KDNP: Esterházy János minden körülmények között ragaszkodott a keresztény értékekhez

Az e ciklusban először felszólaló Gaal Gergely (KDNP) megemlékezett arról, hogy szombaton hazakerültek szülőföldjére Esterházy János gróf hamvai. Elmondta: a felvidéki politikust üldözték a diktatúrák, mert minden körülmények között ragaszkodott a keresztény értékekhez. Szerinte az ő példája arra is rávilágít, hogy a külhoni magyar közösségek megőrzése, érdekeinek védelme tetteket igényel. Mérföldkő volt a magyar külügy rendkívül határozott kiállása a marosvásárhelyi iskola és az ukrán oktatási törvény ügyében – közölte. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt mondta, bíznak abban, hogy a temetése hozzájárul ahhoz, hogy Esterházy János végre elfoglalhassa méltó helyét a magyar nemzet emlékezetében, és hogy több évtizedes igazságtalan megbélyegzés után a cseh és a szlovák hatóságok rehabilitálják őt, majd megtörténjen boldoggá avatása. A marosvásárhelyi és az ukrán üggyel kapcsolatban jelezte, minden egyes magyar iskola mellett ott állnak.


Fidesz: Magyarország a béke szigete

Nyitrai Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy több mint 60 ezer magyar szolgál polgárőrként, a polgárőrszövetség elnöke szerint pedig aranykorát éli a szervezet. Felidézte, hogy 2010 óta több döntés is segítette a polgárőröket, köztestület lett a szövetségük, felszerelésre, ruházatra, járművekre kaptak támogatást. Szerinte a rendszerváltás óta nem volt ilyen kiegyensúlyozott a közbiztonság mint manapság, Magyarország „a béke szigete", és ez a polgárőrökön is múlik. A politikus azt szorgalmazta, hogy a kormány kössön stratégiai megállapodást az Országos Polgárőr Szövetséggel. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország Európában és a világon is az egyik legbiztonságosabb ország. Hozzátette: 2010 után nemcsak a rendőrséget, hanem a polgárőrséget is megerősítették. Kiemelte a polgárőrök szerepét a déli határ megvédésben. Az államtitkár közölte, a kormány készen áll arra, hogy a polgárőrséggel az új együttműködési formákat megtalálja.


A településkép védelméről szóló törvény módosítása

Miniszterelnökség: határidőket módosít a javaslat

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, hogy a törvényjavaslat a települési arculati kézikönyvekkel kapcsolatos határidőket módosítja. Kifejtette: 2017. október 31-ig kellene a településeknek az arculati kézikönyvet megalkotni. Az elkészítés finanszírozásában a kormány segít, a 10 ezer lakos alatti és a 32 ezer forint egy főre jutó adóbevételt el nem érő települések egymillió forintos támogatást kapnak. Az államtitkár közölte, a forrásokat augusztusban nyitották meg és a települések 75-77 százaléka befejezte a munkát. Elmondta, a települések fennmaradó részénél a források kései megnyitása miatt van egy plusz időigény. A kormány ahhoz kéri az Országgyűlés felhatalmazását, hogy a határidőt módosítsák 2017. december 31-re – ismertette. Csepreghy Nándor elmondta, ezzel párhuzamosan a helyi építési rendeletek hatályban maradnak addig, amíg az újak hatályba nem lépnek. Az államtitkár véleménye szerint sok mindenről tanúskodik, hogy egy generáció milyen épített környezetet hagy maga után. Jelezte, azért akarják a teljes építésügyi rendszert újraszabályozni, hogy olyan szabályokat alkossanak, amelyek garantálják, az új ingatlanok megfelelnek egy vizuális koncepciónak.

Fidesz: a kistelepülések munkájának segítése a cél

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka szerint egy hasznos törvény újrahangolásáról van szó, amelyről egyeztettek a szakmai szervezetekkel. Hangsúlyozta: törvényjavaslat célja, hogy segítsék a kisebb települések munkáját.


