Már az alaptörvény jövő év január elsejei hatályba lépése előtt, a jelenlegi tizenegyről tizenöt főre bővítené az Alkotmánybíróság létszámát az a javaslat, amelyet a Fidesz részéről Lázár János és Balsai István terjesztett az Országgyűlés elé pénteken. A két politikus a jelenleg hatályos alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényt módosító indítványa szerint:

„Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat 2011. július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ. (...) Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke 2011. szeptember 1-jén lép hivatalba."

Az Alkotmánybírók és az elnök személyére a parlamenti pártok tagjaiból álló jelölőbizottság tehet javaslatot. Az új alkotmánybírákat és az elnököt kilenc helyett - ahogyan az új alaptörvényben is szerepel - tizenkét évre választják. Az indítvány arról is rendelkezik, hogy a hivatalban lévő Paczolay Péter július elején lejáró elnöki mandátuma szeptember 1-jéig meghosszabbodik.

A Taláros Testület újra napirendjére tűzi a magánnyugdíj-pénztárak „államosítását" támadó több mint kétszáz, magánszemélyek, civil szervezetek, magánnyugdíj-pénztárak és ellenzéki pártok által jegyzett indítványt. Az Alkotmánybíróság a költségvetést érintő ügyekben azonban csak akkor emelhet kifogást, ha azok az emberi méltóságot, a személyes adatok védelméhez, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz, valamint a magyar állampolgársághoz való jogot érintik. A nyugdíjpénztárak effektív megszüntetését zömében viszont azon az alapon támadták, hogy az a tulajdonhoz való jogot sérti. Ez azonban nem szerepel aközött a négy kritérium között, ami alapján az Alkotmánybíróság vizsgálódhat. Szakértők szerint, „szerencsés esetben", egyedül az emberi méltósághoz való jog lehet az, amire hivatkozni lehetne, de így is minimális az esélye annak, hogy az Alkotmánybíróság június 12-ig, a magánnyugdíj-pénztárak 2700 milliárd forintos vagyonának átadására szabott határidőig döntene, - mindez azt jelenti, hogy a vagyonátadás után kerül majd sor az esetleges állásfoglalásra.

+

Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete a 98 százalékos különadónak a parlament által hétfőn elfogadott új szabályai miatt, - jelentette be Galló Istvánné. Az érdekképviseleti szervezet elnöke szerint a különadóra vonatkozó módosított törvény „továbbra is sérti az érintettek emberi méltóságát." A Pedagógusok Szakszervezete általában véve sem tekinti jogszerűnek a különadó bevezetését, mert az nem csak azokat sújtja, akik akár több tíz- vagy százmillió forintos végkielégítést kaptak, hanem több ezer alacsonyabb jövedelmű munkavállalót is.

„A kollégák egy része, akik végkielégítés, felmentési idő vagy szabadságmegváltás címén kaptak pénzt tavaly, 98 százalékban lesznek kénytelenek adózni. Ráadásul azoknak a pedagógusoknak, akiket ugyan 2009-ben küldtek el, de 2010 elejére áthúzódott a végkielégítésük kifizetése, szintén 98 százalékos különadót kell fizetniük, miközben a munkaviszonyuk már a különadóról szóló törvény meghozatala előtt megszűnt."

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő a bejelentésre reagálva hangsúlyozta: nagyon kevés pedagógust ismer, aki három és fél millió forint feletti végkielégítést kaphatott. Viszont annál több esetet látott állami cégeknél és intézményeknél, kormányzati intézményeknél, ahol húsz-, harminc-, ötven-, vagy százmillió forintos végkielégítéseket tettek zsebre, miközben a kifizető cégek veszteséget termeltek és növelték az államadósságot. Hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság ismert döntése nyomán az egyetlen nyitva maradt utat választotta a kormányoldal, és a 2010-ben felvett „pofátlan végkielégítések" visszaszerzését lehetővé tevő módon fogadták el újra a különadó-törvényt az Országgyűlésben. Meggyőződése, hogy ez a jogszabály megfelel az alaptörvény normáinak és az Alkotmánybíróság döntésének.

 (Az Alkotmánybíróság május 6-án nyilvánosságra hozott határozatában megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót visszamenőleg a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni, mert sértik az emberi méltóságot. Határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követel­heti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót - a magánszemély kérelmére - az adóhatóságnak vissza kell térítenie, visszaélés esetén azonban akár öt évre visszamenőleg is kivethető. A Taláros Testület ugyanakkor azt is megállapította, hogy a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. A parlament ennek figyelembevételével módosította a „pofátlan végkielégítéseket" sújtó, 98 százalékos különadó szabályait, mely szerint a különadó csak a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja.)

Legfrissebb döntések

1352/B/2010. AB határozat a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § (2) bekezdésében a hadirokkantak havi rendszeres járadékának emelésekor az V. járadékosztályba tartozókat nem kezelte azonos méltóságú személyekként az I-IV. járadékosztályba tartozókkal. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötelezettségének 2011. december 31-ig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül különböztette meg a hadirokkantak V. járadékosztályát az I.-IV. járadékosztályoktól a hadirokkant járadék legutóbbi, az indítványokkal támadott emelésekor. A jogalkotónak a rendelkezésre álló források elosztásakor az emberi méltóság követelményét is figyelembe vevő szabályokat kell alkotnia, és az elosztás módját és mértékét erre tekintettel - hátrányos megkülönböztetés nélkül - kell meghatároznia.

