Magyar szórvány napja

Az elnöklő Hiller István megemlékezett a Magyar szórvány napjáról, felidézve, hogy az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét, Betlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját emléknappá.

Azt mondta: a szórványmagyarság létszámát megbecsülni is a nehéz, a folyamatosan idegen nyelvi közegben élő magyarok száma 200 ezer és 1 millió fő közé tehető a Kárpát-medencében, és a szórványosodás növekvő tendenciát mutat. A szórványközösségekben élők számára hiányzik támpontot nyújtó egységes kultúra megtapasztalásának élménye, ismeretlen az anyanyelvhasználat természetes közege, így gyakori az elszigetelődés jelensége, és az anyagi ellehetetlenülés veszélye is a hatványozottan jellemző – hangsúlyozta.

Kiemelte: a magyar szórvány napjának célja, hogy felhívja a figyelmet a többségi nemzettől távol, elzártan élő magyarokra és magyarságuk megőrzésének nehézségeire. November 15-e annak a szimbóluma, hogy a peremvidéken és elszórtan élő magyarok elszigeteltségük ellenére sincsenek egyedül – tette hozzá.

Fidesz: emlékezzünk meg Somoskő és Somoskőújfalu Magyarországhoz való visszacsatolásáról!

A fideszes Balla Mihály azt mondta: Becsó Zsolttal közösen jegyzett határozati javaslata Somoskő és Somoskőújfalu 1924-es Magyarországhoz való visszacsatolására emlékezik, és a két Nógrád megyei településnek a Hazatért falu (Pagi ad Patriam reversi) címet adományozza.

Mint mondta, a trianoni békediktátum a tényleges etnikai viszonyokat, az önrendelkezési jogot, az anyaországnál maradt települések gazdaságföldrajzi és konkrét gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt – Csehszlovákiának ítélte. Azonban Csehszlovákia mindössze négy évig tudta magáénak a két települést, ugyanis a Népszövetség 1923-as döntése értelmében 1924. február 15-én a két falu ismét Magyarország része lett – tette hozzá.

Felidézte: a döntésben nagy szerepet játszott Krepuska Géza, a településen birtokokkal rendelkező fül-orr-gégész professzor, aki a magyar-csehszlovák határrendező bizottság egyik angolt tisztjét megoperálta és kikezelte betegségéből, majd rábeszélte, hogy az Antant-bizottság tagjai szálljanak ki a két településre. Végül az angol tiszt közbenjárására egy hosszú jogi procedúra eredményeképpen, Somoskő és Somoskőújfalu visszakerült Magyarországhoz, Somoskő vára azonban továbbra is a csehszlovák (jelenleg szlovák) oldalon maradt – mondta.

Kormány: a magyar közösségek határon innen és túl megmaradtak

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a trianoni békediktátumra utalva úgy fogalmazott, „olyan évfordulóhoz közeledünk, ami joggal nevezhető nemzetünk legnagyobb megpróbáltatásának". Szerinte közel egy évszázad távlatából kijelenthető, a magyar közösségek határon innen és túl megmaradtak, megtartották közösségeiket, nyelvüket, kultúrájukat és a magyar nemzethez tartozás biztos tudatát.

Az államtitkár közölte, a határokkal elválasztott magyar nemzet tagjainak egyéni és közösségi vállalásai azok, amelyek nem hagyják a nemzet egységét megbontani. Ilyen „őrállói" voltak a nemzet ügyének, Krepuska Géza, Lipthay B. Jenő és Auer Pál – mutatott rá, hozzátéve: a három férfi felismerte felelősségét a közössége jövőjének alakításában.

Ezért fontos az a szimbolikus lépés – folytatta –, hogy az Országgyűlés az ő állhatatosságukról, fáradhatatlan küzdelmükről megemlékezve az 1924-ben Magyarországhoz visszatért Somoskő és Somoskőújfalu településnek a hazatért falu címet adományozza.

Fidesz: a sopronihoz hasonló a két nógrádi település „hazatérése"

Petneházy Attila (Fidesz) is beszélt arról, hogy 1920. június 4-e után a határon túl rekedt magyar közösségek igyekeztek élni önrendelkezési jogukkal: 1921-ben a soproniak kiharcolták azt, hogy az anyaországhoz tartozhassanak. Hasonló sikerként értékelendő Somoskő és Somoskőújfalu „hazatérése" is – tette hozzá.

