Szalay-Bobrovniczky Kristóf kérdésre válaszolva részletesen bemutatta azt a folyamatot, ami a balliberális kormányok alatt a Magyar Honvédség 2010 előtti teljes lepusztulásához vezetett. Ebben a privatizációhoz fűződő anyagi érdekek mellett például a ’68-as szellemiséghez tartozó álpacifizmus, a NATO automatikus védelmi hálójába vetett naiv bizalom is szerepet játszott.

Ehhez jött még a sorkatonaság eltörlése, ami a honvédelemhez való ambivalens Kádár-kori viszonyulást lovagolta meg – fejtette ki a honvédelmi miniszter. Tény, hogy 2010-re például 17 tartalékosra redukálódott az állomány, ami egy professzionális haderő mellett is szakmai nonszensz. Tüzérképességünk egyáltalán nem volt, harckocsiból is csak néhány darab.

Borzalmas lelkiállapot alakult ki a haderőn belül, mert ha a katona nem érzi magát fontosnak, ha nem érzi azt, hogy a miénk, a társadalomé, ha értünk van, hogy fontos, amit csinál nap mint nap, akkor elveszíti a kedvét, elveszíti a motivációját 

– hangsúlyozta a honvédelmi miniszter.

2010-ben a hazafias, nemzeti erőknek egyértelmű volt, hogy nem maradhat haderő nélkül az ország, és a NATO sem fog megvédeni minket, hogyha nincsen önálló erőnk, amit így újra kell építeni – az eladott, amortizálódott szovjet haditechnika helyett már NATO-kompatibilis csúcstechnológiával.

Ehhez viszont először a gazdaságot kellett rendbe tenni, ami sikerült is a nemzeti kormánynak, így érdemben 2015–16 körül indulhatott el a Zrínyi Haderőfejlesztési és Honvédelmi Program – emlékeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Ennek folyamatában vagyunk most,

a fő cél pedig egy hiteles, elrettentő erőt felmutatni képes haderő állandó fegyverben és készenlétben tartása, amely a világon bárhol képes megvédeni Magyarország érdekeit a nemzetközi partnereinkkel együttműködve, de szervezetileg önállóan is 

– szögezte le.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy mennyit érdemes a nemzeti költségvetésből haderőre költeni? A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy először a magyar emberek biztonsági elvárásainak kell megfelelni, másodsorban pedig a NATO elvárásainak, amely a GDP két százaléka.

A magyar kormány komolyan vette Donald Trump előző amerikai elnök figyelmeztetését, amely egy NATO-konferencián hangzott el, és valóban elérte ezt a 2%-os költségvetési ráfordítást, amit a következő években is fent kíván tartani. A Magyar Honvédség jelenleg is erőn felül teljesít például a nyugat-balkáni régiók nemzetközi katonai misszióiban (KFOR és EUFOR), a légierőnk részt vesz a Balti-államok, Szlovákia és Szlovénia légterének védelmében is. Ez nemcsak NATO-elvárás, de nekünk is jó, mivel

a haderőt folyamatosan mozgásban tartja, feladattal látja el, folyamatosan fejlesztjük a képességeinket, gyakoroljuk a tudásunkat, kipróbáljuk a beérkező új fegyverrendszereket, előjönnek a gyerekbetegségek 

– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a NATO alapvetően egy védelmi szervezet, amelynek a béke megőrzése a célja, és amely nemzeti haderőkből épül fel. A NATO katonai fenyegetésként azonosította Oroszországot, de mindkét fél igyekszik elkerülni a közvetlen konfliktust – tette hozzá.

Az utóbbi időben nagy figyelmet kapó csádi magyar katonai misszióról elmondta, hogy az alapvetően az afrikai Száhel-övezetből [a szó éhínséget jelent – a szerk.] kiinduló tömeges, illegális migráció elleni nemzetközi fellépéshez kapcsolódik, amelynek egyik kapuja ez az észak-közép-afrikai ország.

A magyar kormánynak az az elve, hogy „nem a problémákat hozzuk ide, hanem lehetőségeink szerint odavisszük a diplomáciai és humanitárius segítséget, orvosokat, mezőgazdasági munkalehetőséget, ötletet, innovációt. Ezeknek a biztosítására, illetve a migráció kiváltó okaként jelenlévő terrorizmus ellen fellépő csádi haderő támogatására” is szükség van erre a magyar katonai misszióra, amely egyébként szintlépést jelent a nemzetközi katonai rangsorban elfoglalt helyünkre nézve is – állapította meg a honvédelmi miniszter. Megemlítette még a nemrégiben Magyarországon megtartott Adaptive Hussars 2023, többnemzeti NATO-hadgyakorlatot. A magyar katonák tökéletesen teljesítették a nemzetközi elvárásokat, miközben a magyar közigazgatás vészhelyzetekben érintett részeit is bevonták a gyakorlatba – hangsúlyozta a miniszter.

A beszélgetés végén személyesebb kérdéseket is feltett Déri Stefi Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, így a közönség megtudhatta például, hogy a honvédelmi miniszter nagyszülei és régebbi felmenői révén is katonacsaládból származik, így a hivatástudat a „vérében van”. Ezért is csatlakozott a tartalékosokhoz, amely rendszer a minisztersége alatt területvédelmi elven komoly átszervezésen esett át – így már „kapillárisszerűen” az egész országot lefedi, hathatós támogatást nyújtva a hivatásos egységeknek.

A politikus a Huszár Alapítvány elnökségi tagjaként és miniszterként is a szívügyének tekinti a magyar huszárhagyományok felélesztését, amely ikonikus módon az egész világon fontos szerepet játszik, immár a modern fegyvernemekben is – itthon, az őshazájában viszont a kommunisták döntése nyomán leépítették. Végül, de nem utolsósorban felidézte, hogy londoni nagykövetsége idején több alkalommal lehetősége nyílt találkozni II. Erzsébet királynővel, aki szenvedélyesen érdeklődött a magyar lovas hagyományok iránt.

Köszönjük honvédelmi miniszter úrnak, hogy elfogadta meghívásunkat!

MKDSZ