb körű felhasználását és a párhuzamosságok integrálását.
Államtitkár: ekkora vagyon esetében elengedhetetlen az átlátható rendszer
Szabó Zsolt, az NFM államtitkára zárszavában elengedhetetlennek nevezte a 4-5 milliárd forint értékű víziközmű-vagyon átláthatóságát és integrált kezelését. Mint mondta, az ágazatban több mint 2 milliárd forint fejlesztést valósítottak meg, amiből nemcsak a 2 ezer lakosnál nagyobb települések részesültek.
Megjegyezte azt is, hogy a több mint 100 éves hálózatban a karbantartási problémák 2010 előtt is fennálltak, ezért minden frakciótól támogatást vár.
Közölte azt is, hogy a bevezetéssel nincs mulasztásban az ország.
A szolgáltatók helyzetére reagálva az államtitkár ismertette azt is, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyilvántartása szerint az ágazat 2 milliárd forint nyereséget termel, a szolgáltatók közötti eltérések okát pedig megvizsgálják.
NGM: a külföldön élő magyar gyermekekre is kiterjesztenék az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitás lehetőségét
Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára expozéjában kifejtette: a kormány a gyermekvállalást ösztönző akcióterv részeként az életkezdési támogatást és a Start-számla nyitás lehetőségét a nem Magyarországon élő magyar gyermekekre is ki akarja terjeszteni.
Így a javaslat szerint a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény hatálya kibővül a 2017. június 30. után született, nem Magyarország területén élő, hazai anyakönyvvel rendelkező, magyar állampolgárságú gyermekekre, valamint a kettős állampolgárságot el nem ismerő országokban – Szlovákiában és Ukrajnában – élő, magyar igazolvánnyal rendelkező gyermekekre.
Az új jogosultak két módon igényelhetik a 42 500 forintos életkezdési támogatást: egyrészt az anyasági támogatás kérvényezésével egyidejűleg jár a fiatalok életkezdési támogatása, másrészt az anyasági támogatási kérvénytől elkülönülve a konzulátusokon vagy a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain is igényelhető lesz. A Start-számla nyitása ugyanúgy történik a belföldön és külföldön élő magyar gyermekek esetében is – közölte az államtitkár.
Hornung Ágnes arról is beszámolt, hogy a kincstári letéti Start-számla nevét életkezdési letéti számlára cserélik.
Emellett rögzítik: a fiatal felnőttek 23 éves korukig kérhetik az életkezdési letéti számlán lévő összeg kifizetését, ha ezt nem teszik meg, az államkincstár lezárja a letéti számlát.
Fidesz: minden magyar gyermek egyformán fontos
Dunai Mónika (Fidesz) közölte: támogatnak minden olyan javaslatot, amely a magyar családok gyermekvállalását ösztönzi, így a mostani kezdeményezést is, mert „számunka minden magyar gyermek egyformán fontos”.
A cél, hogy a babakötvényt kiterjesszék a külföldön élő magyar állampolgárok gyermekeire és a magyarigazolvánnyal rendelkező gyermekekre – ismertette a fideszes politikus, hangsúlyozva, hogy a magyar állam határokon átnyúlóan gondoskodik a gyermekekről.
„A magyar nemzet részeiként tekintünk a határon túl élő magyar családokra” – hangoztatta Dunai Mónika, nemzetpolitikai érdeknek is nevezve ezt, és remélve, hogy „össznemzeti ügy” lesz a kezdeményezésből.
Fidesz: nő a születési ráta
Dunai Mónika (Fidesz) azt kérte, hogy ne feledjék az olyan támogatásokat sem, mint a családi adókedvezmény vagy a gyed-extra. Hangsúlyozta, hogy a családok akár több, három év alatti gyermek után is igénybe vehetik a gyed-et és mellé a szülők elmehetnek dolgozni is.
A bölcsődei és óvodai étkezést szinte mindenkinek ingyenessé tették, ahogy a középiskola első osztályáig bezárólag a tankönyveket is – közölte. Hét év alatt 4,3 százalékra csökkentették a munkanélküliséget – tette hozzá.
Az is fontos célkitűzés, hogy a családok otthonhoz jussanak, mert csak így fognak gyermeket vállalni – hangsúlyozta.
A családpolitikai intézkedések következtében évről évre nő a születési ráta – szögezte le.
Hornung Ágnes államtitkár azt mondta, az elvándorlás generációs probléma, most nőtt fel az a generáció, amelyik nyelveket beszél és a szabad munkaerő-áramlást kihasználva tud külföldre menni. Ez periodikus, elvándorlás után visszavándorlás is van, ezt kell támogatni intézkedésekkel.
Elmondta még hogy évek óta kiemelt probléma a demográfiai helyzet, de az alacsony születésszám egy folyamat eredménye.