Államtitkár

Csepreghy Nándor válaszában hangsúlyozta: a kormányzat csak olyan érveket tud felsorakoztatni, amelyek a döntés mögött meghúzódnak, és ez akkor is így van, ha a kampány hevében az ellenzék mást szeretne saját forgatókönyve szerint belelátni a módosításba. Hozzátette: a javaslat csak időpontbeli változtatásokat jelent, tartalmilag nem nyúlnak hozzá az eredeti törvényhez, így az ellenzék érvei már a törvény eredeti vitájában vagy nem állták meg a helyüket, vagy nem kerültek elfogadásra. Az államtitkár reagált a jobbikos Volner János felszólalására, aki azt mondta, hogy a kormányoldal korábban Simicska Lajos cégét segítette, majd a „G-napot" követően elkezdték betiltani a politikai reklámokat, és a kormány „gengsztertempót" alkalmaz. A Jobbik lefeküdt Simicska Lajos alá, és „rászolgál" a zsoldjára – kommentálta mindezt Csepreghy Nándor.

Elítélte a parlament az ukrán oktatási törvényt

Egyhangú szavazással elfogadta az Országgyűlés azt az ötpárti határozati javaslatot, amely a „jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szól. A képviselők felhívták Ukrajna felelős vezetőit, hogy tartsák tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság közös európai értékeit, amelyeket valamennyi nyilatkozatukban mindeddig maguk is hangoztattak, és tartózkodjanak a jogszabály hatályba léptetésétől. Az Országgyűlés megállapította, hogy az ukrán törvényhozás által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvény súlyosan korlátozza a kárpátaljai magyarság számára az ukrán törvények által jelenleg biztosított oktatási és anyanyelvhasználati jogokat.


Időt kapnak az önkormányzatok a településképi rendelet elkészítésére

Kitolta a településképi rendelet elkészítésére vonatkozó véghatáridőt az év végéig a Ház a településkép védelméről szóló törvény módosításával, amelyet 121 igen szavazattal, 49 nem ellenében arányban szavaztak meg a képviselők. Az előterjesztést a jogszabályban korábban meghatározott határidők közelsége miatt tárgyalta kivételes eljárásban az Országgyűlés, és szavazott arról már kedden. A hatályos jogszabály október 1-jéig adott határidőt az önkormányzatoknak a településképi rendelet megalkotására, de számos kistelepülés önállóan nem tudott ennek eleget tenni. A változtatás kimondja, hogy a meglévő helyi szabályokat új rendeletek hiányában 2018 végéig lehet alkalmazni.


Tizenkét évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje

Szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.) a parlament, a döntés nyomán egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési határideje. A Jobbik kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.


Az illetékekről és a szövetkezetekről szóló törvény módosítása

Kósa: a nyugdíjas szövetkezetek cégbírósági eljárása legyen illetékmentes!

Az előterjesztő, a fideszes Kósa Lajos expozéjában elmondta: a módosítás a nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatos, hogy a cégbírósági eljárás illetékmentes legyen nekik, a jelenleg előírt százezer forint helyett. Az eddig általuk befizetett illetékeket pedig utalják vissza – kezdeményezte. A nyugdíjasok óriási erőforrást jelentenek az országnak, szeretnének lehetőséget adni nekik, hogy minél tovább aktívak legyenek – hangsúlyozta, remélve egyúttal, hogy a nyugdíjas szövetkezeti rendszer hasonlóan sikeres lesz, mint a diákszövetkezeti. Persze mindenhol vannak gazemberek, az iskolaszövetkezeti rendszerben ilyen volt például Czeglédy Csaba szombathelyi MSZP-s politikus – mondta Kósa Lajos.

Fidesz: sikeres konstrukció a nyugdíjas szövetkezet

Czomba Sándor (Fidesz) kifejtette: a Fidesz-frakció az eredeti törvényt is támogatta, mert a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvényhozás fontos feladata volt a parlamentnek. Szavai szerint folyamatos az érdeklődés a szövetkezetek iránt, „egy sikeres konstrukcióról van szó". Ezért nem lehet akadályokat állítani a nyugdíjas szövetkezetek elé, így a Fidesz támogatja a javasolt cégbírósági illetékmentességet – közölte.