Közölte, ha hisznek a nemzeti összetartozás erejében, akkor kötelességük elfogadni a határozati javaslatot, amely emléket kíván állítani a hazatért falvaknak. Elmondta, a területi igény érvényesítésére ma már békés úton sincs lehetőség, de arra igen, hogy az érintett államok területi vagy etnikai problémáikat államközi megállapodásokkal rendezzék. A visegrádi országokon belül Magyarország és Szlovákia együttműködése is példaértékű – hangoztatta.

A hazatérés falvai

Fidesz: csak az erős adhat békét

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint erővel és hatalommal szemben nem az erőszak, hanem a jog, a tisztesség és a kölcsönös megbékélés hozhat olyan megoldást, amely Közép-Európában minden népnek hosszú távon is otthont és biztonságot adhat. Magyarországnak arra kell törekednie – "most, amikor kimondhatjuk, erősebbek vagyunk, mint valaha" – , hogy erőt és súlyát a megbékélésre használja fel. "Csak az erős adhat békét, a gyenge csak követel" – fogalmazott. Turi-Kovács Béla azt mondta, a békés és az egymás iránt toleráns politika hozhatja meg Magyarországnak azt, hogy a határokon kívül élő magyarok éppúgy magyaroknak érezhessék magukat, mint a határokon belül élők. Az egy nemzet a közös történelemtudatban, a közös akaratban és "ne vegyék rossz néven most képviselőtársaim" a közös Európa-tudatban is gyökerezik – mondta. Hozzátette: folytatni kell a nemzetegyesítő politikát, amihez meg kell nyerni a szomszédos népek támogatását, csak így lehet békés Közép-Európa.

Zárszó

A határozati javaslat egyik előterjesztője, Balla Mihály (Fidesz) megköszönte a képviselőknek, hogy támogatták az előterjesztést.

A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosítása

Fónagy: a közlekedési infrastrukturális beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében szükségesek a módosítások

Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a változtatások egyrészt a közlekedési infrastrukturális beruházások hatékonyabb megvalósítása, a meglévő szabályozási környezet korszerűsítése és a közlekedési hatósági ügyekhez kapcsolódó rendelkezések pontosítása miatt szükségesek, másrészt jogharmonizációs okokból. Az állami beruházásokban létrejött vagyonelemek átadásának szabályozásáról szólva kifejtette: a NIF Zrt. 2013-tól mintegy 1846 milliárd forint értékű vagyont adhatott át a vagyonkezelőknek. A vagyonátadások megindítása azonban más területeken, így az önkormányzati ingatlanokon megvalósított projektek és a közműfejlesztések terén is szükséges, ezért a meglévő szabályozási környezetet korszerűsíteni kell - indokolta a mostani módosítást az államtitkár, közölve: az önkormányzati ingatlanokon megvalósított fejlesztéseknél kötelező lesz elszámolni, az elszámolást pedig ingyenesen teljesíteni. A közművekkel kapcsolatban elmondta: a kerékpárút-beruházások idő- és költséghatékony megvalósítása érdekében speciális szabályokat alkotnak a közműkiváltásokra.

A törvényjavaslat emellett egyértelműsíti azt is – folytatta Fónagy János –, hogy a közlekedési beruházások során kitermelt nyersanyag nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. Bevezetik továbbá az intermodális csomópont fogalmát a kiemelt közlekedési beruházásokkal összefüggésben – közölte. A személyszállítási törvény tervezett módosítása pedig olyan pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz, amelyek az elektronikus jegyrendszer, az utastájékoztatási és a forgalomirányító rendszerek országos átjárhatóságát biztosítják. Az előterjesztés tartalmazza annak lehetőségét is, hogy a közlekedésszervező a közösségi kerékpáros rendszer mintájára közösségi autóbérlő rendszert vezethessen be – ismertette Fónagy János.

Fidesz: bürokráciacsökkentő, eljárásokat egyszerűsítő módosításokról van szó

Manninger Jenő (Fidesz) kifejtette: bürokráciacsökkentő, eljárásokat egyszerűsítő módosításokról van szó, amelyeket a Fidesz támogat. A javaslatok gyorsítják az infrastrukturális beruházások megvalósítását, és csökkentik a bürokratikus terheket – hangsúlyozta. Azt is kiemelte, hogy az előterjesztés a már létező elektronikus közszolgáltatási rendszerek és az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez szükséges módosításokkal olyan fejlesztést vetít előre, amely az átalakuló közlekedést gyorsabbá, kényelmesebbé tesz.

