A miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztató megnyitóján elsőként mindenkinek áldott, békés karácsonyi ünnepeket és sikeres újévet kívánt. A 2023-as évről szólva a miniszterelnök elmondta: a kormány az idei évet a küzdelmek évének látta.

Itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetettség, a migráció, az infláció és Brüsszel

– sorolta a magyar miniszterelnök. A kormányfő a küzdelmek említett színterei kapcsán elmondta: a kabinet céljai világosak voltak. A háború kapcsán az, hogy Magyarország maradjon ki abból, az Európában felerősödött terrorfenyegetettség kapcsán az, hogy azt mindenképpen tartsuk távol hazánktól, a migráció esetében annak megfékezése, az inflációval kapcsolatban annak letörése, Brüsszel esetében pedig a megegyezés volt a kormány célja.

„Az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetettség kérdésében sikerrel jártunk, amit célul tűztünk ki, azt el is értük” – értékelt a miniszterelnök. A kormányfő szerint ugyanakkor nemcsak a kormány, hanem a magyar családok számára is küzdelmes volt az év. A háború a szankciókat, a szankciós politika az energiaárak emelkedését hozta magával, ami pedig veszélybe sodorta a nyugdíjak és bérek értéket – emlékeztetett a miniszterelnök.

A nyugdíjak értékét teljes egészében sikerült megvédeni, és a reálbérek féléves csökkenését is igyekszik a kormány év végére egy százalék alá csökkenteni

– tájékoztatott a kormányfő. Rámutatott arra is: 

A cél a '24-es évet illetően pedig az, hogy a nagy küzdelmek helyett inkább a családok legyenek megint a politika középpontjában.”

Ezt tervezi a kormány 2024-re

Ha a 2023-mas évben az eddig elért eremények megvédése volt a cél, a 2024-es évtől a kormány azt reméli, hogy már az előrelépés érdekében dolgozhat az egész ország – tette hozzá a miniszterelnök. „Amit a kormány ennek érdekében tenni tud, az részben már bejelentésre került” – fogalmazott Orbán Viktor.

Mint részletezte: „abban bízunk, hogy a CSOK Plusz sok tízezer család számára jelent előrelépési lehetőséget”, elfogadták a minimálbér 10, illetve 15 százalékos emelésére vonatkozó megállapodást, a „nyugdíjak értékét garantáljuk”, sőt, még némi emelkedés is bekövetkezhet – fogalmazott a miniszterelnök. Valamint úgy fogalmazott: 

ha a feltételek teljesülnek – és ehhez közel vagyunk –, akkor egy három éves bérfejlesztési programot is meg tudunk indítani a tanárok és az óvónők esetében”

– jelentette be Orbán Viktor.

Mik lesznek a kormány politikai céljai a 2024-es évben?

A következő év politikai céljai kapcsán a miniszterelnök rámutatott: az EP-választás lesz a fókuszban.

A '24-es választásoknak az a célja, hogy kinyissuk Brüsszel szemét, lássa a valóságot és képes legyen arra, hogy kijavítsa azokat a vezetői hibákat, amelyeket 2023-ban elkövetett

– fogalmazott a kormányfő.

A 2023-as év tehát a küzdelmek, a 2024-es a nagy tervek éve lesz és EP-választás éve is, ahol „megpróbálunk Brüsszelben egy jelentős politikai változást elérni, így tekintünk a 2024-es évre, ha a részletekre kíváncsiak, akkor állok rendelkezésükre” – zárta szavait a miniszterelnök.

***

Rövid összefoglaló Orbán Viktor válaszaiból, amelyeket a sajtó kérdéseire adott

A migrációs paktumot illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök leszögezte: a magyar minta az egyetlen működő szabályozás, amely szerint az EU-ba történő belépés kapcsán az érkezőknek az EU-n kívül kell megvárnia, amíg döntés születik belépési szándékukról.

A lengyel köztévénél zajlott események kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy valami történik a nyugati demokráciákban, ami nincs rendben, és emiatt lehet aggódni.

Orbán Viktor az Ukrajnának szánt 50 milliárd euró kapcsán kérdésre válaszolva elmondta, az unió olyan pénzből adna támogatást Ukrajnának, amely nem létezik, hiszen a Bizottság közös hitelfelvételből finanszírozná azt. A miniszterelnök szerint értelmes időkeretre lenne szükség a támogatás kapcsán, hiszen hazánk álláspontja szerint nem szabadna az uniós költségvetésen keresztül odaadni ezt a pénzt Ukrajnának. Hazánk nem szeretne részt venni a közös hitelfelvételben.

