Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. szeptember 18-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
 

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője azt mondta, hogy egyrészt nem szabad engedni, hogy egy bejövő kultúra eluralkodjon a saját kultúrán, másrészt kötelesség segítséget nyújtani az üldözötteknek.

A helyzetet úgy magyarázta: egy erős közösségnek vannak közös normái, ünnepei, büszkesége van, s ha befogad valakit, annak felkínálja ezeket és az részévé válhat a társadalomnak.

De soha nem engedi meg azt – folytatta -, hogy a bejövő kultúra egyenrangú legyen a sajáttal, pláne nem, hogy eluralkodjon rajta.

A kulturális sokszínűség érték, de amikor a másik kultúra eluralkodik, annak nem tudunk örülni – fogalmazott, kiállva a nyugat-európai kultúra mellett.

Harrach Péter ugyanakkor azt is megfogalmazta: nem tudja elfogadni azt, amit multikulturális társadalomnak neveznek.

Egy hanyatló közösségnek nincs erős identitása, de van egy önpusztító ideológiája, amit ma Európában nyílt társadalom ideológiájának neveznek – mondta, hozzátéve: ez azt tanítja, hogy mindenki szabadon választhatja bármelyik kultúrát.

A társadalom érdeke az, hogy ne vegyes társadalomban, kultúrákban éljen, mert bebizonyosodott, hogy az nem működik – hangoztatta a kereszténydemokrata frakcióvezető.

A kormánypárti politikus a Soros-terv önpusztító, nyílt társadalom ideológiájának megakadályozásával indokolta a nemzeti konzultációt.

Kitért arra is, hogy különbséget kell tenni üldözöttek és szerencsét próbáló vándorok között.

Minden üldözöttnek segítséget kell nyújtani, először például a közel-keleti keresztényeknek, akik minden találkozás alkalmával jelezték, hogy soha nem Európában kérik a segítséget, hanem a saját hazájukban – fejtette ki, kijelentve: Magyarország eddig is megadta és ezután is meg fogja ezt adni.
 

Fidesz: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát

A Fidesz frakcióvezetője szerint „a Soros-terv” mindenki számára ismert, és jó lenne, ha végre az európai nemzetek – mint a lengyelek, a szlovákok, a csehek – a sarkukra állnának és azt mondanák: Európának a maga kezébe kell vennie a sorsát, ne amerikai tőzsdespekulánsok határozzák meg, hogy az itt élők kivel éljenek együtt.

Kósa Lajos azt mondta, nem meglepetés, hogy az ellenzék migráció- és bevándorláspárti, ezekben az ügyekben végig hazudtak.

Kiemelve a szocialista képviselők által mondottakat, ezt azzal indokolta, hogy az ellenzék minden megszólalója tagadta a kötelező betelepítési kvóta létét, korábban pedig azt is tagadták, hogy a migráció létezne.

Most a ma már mindenütt elérhető Soros-tervet tagadják, azt is tagadják, hogy Soros György valaha járt volna Magyarországon vagy az Európai Unióban – tette hozzá.

Kósa Lajos reagált a korrupciós vádakra is. Közölte, Magyarország valaha volt legnagyobb összegre elkövetett korrupciós ügye a négyes metró ügye. Arra kérte a szocialistákat, tegyenek beismerő vallomást erről a több mint 150 milliárd forintról. Hol a pénz maradéka? – firtatta.

Hozzátette: a magyar demokrácia 27 éves történetében arra is csak egyszer volt példa, hogy egy magyar európai parlamenti (EP-) képviselőt egy kémügyben vonjanak eljárás alá. Megjegyezte, Kovács Bélának, a Jobbik EP-képviselőjének van egy kis korrupciós ügye is, de az mellékszál ahhoz képest, hogy „az oroszoknak kémkedett”.

Kósa Lajos szóvá tette azt is, hogy a tavaszi ülésszak végén az ellenzék volt az, amely nem szavazta meg a pártok feketefinanszírozását megakadályozó törvényt. 