KDNP: elsősorban jogharmonizációs célokat szolgál a javaslat

Móring József Attila (KDNP) kifejtette: a törvényjavaslat elsősorban jogharmonizációs célokat szolgál. A módosított jogszabályok közül kiemelte a közúti közlekedési törvényt, amely az önkormányzati ingatlanokon megvalósított fejlesztésekkel kapcsolatos elszámolásokra fogalmaz meg javaslatokat. Egyértelműsítik, hogy az elszámolást a jövőben ingyenesen kell teljesíteni. Azt is megemlítette, hogy az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálatánál ismét biztosított legyen a fellebbezés lehetősége.

Kormány: összhangot kell teremteni a közlekedés különböző ágai között

Az elhangzottakra reagálva Fónagy János államtitkár azt mondta, hogy habár az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy salátatörvényről van szó, de ők is látták, hogy a jogszabály a közlekedés valamennyi ágára kiterjed. Ezeket a szektorokat egymástól külön szabályozzák, de eközben kívánatos, hogy megteremtsék közöttük az összhangot – tette hozzá. Alapvető cél, hogy az autópályákat és gyorsforgalmi utakat elvigyék a határig – mondta. A közösségi autóbérleti rendszert semmiképpen nem lehet összekeverni a közszolgáltatókkal – emelte ki az államtitkár.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénnyel, valamint a szervezett utazásokkal kapcsolatos módosításáról

Fónagy: a fogyasztók védelme a cél

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára a fogyasztók hatékonyabb védelmében indokolta a jogszabály-módosításokat, amelyek közül az egyik a fogyasztóvédelmi referensekkel kapcsolatban felmerült problémákra reagál, a másik pedig a szervezett utazási csomagokkal összefüggő uniós irányelv átültetéséről szól. Az államtitkár kifejtette, hogy a multicégeknél gyakori példa, hogy egyetlen fogyasztóvédelmi referens látja el a feladatokat több megyében, akár több vállalkozásnál, vagy az illetőt nem közvetlenül alkalmazzák, hanem  közvetítő vállalkozáson keresztül látják el a feladatot. Ezzel a hatékonyság megkérdőjeleződik és üzleti érdekek sérülhetnek – magyarázta. A referensekre vonatkozó szabályok egyértelműsítése szükséges – hangoztatta, ismertetve, a továbbiakban az egy megye, egy referens, egy vállalkozás elvnek kell érvényesülnie. Jelezte azt is, hogy kizárják, hogy a feladatot közvetítő cégen keresztül látták el az arra kötelezettek.

Fónagy János a módosítás másik eleméről szólva elmondta: a csomagban értékesített utazásokat gyakran kombinálják a szervezők, az unió azonban felülvizsgálta a helyzetet és az utazók védelméhez igazította a szabályozást, amit 2018. január 1-jéig kell a tagállamoknak kihirdetniük. Jelezte: új elem a csomag megbontásának tilalma, ennek ellenőrzésére is hatáskört kapnak a hatóságok. Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a meglévő vagyoni biztosítás mellett a szervezőknek kötelezően biztosítást kell kötni az utazókra is, amely fedezetet nyújt arra, hogy a cég fizetésképtelensége esetén legyen fedezet az utazók hazaszállítására, illetve a kényszerű kint tartózkodási költségek megfizetésére.

Fidesz: indokolt módosításokról van szó

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt fejtette ki, hogy a parlament 2013-ban írta elő a fogyasztóvédelmi referensek alkalmazását a multicégeknél és közszolgáltatóknál annak érdekében, hogy tanácsaikkal hozzájáruljanak a vállalkozók jogkövető magatartásának erősítéséhez, a fogyasztóbarát szemlélet kialakításához. Értékelése szerint a referensek hatékonyan tudják ellátni ezt a feladatot, azonban a tapasztalatok alapján jogos elvárás, hogy egy referens csak egy vállalkozásnál, egy megyén belül végezze munkáját. AZ egyértelműsítés indokolt és támogatható – mondta a kormánypárti politikus. Megjegyezte azt is, hogy a javaslat másik eleme jogharmonizációs kötelezettségre reagál.

KDNP: szükség van a szigorításokra

Hollik István, a KDNP vezérszónoka egyetértett a fogyasztóvédelmi referensek tevékenységére vonatkozó szigorításokkal, szerinte indokolt, hogy az érintettek egy cégnél, egy megyén belül, saját állományban lévő munkavállalóként dolgozzanak. Fontosnak nevezte, hogy a referensek közel legyenek a panaszhoz. A kormánypárti politikus azt is üdvözölte, hogy bekerül a hazai jogszabályokba az utazási csomagok megbontásának tilalma, továbbá hogy a meglévő vagyoni biztosítás mellett az utazóra is kötelező biztosítást kötni. Megjegyezte: a Green Holidays 200 károsult családja valóban nehéz helyzetbe került a közelmúltban, a továbbiakban azonban ezek a méltatlan helyzetek kiküszöbölhetők lesznek. Hozzátette: az intézkedés nem jelent jelentős többletterhet az ágazatnak, de védi az utasokat.