KDNP: a nyugdíjas szövetkezetek rendkívül kedvező feltételeket kínálnak

Vejkey Imre (KDNP) szerint a nyugdíjas szövetkezetek rendkívül kedvező feltételeket kínálnak azoknak a nyugdíjasoknak, akik újra munkába állnának. Nincs szó kizsákmányolásról – reagált az MSZP-s felszólalókra, támogatásáról biztosítva az előterjesztést.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Kósa Lajos fideszes előterjesztő zárszavában az ellenzéki megállapításokat valótlanságnak minősítette, „a dolog teljes félreértésének vagy tudatos hazugságnak" titulálta az elmondottakat. Cáfolta a többi között azt, hogy az időseket utalványban kellene kifizetni. Közölte: a tagok közösen dönthetnek úgy, hogy ezt a formát választják, ahogy a tagi hozzájárulás összegét is a közösség határozza meg. Fontosnak nevezte a piac megtisztítását a jogalkotás által „a Czeglédy Csabához hasonló szélhámosoktól", aki – mint mondta – több ezer diákot rabolt ki iskolaszövetkezeten keresztül. Ugyancsak légből kapott hazugságnak nevezte a haveri összefüggésre vonatkozó állítást. Szerinte a felszólalók keverték a szociális szövetkezeteket a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekkel, itt az utóbbiról van szó. Tévúton jár az is, aki órabéreket emlegetett, mert a szövetkezeti formában nincs órabér – nyomatékosította.


Uniós állampolgárok is lehet közjegyzők Magyarországon

A közjegyzőkről szóló és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításával egyfelől egy uniós bírósági döntésnek kell megfelelni, másfelől a változtatással a végrendeletek országos nyilvántartási adattartalmát szeretnék kiegészíteni – ismertette az általános vitát megnyitó Völner Pál. Az igazságügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint Magyarország megszegi a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat azzal, hogy a közjegyzői hivatal gyakorlását magyar állampolgársághoz köti. Ezentúl az egyenlő feltételeket az uniós tagállamok, az unión kívüli Európai Gazdasági Térséghez tartozó államok és Svájc állampolgárai számára is biztosítani kell. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a kinevezés egyik feltételeként azt írja elő, hogy a jelentkező ezen államok polgára legyen – közölte Völner Pál. Az indítvány emellett továbbra is fenntartja a közjegyzői tevékenység ellátásához szükséges nyelvi és szakmai feltételeket – közölte. Az igazságügyi tárca a törvényjavaslat előkészítése során felülvizsgálta a végrendeletek országos nyilvántartására vonatkozó jogszabályi környezetet is – folytatta Völner Pál. A nyilvántartás célja, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzők az örökhagyó végakaratáról tájékozódhassanak. Az ügyvéd által készített vagy annál letétbe helyezett végrendeletekről a Magyar Ügyvédi Kamara is vezet egy nyilvántartást – emelte ki az államtitkár. Kiemelte, a közjegyzők hatékony tájékoztatásának érdekében a törvényjavaslat megteremti a központi nyilvántartási rendeletben szereplő adatok átadásához szükséges feltételeket.

Fidesz: kevés külföldi közjegyző várható

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka előrebocsátotta, hogy frakciója támogatja az indítványt. Hangsúlyozta, hogy annak első fele inkább elméleti jellegű, mert várhatóan kevés nem magyar állampolgár szeretne közjegyzőként dolgozni Magyarországon. Az érintetteknek ettől függetlenül rendelkezniük kell jogi végzettséggel, magyar szakvizsgával és az állampolgárok ügyeinek intézéséhez megfelelő nyelvtudással – hangsúlyozta. A politikus azt mondta, hogy az EUB döntésének lényege egy fontos elméleti problémára világít rá, mert azt jelzi, hogy a testület szerint a közjegyzők nem gyakorolnak közhatalmat. Ez a felfogás némileg ellentétes azzal, ahogy Magyarország a közjegyzői tevékenységről gondolkodik, mert ha nem gyakorolnának közhatalmat, akkor megkérdőjelezhető lenne, hogy pártatlanul járnak el – emelte ki. A másik módosítás azt a megoldást alkalmazza, hogy az ügyvédek által vezetett végrendeleti nyilvántartásból legalább első alkalommal adatot kell szolgáltatni a közjegyzői nyilvántartás számára – hívta fel a figyelmet.