KDNP: az ellenzék a migráció pártján áll

Hollik István (KDNP) felszólalásában azt mondta, hogy az ellenzékre nem lehet számítani az ország megvédésében, mert „nemcsak Brüsszel, de a bevándorláspárti ellenzék is kész a migránsok betelepítésére”. Az ellenzék a kvótaítélet során sem áll Magyarország mellé, mert erre az ügyre sem nemzeti, hanem pártpolitikai kérdésként tekintenek – jelentette ki.

Az elmúlt másfél évben két EP-jelentés született a migráció felgyorsításáról, a magyar baloldali EP-képviselők pedig megszavazták azokat – hangsúlyozta. A Soros György által leírt terv mellett ott állnak az EU vezetői valamint a bevándorláspárti ellenzék is – fogalmazott.

A Fidesz-KDNP viszont azt kéri a kormánytól, hogy érkezzen nyomás bárhonnan, annak álljanak ellen – mondta végül.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára, a KDNP alelnöke válaszként közölte, hogy Európában nem integráció, hanem invázió zajlik. Az ellenzék úgy fél a nemzeti konzultációtól, mint az ördög a tömjénfüsttől, a Fidesz-KDNP-nek viszont sikerült megállítania az Európa erre a részére eső migrációs folyamatot – hangsúlyozta.

Fidesz: mégis van kötelező kvóta

Gulyás Gergely (Fidesz) az Európai Bíróság kvótadöntéséről szólva kijelentette: kötelező kvóta van, annak elfogadása a bíróság szerint rendben volt. A kormány tiszteletben tartja a döntést, de attól eltérő az álláspontja – szögezte le.

Közölte azt is: a döntésből nem következik, hogy Magyarországnak másképp kellene viszonyulni a kvótadöntés végrehajtásához, mint a többi tagállamnak. Emlékeztetett: a 120 ezer menedékkérő negyedét osztották el eddig, de 90 százalékuk már elhagyta azt az államot, ahová áthelyezték, vagyis a mechanizmus nem alkalmas a válság megoldására. A külső határok megvédésének hiánya milliókat hív majd ide – mondta.

Szerinte ezért abban kell megegyezni: nem maradhat következmények nélkül a külső határok meg nem védése, és ahogy a magyar miniszterelnök is javasolja, ha egy ország nem képes erre, hozzá kell járulnia, hogy más tagállamok a segítségére siessenek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a schengeni tagságát – hangsúlyozta.

Dömötör Csaba válaszában a kvótarendszert értelmetlennek, jogtalannak és veszélyesnek nevezte, mert szerinte semmit nem old meg, felülírja a tagországok jogköreit, valamint rontja Európa és Magyarország biztonságát.

Brüsszel azonban inkább felpörgetné a kvótaprogramot – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a javaslatok hasonlítanak arra, amit Soros György tett közzé.

Az ellenzék minden veszélyes jelenséget letagadott az elmúlt években – mutatott rá, felvetve: a színfalak mögött a baloldal megtámogatta Brüsszel terveit. Ha az ellenzéken múlt volna, Magyarországnak nem lenne beleszólása, hogy kivel éljünk együtt, mi magyarok. Az ellenzéki oldalon összeállt a kerítésbontó bevándorláspárti koalíció – jelentette ki.

A küzdelemben egyetlen baloldali pártra sem számítunk, ezért a kormány újra az állampolgárokhoz fordul egy konzultáció keretében – zárta szavait. 


Gaal Gergely, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. szeptember 18-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A napirend előtti felszólalásokat követően letette képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP), aki a Rubovszky György halála miatt megüresedett mandátumot tölti be. Ezzel képviselők létszáma 199-re egészült ki.

A parlament 115 igen és 49 nem szavazattal elfogadta az őszi ülésszak munkarendjét.

Döntöttek arról is, hogy házszabálytól eltéréssel már kedden szavaznak a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló ötpárti határozati javaslatról, valamint a büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos szigorításáról. Jóváhagyták azt is, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaljon és szavazzon a Ház a településkép védelméről szóló jogszabályok módosításáról.

A parlament úgy döntött, hogy nem függeszti fel L. Simon László (Fidesz) mentelmi jogát. A parlament arról is határozott, hogy 100 ezer forinttal csökkenti az LMP-s Szél Bernadett és Hadházy Ákos esedékes tiszteletdíját.