Zárszó

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára a javaslat elkésettségére vonatkozó kritikákra azt mondta, az uniós szabályok átültetésének határideje 2018. január 1-je, így időben vannak. A tervezetett az érintett szakmai szervezetekkel is megtárgyalták, amely időigényes volt – jegyezte meg. Elmondta azt is, nem tűnt el a fogyasztóvédelem a kormányzatból, egy államtitkár felelős a területért.

Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosítása

NFM: bővül az MFB szolgáltatási köre

Fónagy János expozéjában úgy foglalta össze a törvényjavaslatot, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tevékenységének, szolgáltatási körének kibővítésével hozzájárulhat a gazdaságélénkítéshez, emellett a takarékszövetkezeti szektor stabilitásának és konszolidált működésének hosszú távú fenntartásához is. A postai szolgáltatásokat érintő módosítás – folytatta – az uniós pénzmosási szabályozásból eredő, az ügyfelek oldalán jelentkező adminisztráció csökkentését, rugalmasabbá tételét szolgálja. Hozzátette: az állami vagyonra vonatkozó szabályok módosításának eredménye, hogy a vagyongazdálkodási jogviszonyok alanyai világos felelősségi szabályok mentén gyakorolhatják jogakait és teljesíthetik kötelezettségeiket.

Az államtitkár közölte, módosulnak az EU-s forráskezelési tevékenységet szabályozó rendelkezések. Kifejtette: az MFB-nek lehetősége lesz arra, hogy hitelt vagy kölcsönt nyújtson a kormányrendeletben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét szolgáló beruházásokhoz. Megjegyezte, az MFB csak akkor adhat hitelt, ha a tulajdonos nem kap a kereskedelmi bankoktól. Szólt arról is, hogy megnyílhat az út a tőkeberuházási tevékenység folytatásához a startupoknak. Fónagy János elmondta, a vagyontörvény módosításával egyházi jogi személyek, például szerzetesrendek is juthatnak ingyenesen állami ingatlanhoz, ha közfeladatot látnak el. Ismertetése szerint a Nemzeti Eszközkezelő által nem hasznosítható ingatlanok hasznosítását a tulajdonosi jogot gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő végezheti. Beszámolt arról, hogy módosulhat a takarékszövetkezeti integrációs szervezet összetétele, feladatköre és a közgyűlésben az egyes tagokat megillető szavazati jog mértéke is.

Fidesz: a javaslat a hatékony és felelős vagyongazdálkodást szolgálja

Witzmann Mihály (Fidesz) azt mondta, mivel a törvénymódosítási javaslat egyaránt célozza a magyar gazdaság növekedését, a hatékony és felelős vagyongazdálkodást és az adminisztrációs csökkentést, a Fidesz támogatja. Kitért a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény tervezett módosítására, amely – mondta – bővíti a rendkívül fontos gazdaságfejlesztési célokat szolgáló bank feladatkörét. Így az MFB-nek lehetősége lesz a startup cégek és az innováció támogatására, továbbá a bank hozzájárulhat a településkép-védelmi szempontból fontos beruházásokhoz. A vagyontörvény javasolt módosításának egyik célja, hogy az egyházak mellett az egyházi jogi személyek is ingyenesen állami vagyonhoz juthassanak hitéleti, illetve állami feladatok elvégzése érdekében – közölte Witzmann Mihály.

