Mintegy 900 napirendi pontot tárgyalt meg 48 ülésen megalakulásának egyéves évfordulójáig a második Orbán-kabinet. A kormányzati kommunikációs államtitkárság közölte, hogy a kabinet nagyságrendileg kétszáz új törvényjavaslatot, illetve törvénymódosítási indítványt terjesztett az Országgyűlés elé. Emellett május 19-ig megalkotott 273 kormányrendeletet és meghozott 347 határozatot. Orbán Viktor miniszterelnök az eltelt egy esztendőben szinte az összes európai országot bejárta. A kormányzati kommunikációs államtitkárság kronológiában gyűjtötte össze az elmúlt egy év főbb eseményeit, ezeket is ismertetjük a cikkben.
Tavaly júniusban a frissen alakult kormánynak minden idők egyik legnagyobb árvize jelentette az első feladatot. Ekkor hirdették meg az első gazdasági akciótervet, és megkezdődött az alkotmányozás folyamata. Júliusban több intézkedés is megszületett az akciótervvel kapcsolatban: döntöttek a bankadóról, megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági rokonok között, és betiltották a devizaalapú jelzálog bejegyzését. Augusztusban elindult az Új Széchenyi Kártya Program, bevezették az egyszerűsített foglalkoztatást, és szigorodott a büntető törvénykönyv (Btk.), amely alapján már a kis értékű lopás is büntethető, és a kommunizmus bűneinek tagadása is bekerült a kódexbe.
Szeptemberben szabad lett a pálinkafőzés, megrendezték az első kormányzati karrierexpót, és megnyitottak több, korábban bezárt kispostát, valamint vasúti szárnyvonalat. Októberben a kormány számára a legtöbb feladatot a vörösiszap-katasztrófa adta, emellett a miniszterelnök meghirdette a második gazdasági akciótervet. Novemberben több év szünet után újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet, és hatályba lépett a bajba jutott lakáshiteleseket segítő törvénycsomag.
Decemberben a kormány döntött a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság megszűnéséről és a magánpénztári nyugdíjvagyon állami kézbe vételéről. Döntés született emellett arról, hogy minden nő nyugdíjba mehet 40 év munkaviszony után a korától függetlenül, valamint arról, hogy ismét hároméves lesz a gyes. 2011 januárjában Magyarország átvette az EU soros elnöki tisztségét. Ekkor lépett hatályba az egykulcsos adórendszer, az új gázárszabályozás, továbbá elindult az Új Széchenyi Terv, megalakultak a kormányhivatalok, és ekkortól igényelhetik a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok. Februárban egyszerűsödött az örökbefogadás, és létrehozták a 250 milliárd forintos stabilitási alapot.
Márciusban a kabinet bejelentette a Széll Kálmán Tervet, meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, és esküt tett 1.800 új rendőr. Áprilisban - amikor a parlament elfogadta az új alaptörvényt - a gyöngyöspatai események miatt ismét szigorodott a Btk. Májusban elindult a szociális konzultáció, és az állam visszavásárolta részesedését a Mol-ban.
| A 2010. május 29-én megalakuló kormány célkitűzéseit a június 14-én kiadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata című társadalmi szerződésben fogalmazta meg.
A Magyar Köztársaság miniszterelnöke Orbán Viktor. A miniszterelnök-helyettesi szerepkört Dr. Navracsics Tibor és Dr. Semjén Zsolt töltik be. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot Dr. Navracsics Tibor, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot Dr. Réthelyi Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztériumot Dr. Fazekas Sándor, a Külügyminisztériumot Dr. Martonyi János, a Nemzetgazdasági Minisztériumot Dr. Matolcsy György, a Belügyminisztériumot Dr. Pintér Sándor, a Honvédelmi Minisztériumot Dr. Hende Csaba, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot pedig Dr. Fellegi Tamás vezeti |
Az eltelt egy évben számos kormánybiztost neveztek ki: tavaly őszig kormánybiztosként Papcsák Ferenc irányította az elszámoltatást, ám mivel Zugló polgármesterévé választották, munkáját Budai Gyula vette át. Vida Ildikó kormánybiztosként az adóhivatal és a vámhatóság egyesítését készítette elő, Barsiné Pataky Etelka az EU Duna-régió stratégiájával összefüggő kormányzati tevékenységet irányítja, Robák Ferenc pedig a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos feladatok előkészítését és lebonyolítását ellenőrzi. Bakondi Györgyöt az iszapömléssel összefüggésben nevezték ki katasztrófavédelmi biztosnak, Wetzel Tamás az egyszerűsített honosítási eljárásért, Andrew G. Vajna a filmipar reformjáért, Fellegi Tamás pedig a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felel. Legutóbb a kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátására neveztek ki kormánybiztost Vígh László személyében.