Fidesz: milyen jogi csaták várhatók a kényszerbetelepítés megakadályozására?

Vas Imre arról beszélt, hogy a magyar kormánynak tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így a schengeni egyezményt is, ami egyértelműen rendelkezik arról, hogy meg kell védeni az unió külső határait. Azt azonban soha nem lehet elfogadni, hogy más döntsön a magyar embereken kívül arról, kikkel akarnak együttélni. Szerinte a kvótaperben hozott ítélet az első lépés, Brüsszel szintet lép és felpörgeti a belepítési programot. Mint megjegyezte: most már kötelező és állandó elosztásról beszélnek, felső létszám nélkül. Azt kérdezte: milyen jogi csatákat kell megvívnia a kormánynak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?

Völner Pál államtitkár közölte: az ítéletet a magyar  komány tudomásul veszi, bár számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. Ha a bíróság elfogadta volna az érveket és megsemmisíti a kvótáról szóló határozatot, felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, így újult erővel lépnek fel az egyes tagállamok ellen. Mint mondta, a következő csatára a bizottsággal kerül majd sor. A képviselő a választ elfogadta.

A KDNP az Erzsébet-táborok tapasztalataira kérdezett rá

Szászfalvi László (KDNP) az Erzsébet-táborokat a társadalmi felelősségvállalás immár több éves hagyományra visszatekintő megvalósításaként méltatta. Rámutatott: a táborok az egész Kárpát-medencéből fogadnak gyermekeket, de már a fogyatékkal élők is együtt táborozhatnak társaikkal.

A képviselő az idei táborok tapasztalataira kérdezett rá: hányan vehettek részt azokban és milyen további fejlesztéseket tervez a kormány?

Veresné Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a családtámogatások egyik legfontosabb elemeként szólt az Erzsébet-táborokról. Elmondta: idén rekord számú, összesen százezer gyermek táborozott a program keretében, közülük 26 ezren a Balatonnál. Kétezer kárpátaljai magyar is érkezett, valamint ezerötszáz magyarul tanuló ukrán fiatal. A lakóhelyéhez közel, napközis táborban 55 ezren vettek részt.

Beszámolt arról is, hogy a következő három évben 26 milliárd forintból újulhat meg a zánkai és a fonyódligeti tábor, amelyek kapacitása is megkétszereződik, így évente 60 ezer fiatal látogathatja majd.

A képviselő a választ elfogadta.

Fidesz: továbbra is másodrendűnek tartanak minket a multik?

Németh Szilárd (Fidesz) az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatban kérdezett rá arra: továbbra is másodrendű polgároknak tartanak-e minket a multik? Milyen eredmények születtek eddig? Kijelentette: nem hagyható, hogy ezek a vállalatok a magyar fogyasztókon nyerészkedjenek. Fontosnak nevezte, hogy a vásárlók dönthessék el, milyen minőségű terméket akarnak fogyasztani.

„Az ellenzéknek természetesen mindegy ez a téma, hiszen számukra nem a magyar fogyasztók és a magyar emberek érdekei a fontosak, hanem a multik már-már hagyományosnak mondott védelme és Soros György választási ütemtervének teljesítése” – jelentette ki, mondván: az ellenzéknek belefér, hogy az unióban alacsonyabb rendűnek tekintik a magyarokat, hiszen számukra a Soros-terv szakszerű teljesítése mindennél fontosabb.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: az általa elrendelt vizsgálatok során a nyáron harminckilenc termékpárt hasonlítottak össze, és a termékek harmadánál találtak különbséget. Ezek például abból adódtak, hogy olcsóbb alapanyagból készítették azokat, amelyet Magyarországon árultak, a miniszter ezt élelmiszerhamisításnak nevezte.

Cáfolva azokat, akik szerint nem valós problémával foglalkozik a kormány, elmondta, hogy az Európai Bizottság elnöke évadnyitó beszédében is kitért a kérdésre és a kérdést felvető tagállamoknak adott igazat. Az Európai Bizottság egymillió eurót különít el az élelmiszervizsgálatra és hajlandó a jogi környezet megváltoztatására is – tette hozzá.

A kormány júliusban fogadta el 20 pontos akciótervét – emlékeztetett. 

A politikus a választ elfogadta.