Az intézményes megoldások csak részben szavatolják az alkotmánybíróságok függetlenségét, emellett nagyon fontos a politikai és jogi kultúra fejlettsége ahhoz, hogy az önállóságuk valóban érvényesüljön – ez volt az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának egyik fő következtetése.

Bukarestben lezárult az európai alkotmánybíróságok 15. kongresszusa, amelyen Magyarországot Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Kovács Péter alkotmánybíró képviselte. Paczolay Péter elmondta, a kongresszus résztvevői megállapították: nem lehet csak intézményes garanciákkal egy alkotmánybíróság függetlenségét biztosítani. Emellett fontos a politikai és a jogi kultúra fejlettsége, a demokráciához való hozzáállás a többi állami szerv részéről, hiszen valójában ez érzékelteti, hogy melyik bíróság független, és melyik esetében nem beszélhetünk függetlenségről. Rámutatott: ezen a konferencián is tapasztalta, hogy nagy figyelmet szentelnek a magyar Alkotmánybíróság szerepének és az ezzel kapcsolatos változásoknak, hiszen az új alkotmánybíróságok közül hosszú ideig egyértelműen a magyarnak volt a legnagyobb nemzetközi hatása. Hozzátette: inkább tényszerű bemutatása történt a magyarországi változásoknak, de elhangzott olyan hozzászólás is, amely erőteljesen bírálta az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, főként azt, hogy a pénzügyi tárgyi törvények esetében alkotmánybírósági kontrollra csak kivételesen négy alapjog esetében kerülhet sor.

A kongresszuson az alkotmánybíróságoknak a hatalmi szervekhez való viszonyát boncolgatták a résztvevők, akik három plenáris ülésen vitatták meg e kérdéskört. Az első az alkotmánybíróságoknak a parlamentekkel és a kormányokkal való viszonyával foglalkozott, ennek az ülésnek az elnökségét Magyarország látta el. Paczolay Péter úgy vélte: óhatatlanul felmerült az alkotmánybíróságok önállósága, az alkotmánybírók megválasztásának kérdése, a pénzügyi önállóság és az alkotmánybírósági törvények módosítása.

Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának 41 tagja van, Magyarországot tizenegyedikként vették fel a kilencvenes években.

+

Postázta a Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadóra vonatkozó kifogásait - jelentette be Galló Istvánné. Az érdekképviselet elnöke szerint sérti az emberi méltóságot, hogy a különadóról szóló törvény olyan juttatásokat von el, amelyek a törvény szerint megilletik a magánszemélyeket. A 98 százalékos elvonás miatt veszélybe kerül az érintettek szociális biztonsága is, ami szintén ellentétes az alaptörvénnyel. A gyakorlat ugyanis azt igazolja, hogy a különadó-fizetésben érintettek jelentős része, különös tekintettel azok, akik a nyugdíjkorhatárhoz közel állnak, nem tudnak újra elhelyezkedni.

(Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott az Alkotmány 70/A. §-ában meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmával, illetőleg azzal a kérdéssel, hogy milyen módon valósul meg az emberi méltósághoz való jog sérelme az említett alkotmányos rendelkezések sérelme esetén. A Taláros Testület szerint az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés sérti az emberi méltóság alapjogát, mert ilyen esetben a törvényhozó bizonyosan nem kezelte az érintetteket azonos méltóságú személyként, s nem értékelte mindegyikük szempontjait azonos körültekintéssel, figyelemmel és méltányossággal.)

+

Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik is. Az „egyenruhás bűnözés" törvényi szabályozásait sérelmezik.  Apáti István és Gyüre Csaba országgyűlési képviselők szerint a büntető törvénykönyv elmúlt hetekben elfogadott módosítása „egyértelműen a Szebb Jövőt Polgárőr Egyesület ellen és a cigány kisebbség védelmében készült. Ezek a módosítások is csak arra példák, hogy a kormány önkényesen, aránytalanul és diszkriminatívan hoz törvényeket. A szabályozás sérti az emberi méltósághoz és a szabad mozgáshoz való alapjogot, valamint a jogos védelem lehetőségét is."

A Jobbik soron kívüli eljárást kezdeményez az Alkotmánybíróságnál és remélik, hogy még 2011-ben megszületik az ítélet, amely hatályon kívül helyezi a módosítást.

Legfrissebb döntések

1117/B/2004. AB határozat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. Az Alkotmánybíróság elutasította a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 48. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület megállapította, hogy a támadott rendelkezésben foglalt tájékoztatás tilalmát a nemzetbiztonsági érdekek védelme, mint nyomós közérdek szükségessé teszi. A határozat indokolása szerint a törvényi előírás az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozását sem jelenti.

416/B/2005. AB végzés a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. Az Alkotmánybíróság megszüntette a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert az indítványok benyújtását követően a támadott rendelkezést módosították.

1043/D/2007. AB végzés  a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.190/2007/2. sz. végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában. Az Alkotmánybíróság visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.190/2007/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nyilvánvalóan elkésett annak előterjesztésével.

830/B/2009. AB végzés a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (13) bekezdése és 118. § (9) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában. Az Alkotmánybíróság megszüntette a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 81. § (13) bekezdése és 118. § (9) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján indult eljárást, mert az indítványozó visszavonta az indítványát.

Az Alkotmánybíróság május 30-31-i teljes ülésének napirendje

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (Az Országgyűlés nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek foglalkoztatásának törvényi garanciáit.)

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása. (Az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés d) pontjában nem szabályozta azonos feltételek szerint a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarban szenvedő betegek támogatásra jogosultságát.)

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 4. § (2) és (3) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Zala Megyei Bíróság 7.G.40.047/2004/12. számú, illetve a Győri Ítélőtábla Gf.II.20124/2005/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásáról szóló 2003. évi CXXVII. törvény 114. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 204. § (1) bekezdésének második mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálat tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 53. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet II. pont 6. alpontja, 3. számú melléklet IV. pont 4. alpont c/ szakasza, valamint a 11. számú melléklet III. pont 1. alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvények megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 35. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény - 2006. február 28. napjáig hatályos - 205. § (3) bekezdésének „vagy ráutaló magatartással" szövegrésze, a 216. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 216. § (2) bekezdésének „ ha nem ráutaló magatartás „ szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 187. § (1) bekezdés c) pontja és a 237. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Az egyes befektetések egységes garanciájának hiányával összefüggésben, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.    (A jogalkotó nem alkotta meg azt a jogszabályt, ami az ingyenes és kötelező általános iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló részére ingyenesen biztosítaná a tankönyvellátást.)

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú Bíróság 3.Mf.20.708/2009/5. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett  – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 329. § (1) bekezdés c) pontja „a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.

A Fővárosi Bíróság 49.Mf.633.640/2009/2. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 92. § (1) bekezdés b) pontja „továbbá a terrorelhárító beosztásban" szövegrésze, és 329. § (1) bekezdés a) pontja „valamint a terrorelhárítóknak" szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.