A KDNP támogatja a módosításokat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat az Európa Unió Bírósága februári ítéletében foglaltaknak igyekszik eleget tenni. A változtatások között említette, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű magyar nyelvismeretet írnak elő a nem magyar állampolgárságú közjegyzőknek. Egyetértett a végrendeletek országos nyilvántartásáról szóló rendelkezések kiegészítésével is, amit azzal indokolt, hogy a közjegyzők egy helyről tudakozhassanak a végintézkedésekről. Közölte: a kisebbik kormánypárt támogatja a javaslatot.

Államtitkár

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az elhangzottakra úgy reagált: a végrendeleti nyilvántartást azért kell a közjegyzőknek látni, mert ők folytatják le a hagyatéki eljárást. Kitért arra is, hogy a szakvizsga-rendszert nem érinti a módosítás. Az államtitkár megjegyezte azt is, hogy például a Benelux államokban is hasonlóképpen kellett átalakítani a jogrendszert.


Csődeljárás

Államtitkár: jogharmonizációs célt szolgál az előterjesztés

Uniós jogharmonizációs célú a csődeljárási törvény módosítása, amely a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, a csőd- valamint felszámolási eljárások hatékonyabbá tételét, a hitelezői érdekérvényesítést szolgálja  mondta az előterjesztést ismertetve az igazságügyi tárca államtitkára. Völner Pál közölte: a változtatás a több tagállamban működő társaságok esetében teremti meg a jogi keretet a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok munkájának összehangolásához. Elsősorban a bajba került cégek reorganizációját, és nem azok felszámolását tartja szem előtt. A változtatás a vállalkozás valós központjának megállapíthatóságával lehetővé teszi, hogy ne lehessen egy társaság székhelyét a kedvezőbb eljárást remélve áthelyezni egy másik tagállamba. Azokban a székhelytől eltérő tagállamokban, ahol az érintett cégnek telephelye van, másodlagos eljárások indulhatnak az adós vagyonának elkülönítése érdekében, hogy abból a hitelezők kifizethetők legyenek. Az államtitkár hasznosnak nevezte a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartást is, amelynek adatbázisából 2018 nyarától az interneten is kereshetők lesznek az adatok, sőt később, a tagállamok adatbázisait összekapcsoló felületen bármely tagállamból lekérhetők lesznek az információk. Úgy ítélte meg: a hatékony információáramlás csökkenteni fogja a nemzetközi eljárások költségeit is.

A Fidesz támogatja a javaslat

Répássy Róbert (Fidesz) a javaslat támogatásáról biztosította az előterjesztőt, mondván: annak alapvető célja az uniós jogharmonizáció. Emlékeztetett: egy elavult közösségi rendelet újult meg 2015-ben. Mint mondta, végrehajtó jellegű szabályokkal egészül ki a magyar törvény, a változtatást egyszerűnek és technikai jellegűnek minősítette a képviselő, így azokról szerinte politikai vita nem nagyon lehet a pártok között.

A KDNP támogatja a jogharmonizációs célokat

Vejkey Imre (KDNP) elmondta: a változtatás a polgári nem peres eljárásokat érinti. A szocialista vezérszónokkal szemben azt hangsúlyozta: a javaslat kifejezetten jogharmonizációs módosításról szól, pártja pedig támogatja azt.


Használati minták oltalma

Államtitkár: a kisvállalkozások igényét szolgálja a változtatás

A kisvállalkozások gyakorlati tapasztalatai alapján módosulhat a találmányoknál egyszerűbb műszaki fejlesztéseknek számító használati minták oltalma – mondta a változtatás céljáról az igazságügyi tárca államtitkára. Völner Pál közölte: a belföldi iparjogvédelmi szabályok egyszerűsítése érinti az oltalomszerzés feltételeinek pontosítását, tisztázza a használatiminta-oltalom és a szabadalom viszonyát, megszünteti a kettős oltalom kizárását, és áttekinthetővé teszi a mintaoltalom iránti eljárás szabályozását. Ezáltal rövidülhetnek az eljárások – ígérte az államtitkár, aki beszámolt arról is: tavaly 852 nemzeti használatiminta-oltalom volt hatályban, ami némi visszaesést mutat.