A kulturális örökségvédelembe is bevonnák az MMA-t
Újabb feladatot bízna a kormány a Magyar Művészeti Akadémiára (MMA) a róla szóló törvény módosításával. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, a kulturális örökségvédelemben tud majd szakértői és tudományos tevékenységet végezni az MMA, ha megszavazzák az előterjesztést. A feladat ellátása érdekében a kulturális örökségvédelem tudományos gyűjteményeit az MMA fenntartásába helyezi a törvényjavaslat az Építészeti Múzeum gyűjteménye mellé.
Csepreghy Nándor elmondta még, hogy az MMA önállóvá váló köztestület költségvetési szerveként, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ néven szándékozik a gyűjteményeket fenntartani, kezelni és kutathatóvá tenni.
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka üdvözlendőnek és támogatandónak nevezte a javaslatot, hozzátéve, hogy kiemelt feladat a kulturális örökség védelme, ezért támogatnak minden, e célt szolgáló javaslatot.
Elővásárlási jogot telepítenének a kormányhoz a világörökség védelme érdekében
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában elmondta, a világörökségről szóló törvény egyebek mellett azt is meghatározza, hogy miként kell a világörökség megőrzéséhez hozzájárulni és milyen feladatok kapcsolódnak ehhez.
Hangsúlyozta, hogy a világörökség megőrzése közérdek, ezért a világörökségi helyszínen lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezetének a legkisebb kockázatot kell jelentenie a közfeladat ellátása szempontjából. A javaslat ezért elővásárlási jogot szerezhessen a világörökségi védettség fenntartása érdekében. A világörökségi védelmi szempont is bekerül a földbirtok-politikai irányelvek közé – tette hozzá. A termőföld területek és lakáscélú ingatlanok nem tartoznak a szabályozás alá.
L. Simon László rövid felszólalásában jelezte, támogatja a javaslatot.
KDNP: a javaslat elősegíti a világörökségi területek megőrzését
Földi László, a KDNP vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a törvénymódosítás azzal, hogy elővásárlási joggal ruházza fel az államot, elősegíti a világörökségi területek megőrzéséhez fűződő közérdek érvényesülését. Hozzátette: a javaslat a termőföldre és lakáscélú ingatlanra nem vonatkozik.
Célként jelölte meg a hazai világörökségi helyszínen lévő ingatlanok tulajdonosi szerkezetének szabályozását.
A kormánypárti politikus értékelése szerint a javaslat összhangot teremt a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény, valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény rendelkezései között.
Csepreghy: lakásokat nem érint a módosítás
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában az elhangzottakra reagálva azt mondta: lakáscélú ingatlanok nem szerepelnek az elővásárlással érintettek körében, csak a világörökségi nagyobb épületek. Az államnak 21 napon belül reagálni kell – ismertette.
Arra az észrevételre, hogy a Fidesz magának akarná bebiztosítani az elővásárlást, azt felelte: a mindenkori kormánynak adnak lehetőséget annak érvényesítésére.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy nem 10, hanem 11 terület van jelenleg a várományosi listán.
Beszámolt arról is, hogy van egy pályázat, amelynek forrásait világörökségi területen lévő ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára lehet felhasználni.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása
Csepreghy: egyszerűsödik a régészeti szabályozás
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az eddigi tapasztalatokon alapuló felülvizsgálattal indokolta a törvénymódosítást, amely egyebek mellett a muzeális intézményekről, a kulturális örökség védelméről és a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényt érinti.
A kulturális örökségvédelemről szóló változtatásokat az egyszerűsítéssel és a bürokráciacsökkentéssel magyarázta, amely a 2016-ban megkezdett módosítás folytatása.
Az államtitkár a lényegi elemek közé sorolta, hogy a régészeti szaktevékenységet elválasztják a kiegészítő tevékenységektől – például földmunkáktól, bontó munkáktól – , s előbbit nem végezheti gazdasági társaság.
A feladatok koordinálását a továbbiakban a Magyar Nemzeti Múzeum látja el.
Kitért arra is, hogy lopott műtárgyak esetén a kulturális javak hatósága jogosult a körözés elrendelésére.
Fidesz: egyszerűsödik a struktúra
Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka fontosnak tartotta a régészeti lelőhelyek védelmét és annak összehangolását a beruházásokkal, elsősorban közlekedési fejlesztésekkel.
Értékelése szerint az egyre bonyolultabb struktúra egyszerűsítést igényel, ezért a Fidesz támogatja az elképzeléseket.
Kitért arra, hogy cégek nem vehetnek részt szaktevékenységben, csak egyéb munkákban vonhatók be. A kormánypárti politikus szerint hatékonyabb lesz az állami források felhasználása és az eltűnt javak körözésének elrendelése.
Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát és az ülésnapot is, az Országgyűlés hétfőn folytatja munkáját.
