Az ülés elején az elnöklő Latorcai János bejelentette: a Fidesz-frakció hétfői hatállyal megválasztott vezetője Gulyás Gergely lett. Frakcióvezető-helyettesei: Balla György, Bóna Zoltán, Halász János, Hende Csaba, Németh Szilárd és Németh Zsolt.

KDNP: az emberek véleményt nyilváníthatnak a „Soros-tervről”

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KDNP alelnöke

Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt: az emberek jogosan várják, hogy a nemzeti konzultáción kinyilváníthassák véleményüket a „Soros-tervről”. Kifejtette: Soros György el akarja érni például azt, hogy évi egymillió embert telepítsenek Európába Afrikából és a Közel-Keletről, hogy az EU tagállamai bontsák le a határkerítéseket, valamint azt is, hogy Brüsszel kötelezően ossza szét a bevándorlókat a tagországok között. Az ellenzék azonban tagadja e terv létezését – hangsúlyozta.

Rétvári Bence államtitkár úgy reagált: az ellenzéki pártok vagy elfogadnák a betelepítési kvóták bevezetését, vagy egyenesen „tapsolva örülnének” neki. A kormány azonban elutasítja a „Soros-tervet” – jelentette ki.

Fidesz: a baloldal vitatja a „Soros-terv” létét

Gulyás Gergely (Fidesz) azt idézte fel, hogy a baloldal 2015 tavaszán még álproblémának nevezte a bevándorlást, tavaly pedig, a kvótanépszavazás előtt azt állította, nincs kötelező kvóta, holott az erről szóló előterjesztés az Európai Parlament asztalán van. Most a „Soros-terv” létét vitatják, amit pedig maga a szerző írt le – tette hozzá a frakcióvezető. Kijelentette: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy saját választ adhasson a bevándorlásra, amelynek kérdésében jó lenne teljes nemzeti összefogást létrehozni.

Dömötör Csaba államtitkár szintén úgy fogalmazott, az ellenzéki pártok „kánonban zengik”, hogy Sorosnak nincs is semmilyen terve. Korábban a bevándorlásról és a kvótákról mondták ugyanezt – emlékeztetett, hozzáfűzve, hogy az ellenzék „valóságtagadó” álláspontját tucatnyi tény cáfolja, például a kvótaperben született ítélet. Szavai szerint az ellenzék kormányon megengedné a betelepítéseket. „Az illegális bevándorlás elleni küzdelemben (...) az ellenzéki pártokra a továbbiakban sem számíthatunk”, ezért fordul a kormány a választókhoz a nemzeti konzultáción – közölte.

Letette miniszteri esküjét Kósa Lajos, akit Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszternek nevezte ki.

A kinevezés október 2-tól hatályos.

Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Gulyás Gergely – miután a Fidesz frakcióvezetőjének választották – hétfőn lemondott az Országgyűlés alelnöki és a törvényalkotási bizottsági elnöki tisztségéről.

Kövér László házelnök azt kezdeményezte, hogy a parlament Hende Csabát válassza meg az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökének. A képviselők 150 igen, 2 nem szavazattal választották meg erre a tisztségre a fideszes politikust, majd külön szavaztak arról, hogy a törvényalkotási bizottság elnökévé választják. Ezt 152 igen, egy nem szavazattal támogatta a parlament.

Az Országgyűlés 158 igen szavazattal támogatta, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke Kósa Lajos helyett Németh Szilárd (Fidesz) legyen. 

Fidesz: készül intézkedési terv a tatai karsztvizek okozta veszélyhelyzetekre?

Bencsik János (Fidesz) a 120 éves szénbányászat és az erőltetett iparosítás hatásai között említette, hogy Tata térségében elapadtak a karsztvíz-források. Mint ismertette, mostanra helyreállt a nyugalmi vízszint, újjáéledtek a források, ugyanakkor ez veszélyhelyzeteket idéz elő mintegy nyolcezer ember lakókörnyezetében. Példaként alámosott pincéket, beszakadt utakat, használhatatlan közműveket említett.

A kormánypárti politikus arról is beszámolt, hogy a Belügyminisztériumhoz (BM) fordultak, mivel a károk felszámolása meghaladja a közösség teherbíró képességét. A kidolgozott csomag azonban akkor még nem tartalmazta egy újabb négysávos közút helyreállítását – tette hozzá.

Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára azt felelte: súlyos környezetvédelmi kérdés mind a víz kitermelése, mind az, hogyan fordulhatott elő, hogy a területet beépítették.

Jelezte, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság vizsgálja a víz megjelenési formáit és a veszélyeket. A jelenlegi vízelvezető rendszer nem alkalmas a helyzet kezelésére – mondta, hozzátéve: pályázati forrásból 400 millió forint áll rendelkezésre a helyzet felmérésére, emellett 327 millió forintot különítettek el a legszükségesebb beavatkozások elvégzésére.

A választ a kormánypárti képviselő elfogadta.

KDNP: hogyan változnak a diákhitel feltételei?

Gaal Gergely (KDNP) a diákhitel feltételeinek változására kérdezett rá. Rámutatott: az első gyermek születésekor annak visszafizetése felfüggeszthető, a második gyermeknél elengedik az összeg felét, míg a harmadiknál a teljes összeget. Ezzel a kormány szerinte azt üzeni a fiataloknak: részt kívánnak venni az erőfeszítéseikből.

A képviselő az eddigi tapasztalatok értékelését is kérte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: eddig 315 milliárd forintnyi diákhitelt folyósított az állam. Emlékeztetett: a feltételek 2002 után, a szocialista kormányok alatt folyamatosan romlottak, a diákhitel kamatszintje a 12 százalékot is megközelítette.

Közölte: jelenleg 1,4 millió forintot is kaphat egy évben az a diák, aki külföldi tanulmányokban vesz részt. A Diákhitel 2 kamatmentessé válik, ami átlagosan három évvel rövidíti le a visszafizetés idejét – folytatta, hozzátéve: az összeg már nyelvtanulásra is fordítható.

Elmondta azt is: a törlesztőrészletek fizetését már a munkaadók is átvállalhatják.

A képviselő a választ elfogadta.

Fidesz: számíthatunk-e a bérek emelkedésére?

Bánki Erik (Fidesz) arra kérdezett rá: számíthatunk-e béremelkedésekre a jövőben? Rámutatott: a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezer munkahely jött létre az országban, vagyis időarányosan teljesült Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígérete. Emlékeztetett: a kormányfő tíz év alatt ígért egymillió állást.

Cseresnyés Péter államtitkár úgy felelt: az új munkahelyek közül több mint félmillió a versenyszférában jött létre. Rámutatott arra is: a bérek vásárlóereje 2010 óta 24 százalékkal nőtt, de a három- vagy többgyermekeseknél 50 százalékot is meghaladóan.

Azt mondta: jövőre a minimálbér több mint 8 százalékos, a garantált bérminimum mintegy 12 százalékos növekedése várható, 2,5 százalékos adómérséklés mellett. Kijelentette: a kormány a bérfelzárkóztatás lehetőségét abban látja, ha arról egyeztet a partnerekkel.

Bánki Erik a választ elfogadta.