Fidesz: a javaslat hozzájárul a gazdaságélénkítéshez

Salacz László, a Fidesz vezérszónoka a technológia, a kultúra és a marketing területe szempontjából is fontosnak nevezte a módosításokat, amelyek értékelése szerint hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez és a gazdaságélénkítéshez. Ugyanezen szempontok alapján üdvözölte, hogy a szabadalmakhoz képest gyorsabban meg lehet szerezni az oltalmat. A kormánypárti politikus azt is ismertette, hogy az oltalmat több mint 90 százalékban hazai bejelentők veszik igénybe, ők a továbbiakban gyorsan és egyszerűen juthatnak belföldi kizárólagos joghoz. Azt is előremutatónak tartotta, hogy kibővítik a minta definícióját.

KDNP: indokoltak a változtatások

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka indokoltnak nevezte a módosításokat, ezek közé sorolva a használati minták oltalmára vonatkozó anyagi jogi rendelkezések kiigazítását, az oltalomképességi feltételek pontosítását, a használatiminta-oltalom és a szabadalom viszonyának tisztázását, valamint a kettős oltalom kizárásának megszüntetését. Kiemelte azt is, hogy megszüntetik a használati minták birtoklásának büntetőjogi fenyegetettségét. Jelezte: a kisebbik kormánypárt támogatja a javaslatot.


Polgári perrendtartás

A parlament összevontan tárgyalta a polgári perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosítását, a bírósági nemperes eljárásokról szóló indítványt, valamint a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló javaslatot. Az indítványokat ismertető Völner Pál azt mondta, hogy a polgári perrendtartás nemcsak a polgári peres eljárások általános szabályait tartalmazza, hanem háttérjogszabálya számos peres és nemperes eljárásnak. A javaslat 73, az új polgári perrendtartással összefüggő törvényt módosít – emelte ki. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokra áttérve az államtitkár azt mondta, annak általános része a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárások általános rendelkezéseit határozza meg. A javaslat különös részében személyi állapotot érintő nemperes eljárások kapnak helyet. Az előterjesztés általános része egy jogszabályban foglalja össze azokat az új, polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokat, amelyek valamennyi bírósági nemperes eljárásban érvényesülnek, ha az adott eljárást szabályozó törvény másként nem rendelkezik. A javaslat a bírósági polgári nemperes eljárások kódexének tekinthető, ami régi hiányt pótol – emelte ki az államtitkár. Az indítvány kizárólag a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokra állapít meg szabályokat – hangsúlyozta. A törvénycsomag harmadik eleme a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági alkalmazásáról szól - folytatta Völner Pál. Az államnak ugyanis kötelezettsége olyan intézményrendszert működtetni, amely támogatást nyújt a jogvitában érintettek számára annak érdekében, hogy a jogérvényesítésnek ne legyen akadálya a jogi ismeretek hiánya vagy a rossz vagyoni helyzet. A jogi képviseletet döntően rászorultsági alapon biztosítják – mondta.

Képviselői felszólalások

A vezérszónoki felszólalások sorában elsőként Salacz László (Fidesz) emelkedett szólásra. Azt mondta, hogy a szabályok az új, 2018-ban életbe lépő új polgári perrendtartásról szóló törvényhez kapcsolódnak. Az új keretszabályok elfogadásának az volt a célja, hogy a nemzetközi jognak és gyakorlatnak megfelelő szabályokat hozzanak, amelyek áttekinthetően és koherensen szabályozzák a perjogi viszonyokat. Ezért az ehhez kapcsolódó törvények célja, hogy a perrendtartásról szóló törvény hatályba léptetése zökkenőmentes legyen és megőrizzék a törvények egységét.

Ennek megfelelően a képviselő szerint az új polgári perrendtartásról szóló törvényből következő változásokat vezetik át a mostani javaslattal a jogrendszeren. De nem csak technikai jellegű módosításokról van szó, koncepcionális változások miatt át kellett gondolni a teljes jogrendszert.

Vejkey Imre, a KDNP képviselője vezérszónoki felszólalásában ismertette, hogy 73 törvényt módosít a javaslat, hogy biztosítsa a perrendtartásról szóló, már elfogadott törvény január elsejei hatályba lépését. Egy részük technikai jellegű, nagyobb részük azonban fontos változásokat hajt végre. Ezek közül a képviselő kiemelte például a rászorulóknak biztosítható költségkedvezmény bevezetését.

Jakab István ezután lezárta az ülésnapot, a parlament szerda reggel folytatja munkáját.