KDNP: könnyebbé válhat a hitelhez jutás az innovatív vállalkozásoknak

Hollik István (KDNP) az előterjesztés legfontosabb részének nevezte a fejlesztési bank szolgáltatás-palettájának szélesítését. Azt mondta: a fejlesztési célokat is szolgálja a javaslat a forráskihelyezés könnyítésével. Ezzel szerinte megnyílhat az út a kockázatitőke-beruházási tevékenység előtt, ami a hazai innováció fellendüléséhez vezethet. A magyarországi startup vállalkozások térségi összevetésben is erősek, különösen a pénzügyi szektor digitalizációja terén. Támogatják az állam és a vallási közösségek elkülönült működését, de közös célok érdekében együtt is kell működniük – hangsúlyozta –, ezért is tartotta fontosnak, hogy a jövőben már nemcsak egyházak, hanem egyházi jogi személyek, például szerzetesrendek számára is ingyenesen átruházhatóvá válnak állami ingatlanok bizonyos feladatok ellátásához. A takarékszövetkezeti törvény módosításáról szólva közölte: az elmúlt években az integráció a szervezet fejlődését hozta, most működésük még hatékonyabb lehet. Kijelentette azt is: a postai szolgáltatások között vannak, amelyek szigorú és nehézkes adminisztrációja nem indokolt, ezért célszerű azokat kivonni a pénzmosás és a terrorizmus megakadályozását célzó törvény hatálya alól.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Fónagy János a vitára úgy reagált: a kifogásokat megfogalmazó ellenzéki képviselők szerinte kampánytevékenységüket kezdték meg. A takarékszövetkezetekről szólva kijelentette: nem változik a részjegytulajdonosok személye, az állam szavazati részaránya pedig csökken, míg a szövetkezeti részarány nő. Az integrációval kapcsolatban rámutatott arra is: mintha nem látná az ellenzék, hogy nincsenek takarékszövetkezeti csődök, miután egy jó garanciaközösség alakult ki. A javaslatot ráadásul a legilletékesebb szakmai szervezetek egyöntetűen támogatják. Hozzátette: a hitelintézeti integráció nem vont el állami forrást, azok jelenleg is rendelkezésre állnak. Az eszközkezelőről szólva elmondta: bár 2500 lakással indultak, most október végéig 41 ezer 572 ingatlanfelajánlást fogadtak be, és eddig mintegy 300 milliárd forintot költöttek ingatlanvásárlásra. Kizárólag olyan ingatlanok értékesítésére van mód, amelyek üresen állnak, például a tulajdonos halála miatt, így a kezelőnek többletköltséget jelentenek – hangsúlyozta.

Energetikai tárgyú törvények

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozét tart az energetikai tárgyú, valamint az azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 15-én. (MTI Fotó: Soós Lajos)

Aradszki András államtitkár expozéjában kiemelte: a javaslatot az indokolja, hogy 2018. január 1-jétől változik az általános közigazgatási rendtartásról és a perrendtartásról szóló törvény. Az államtitkár ismertette: a módosítás magában foglalja az atomenergiáról, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelemben való részvételéről szóló törvények módosítását. A javaslat pontosítja, kiegészíti az atomenergiáról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek az Országos Atomenergia Hivatal eljárásaiban szakhatóságként közreműködő hatóságokat jelöli ki. Aradszki András közlése szerint az előterjesztés módosítja a független szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket, és a Magyar Honvédségnél az atomenergia alkalmazásának hatósági felügyeletére vonatkozó passzusokat. A javaslatban – az Euratom szerződéssel összhangban – az atomerőmű engedélyében meghatározottól fűtőelemek elvi engedélyével összefüggő rendelkezések is kiegészülnek – jelezte az államtitkár. 

Fidesz: igen a javaslatra

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a javaslat szerint az új atomerőművi blokkok esetében csak a létesítési engedélyek kiadása után kerülhet sor átalakításra. Pontosítják a nukleáris létesítmények és a radioaktív hulladéktároló felszín alatti részének biztonsági övezetté nyilvánításakor az eljáró szakhatóságok körét – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a független műszaki szakértőkre vonatkozó rendelkezések is módosulhatnak. A képviselő kérte a javaslat támogatását.

KDNP: igen a javaslatra

Hollik István, a KDNP vezérszónoka szintén kiemelte: a javaslatot az indokolja, hogy január 1-jétől változik az általános közigazgatási rendtartásról és a perrendtartásról szóló törvény. Annak érdekében, hogy ne lépjen fel koherenciazavar, szükség van az energetikai tárgyú törvények módosítására. A változások többsége jogtechnikai módosítás – jelezte, hozzátéve: lényegi módosítás az atomenergiáról szóló jogszabályt érinti. A módosítás elvi lehetőséget teremt, hogy az atomerőmű hatályos engedélyében szereplőtől eltérő fűtőelemek alkalmazása lehetővé váljon, s az engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal adja ki – jelezte. A javaslatot a KDNP támogatja – közölte a kormánypárti politikus.

Aradszki András zárszavában kiemelte, hogy a törvényjavaslat tartalmára vonatkozó érdemi kritika nem érkezett. Az államtitkár megköszönte, hogy a képviselők elismerték a hatékonyságot, a biztonságos üzemeltetés feltételeit szolgáló passzusok szerepelnek a javaslatban. A paksi beruházás megfelelő hatósági kontroll és szakértelem mellett zajlik – közölte.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.