A magyar szavazati jogról szólva kérdésre válaszolva Orbán Viktor arról tájékoztatott, hogy elvesztésének veszélye nem áll fenn. Az Európai Bizottság kimondta: a magyar igazságszolgáltatási rendszer rendben van, így nincs ok arra, hogy felfüggesszék hazánk szavazati jogát. Hozzátette azt is: hazánk Ukrajnával kapcsolatos döntéseit semmilyen pénzügyi kérdéshez nem lehet kötni. 

Az Origo kérdésére válaszolva a kormányfő elmondta: úgy látja, hogy Magyarország próbál együttműködni az EP-vel, utóbbi azonban zsarol, amit már el is ismert, míg az uniós kormányfők csak néznek. Egy ilyen helyzetben a kormányfő meg fog tenni mindent, hogy érvényesítse Magyarország érdekeit – ígérte.

Az Ukrajna EU-s csatlakozása kapcsán megindított tárgyalásokat illetően hazánknak nem az a célja, hogy nemet vagy nemeket mondjon az EU-ban, hanem az, hogy jó döntések szülessenek.

A svédek NATO-csatlakozása kapcsán Orbán Viktor leszögezte: nincs közös megállapodás a törökökkel, a korábbi finn tapasztalatok kapcsán „a magyar képviselőknek nincs nagy gusztusa” a döntéshez.

A béketárgyalásokat illető kérdés kapcsán Orbán Viktor rámutatott: béketárgyalások eredményéről csak egy tűzszünetet követően lehet majd beszélni, először tűzszünetre van szükség, minél hamarabb.

A magyar-orosz kapcsolatok kapcsán a kormányfő elmondta, hazánk érdeke, hogy Oroszországnak ne legyen közös határa Magyarországgal. A kormány célja továbbá az, hogy rendezett viszonyok legyenek Magyarország és Oroszország között. 

Ukrajna NATO-csatlakozását illető kérdésre válaszolva Orbán Viktor rámutatott: a háborúban álló ország csatlakozása azt jelentené, hogy minden NATO-tagállamnak be kellene lépnie az orosz-ukrán háborúba Ukrajna oldalán, ez a NATO-szerződésekből következik. Magyarországnak viszont nem érdeke belépni egy véres háborúba.

Az izraeli háború kapcsán kérdésre válaszolva a miniszterelnök leszögezte: Izrael stabilitása európai és magyar biztonsági érdek, éppen ezért Magyarország eszerint jár el. Sajnos több uniós ország még nem osztja hazánk véleményét – tette hozzá.

A V4-es együttműködést illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a cseh elnökség idején derülhet ki, hogy életképes e a V4-es együttműködés.

A szuverenitásvédelmi törvény kapcsán kérdésre válaszolva a miniszterelnök felidézte: a 2022-es választáson jelentős, több száz millió forint, több millió dollár jelent meg Magyarországon, különböző jogi kiskapuknak köszönhetően. „Valamit csinálni kell” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, hogy nem várhatja el senki a tétlenkedést. 

Nyilvánosság és transzparencia, ezt szolgálja a törvény”

– húzta alá a miniszterelnök.

A határvédelmet illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök leszögezte: a határzárat illető politikai álhírek nem felelnek meg a valóságnak. Ez a határzár jelenleg csak Szerbia felé zár, ez okozhatja a különböző migránshullámok mértékének ingadozását. Aláhúzta: mindenkinek méltányolnia kell a határvédelmet ellátó erők munkáját. Ehhez kapcsolódóan Románia schengeni övezethez való csatlakozása kapcsán a kormányfő elmondta: segíteni zeretné a románokat a csatlakozásban.

A gyermekvédelmi törvényt illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: egyszerre egy csatát vívnak, ez jeleneg a szuverenitásvédelmi törvényhez kapcsolódik. A gyermekvédelmi törvény kapcsán is

A családtámogatásokat illetően a miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta: ki kellett alakítaniuk egy sorrendet, ennek elejére került a CSOK Plusz, 

a kormányfő feltett szándéka ugyanakkor, hogy a ciklus vége előtt törvénybe iktassák a háromgyermekes anyák SZJA-mentességét.

A tanárok béremelése kapcsán a kormányfő elmondta: 32,2 százalékkal nőhet a tanárok bére január 1-től, míg 2026-ra pedig 800 ezer forint lehet a tanári átlagbér.