1221/D/2010. AB határozat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 19. § (2) bekezdésének - az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésére alapított - alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 19. § (2) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt, 2010-ben az indítványozó perének elbírálásakor hatályos szabályozás azonos minden 1957-ben született, korkedvezményt szerzett személyre nézve, aki 2010-ben igényelte az előrehozott nyugdíjat.

1093/B/2010. AB határozat az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljárásjogi értelemben vett fél alkotmányjogi panasz útján kívánja a szerinte alkotmányellenes jogszabály alkalmazásával büntetőeljárásban hozott jogerős bírósági ítélettel szemben jogorvoslati igényét érvényesíteni, a törvény támadott rendelkezésével ennek benyújtására megállapított határidő nem jelent olyan korlátot, amely kizárja a jogosultat rendelkezési jogának a gyakorlásától.

1078/B/2006. AB határozat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványt. Az Alkotmánybíróság - utalva a 1174/B/1996. AB határozatra - megállapította: a vállalkozáshoz való jogból nem következik, hogy feltétel nélkül minden vállalkozót megillet a közbeszerzési pályázaton való részvétel joga.

1055/D/2008. AB határozat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 112. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 112. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a támadott rendelkezés, amely szerint az eljárás félbeszakadásával a határidők megszakadnak és a félbeszakadás megszűnésével újra kezdődnek, épp a jogorvoslathoz, a független és pártatlan bírósághoz való alkotmányos jogok érvényesülését hivatott elősegíteni.

651/D/2005. AB határozat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság az indítványozó által felhozott érvek alapján - alkotmányjogi összefüggés hiányában - nem vizsgálta annak a jogalkotói mérlegelésnek a célszerűségét, amely a kötelezően érvényesítendő személyes költségmentességet szabályozza. 

397/B/2010. AB határozat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (5)-(6) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (5)-(6) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság - az alvállalkozó fogalmának meghatározása tekintetében - megállapította, hogy bár a törvény valóban nem határozza meg külön az alvállalkozó kivitelező fogalmát, azonban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § m) pontja igen, amikor akként rendelkezik, hogy alvállalkozó kivitelezőnek minősül a vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy. Önmagában az a tény, hogy az indítványozó által hiányolt fogalom-meghatározást a törvény nem, de a kormányrendelet tartalmazza, nem jelenti azt, hogy ez a fogalom a törvényben ne lenne alkalmazható.

347/B/2009. AB határozat a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint konkrét esetben való alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezést. A bíró előtt folyamatban lévő ügyben felmerült jogkérdés (mármint az alapítvány megfelel-e a törvényben előírt kedvezményezetti feltételeknek) a törvény 4. § (2) bekezdése alkalmazásával és értelmezésével eldönthető, és megfelel a norma egyértelműségére, kiszámíthatóságára és előreláthatóságára vonatkozó követelményeknek.

346/B/2002. AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogásolt rendelkezés a terhességi-gyermekágyi segély összege alapjául szolgáló jövedelem napi átlaga kiszámítására vonatkozó utaló rendelkezés, amely a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok között nem tesz különbséget, az azonos szabályozási körön belül nem alkalmaz eltérő megoldást.

312/B/2003. AB határozat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 121. § (3) bekezdése és 126. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel összefüggésben benyújtott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az állam nagyfokú szabadságot élvez a szociális biztonság konkrét eszközeinek szabályozása tekintetében. A jogalkotó mindaddig szabadon határozhatja meg a rászorultaknak járó ellátások, szolgáltatások feltételeit és mértékét is, amíg az az Alkotmány valamely rendelkezésébe nem ütközik.

230/E/2010. AB határozat  a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdése vonatkozásában előterjesztett alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság elutasította a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdése vonatkozásában előterjesztett alkotmányellenes mulasztás megállapítására irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kormány a törvény támadott rendelkezésében meghatározott jogalkotói kötelezettségének eleget tett, így mulasztás nem állapítható meg. A jogszabályok alapján tett intézkedések hatékonyságának vizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe.

1160/E/2009. AB végzés a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárás megszüntetéséről.

Az Alkotmánybíróság megszüntette a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást. Az indítványozó álláspontja szerint a jogalkotó nem tett eleget a jogalkotási kötelezettségének, mivel nem alkotta meg az egészségügyi intézményen kívüli szüléssel kapcsolatos jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárása során észlelte, hogy 2011. április 1-jén hatályba lépett az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet, amelyet a 2011. május 1-je után bekövetkező szülésekre kell alkalmazni. Ennek következtében az indítvány okafogyottá vált.

493/B/2005. Ab végzés a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.

Az Alkotmánybíróság - mint érdemi elbírálásra alkalmatlant - visszautasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 23. § (2) bekezdését érintő indítványt. 256/B/2009. AB végzés a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 329. § (1) bekezdése a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.

Az Alkotmánybíróság visszautasította a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 329. § (1) bekezdése a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az Alkotmánybíróság 2011. május 16-17-i teljes ülésének napirendje

A magánnyugdíjpénztár választás szabadságáról szóló jogszabály-módosítások alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában érkezett indítványok tárgyalása.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (Az Országgyűlés nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek foglalkoztatásának törvényi garanciáit.)

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (Az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában nem szabályozta azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarban szenvedő betegek támogatásra jogosultságát.)

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény mellékletének XXVI. fejezete és a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivételének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú melléletének XXVI. fejezete alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.