Ez a kormány mindent elkövet azért, hogy ne álljon elő az előző ciklusból ismert helyzet, amikor a parlamenti többség mellett nem volt társadalmi támogatottsága a szocialista kormányzó erőknek – hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: ezt alátámasztja a konzultációkra épülő kormányzás is. A vezető elemző a kormány egyéves munkájáról szóló értékelésében kiemelte, hogy minden közvélemény-kutatási adat azt mutatja, hogy a többség szerint az elmúlt esztendőben jó irányba változott az ország.

A Fidesz–KDNP-kormány sajátos utak, egyedi magyar megoldások megtalálására törekszik a gazdaság, a társadalom, vagy épp a külpolitika terén. Az elmúlt húsz év gyakorlatával szemben az ország mostani vezetése nem modellkövető, hanem modellteremtő stratégiát választott – mondta a vezető elemző. Álláspontja szerint minden esély megvan arra, hogy később más országok követendő mintaként tekintsenek a most kirajzolódó magyar útra. Példaként említette a nyugdíjrendszer átalakítását, a munka középpontba állítását, a takarékos közpénzszemléletet vagy a felelősség kultúrája felé tett lépéseket. Tény, hogy ma már nem szokás „következmények nélküli országról” beszélni – olvasható a nagyobbik kormánypárt honlapján közzétett értékelésben.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, egyre többen tekintenek fontos korszakhatárként a tavalyi országgyűlési választásokra. Ezt jól érzékelteti a kettős állampolgárság intézményének bevezetése is. Véleménye szerint ez az intézkedés – amellett, hogy lezárta a 2004. december 5-i népszavazással fémjelzett időszakot – gyors, jól érzékelhető változást jelez, és a határon túli magyaroknak megadott állampolgársággal sikerült kifogni a szelet a radikális jobboldal vitorlájából is.

A Nézőpont Intézet elemzője hangsúlyozta azt is, hogy az előző évek gyakorlatával szemben, a Fidesz–KDNP-kormány törekszik a kereszténységhez való viszony újrafogalmazására is. Véleménye szerint ezzel a témával nagyon szemérmesen bánik a mai nyugati világ, a többség a francia gyökerű, szekuláris megközelítést érzi a magáénak. Az új kormány azonban láthatóan szakítani akar a magán- és a közszféra mesterkélt különválasztásával. A kereszténység szerepének elismerése, a közös Isten-hit nyilvános megvallása, az ezen alapuló világkép felvállalása akár pártpolitikai táborokon túlmutató identitáserősítő tényező lehet. Ezzel nincs egyedül a magyar kormány: az Isten-hit nyilvános megvallása az amerikai politikai kultúrában természetes. Természetesen mindez azonban a vallással kapcsolatos magánügyeket nem érinti, sem ott, sem itt – szögezte le.

Az Orbán-kormány elmúlt egyéves munkájának fontos mérföldköve volt a médiatörvény megalkotása és elfogadása. A törvény körül kialakult nemzetközi visszhangról szólva Mráz Ágoston Sámuel kifejtette: a kormányzat nem tudott mit kezdeni a váratlan, hirtelen jött nemzetközi támadással. – Lehet szeretni vagy nem szeretni, de mindenképp tényként kell elfogadni, hogy a magyarországi politikai erőviszonyok miatt a baloldal európai szövetségeseket fog keresni magának a jövőben is, és kívülről próbálja kritizálni a kormányt, azzal próbálja felerősíteni a saját, a többség számára hiteltelen kritikáját. Ezért aztán a kormánynak még inkább törekednie kell arra, hogy legyenek európai szövetségesei – húzta alá.

Az elemző szerint az új alaptörvény üzenetét sikerült „európai nyelven” megfogalmazni, legyen szó a szigorú közpénzügyi részről vagy az Európai Alapjogi Chartára való hivatkozásról.

Az Orbán-kormány kétségkívül nehezített pályán mozog: miközben viszi a hazai ügyeket, nap-nap után szembesül a költségvetés drámai helyzetével, az EU-elnökség feladataival is meg kell birkóznia – ismerte el Mráz Ágoston Sámuel, a kormányzás helyzetét az előző ciklussal összevetve. Ugyanakkor hozzáfűzte: ha egy országot valóban kormányoznak, a jövő szempontjából fontos döntéseket hoznak, elkerülhetetlen, hogy ez a folyamat belföldi és külföldi konfliktusokkal járjon.

Az ellenzéki pártok szerepéről szólva úgy nyilatkozott: keresik a fogást a kormánypártokon, de súlyos identitás- és vezetési válsággal küzdenek. A Gyurcsány-Mesterházy-küzdelem lassan szappanoperává válik, amely legoptimistábbak szerint is legalább 2012 nyaráig, az MSZP pártkongresszusáig eltarthat – mondta. Véleménye szerint az LMP és a Jobbik beszorulni látszik a parlamentbe azáltal, hogy nem tudtak országos szervezetet kiépíteni az önkormányzati választásokra.

Mindhárom párt esetében az az ember érzése, hogy arra várnak, hogy a kormány valami nagy hibát kövessen el, olyat, amitől valóban visszaesik a társadalmi támogatottsága – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezető elemzője.