A Mandiner kérdésére válaszolva Orbán Viktor a ferihegyi reptér visszavásárlását illető helyzet kapcsán a miniszterelnök arról tájékoztatott: hatalmas verseny zajlik a turizmust illetően a világban, amivel kapcsolatban a repülés kulcskérdés. Mint a reptér visszavásárlásáról szólva tájékoztatott: „ezt én egy befejezett ügynek gondolom dacára annak, hogy úgy beszélünk róla, mintha nyitott lenne. 

Ez egy befejezett ügy, csak a technikai részleteket kell lezárni.”

Donald Trump kizárása kapcsán Orbán Viktor mintegy üzent Amerikába is: „Sürgősen hagyják abba a kioktatásunkat!” – fogalmazott a magyar kormányfő.

A főpolgármester-választás kapcsán kérdésre válaszolva

a miniszterelnök a Fidesz elnökeként elmondta: márciusig nevezi meg főpolgármester-jelöltjét a Fidesz.

A magyar gazdaságpolitikai legfőbb eredményeként Orbán Viktor kérdésre válaszolva leszögezte: 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, ami 1 millióval több, mint 2010 előtt volt.

Az üzemanyagok jövedéki-adójának január elsejétől életbe lépő emelése kapcsán a miniszterelnök leszögezte: a magyar kormány egyáltalán nem szeretné megemelni azt. Azért kell emelni az üzemanyagok jövedéki adóját, mert az uniós előírások ezt megkövetelik – mutatott rá a kományfő.

Pintér Sándor munkáját illető kérdésre válaszolva Orbán Viktor leszögezte: Pintér Sándor jól végzi a munkáját.

Kárpátalját illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: a kormány célja, hogy az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek kaphassák vissza 2015 előtt meglévő jogaikat. Ha ez megtörténik, az egy nagyon kedvező helyzet lesz az ott élő magyarok számára.

Az EP-választást illető kérdésre válaszolva a kormányfő rámutatott, hogy az EU-ban jelenleg elviselhetetlenül rosszul mennek a dolgok. Az uniót a jólét és biztonság elérése érdekében hozták létre, ehhez képest az EU határainál háború dúl, a gazdasági helyzet nem javul és az eddig elért eredmények megvédése is nehezére esik az EU jelenlegi vezetésének. A brüsszeli elit ugyanazt gondolja mindenről, ebből szeretnék kibillenteni a pártstruktúrát.

Az egészségügyet érintő kérdésre válaszolva a miniszterelnök rámutatott: az Orvosi Kamara kezdeményezését a hálapénz eltörlésére vonatkozóan nem méltányolja eléggé a nyilvánosság, pedig a kormányfő szerint történelmi lépés volt. Az állami és magánegészségügyi ellátás kapcsán Orbán Viktor válaszában arra is kitért, hogy a kétféle rendszer rendeződése zajlik, ami hosszú évekig is eltarthat.

Külpolitikát illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, nem külső kényszerek hatására cselekszik a nemzetközi politikában.

A polikusok fizetésemelését illető kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: ha nem emelkednek a fizetések, a politikusok bére sem emelkedhet, ezt egy világos, átlátható rendszer szabályozza Magyarországon.

A top100 magyar tőketulajdonos helyzetét érintő kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta: sok sikert kíván minden magyar tőketulajdonosnak. Rámutatott arra is: a hazai gazdaságpolitikának nincs személyválogató célja, de a kormányfő maga azt szorgalmazza, hogy a magyar válllalkozások a határon túl is állják meg helyüket a versenyben.

A vendégmunkásokat érintő kérdésre válaszolva Orbán Viktor rámutatott: a tények nem igazolják a vendégmunkásokkal kapcsolatos félelmeket. Mint aláhúzta: Magyarországnak nincs szüksége nagy arányú vendégmunkás-beáramlásra, a kormány nem hoz be vendégmunkásokat. A magáncégeknke van lehetősége arra, hogy így döntsenek, az erre vonatkozó szabályokat azonban szigorították.

Ukrajna újabb uniós csatlakozását illető kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: rossz döntésnek tartja, hogy megkezdődnek a tárgyalások Ukrajnával, de el tud képzelni olyat, hogy ezt jól is lehessen csinálni.

Borkai Zsolt győri indulása kapcsán a miniszterlenök úgy fogalmazott: nem győri szavazópolgár, ha az lenne, másik lehetőséget keresne magának.

Ukrajna anyagi támogatása kapcsán a kormányfő ismét leszögezte: azt nem tartja értelmes javaslatnak, hogy a támogatés közös hitelfelvételből történjen.

A nemzetközi sajtótájékoztató véget ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!