KDNP: a kormány sokat tett az összmagyarság erősödéséért

Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata országgyűlési képviselő

Hoffmann Rózsa (KDNP) a Fidesz-KDNP kormány összmagyarságot gyarapító munkáját méltatta. Hangsúlyozta: különösen aktuális a magyarság sorskérdéseiről beszélni, amikor újból Magyarországot akarja szégyenpadra állítani az EU „több nagyhangú politikusa", amiért a jól szponzorált illegális migrációval szemben minden erővel védjük a határokat és a identitásunkat, amikor „itthoni tányérnyalók", így a volt miniszterelnök újra az elszakított nemzettársaink jogainak megvonásáért szónokol vagy amikor keleti szomszédunk olyan törvényt fogad el, amely súlyosan sérti az ott élő 150 ezer honfitársunk megmaradásának esélyeit.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: 2010 óta a nemzetegyesítésről szóltak a kormány döntései, azóta egy millió új, illetve visszahonosított magyar állampolgár van. Hangsúlyozta: 2004. december 5-én a baloldal, a kommunisták utódpártjával karöltve "testvérgyilkosságot" követett el, ugyanakkor a Fideszt és a KDNP-t köszönet illeti, hogy 2010-ben megadta a külhoni magyaroknak az elégtételt.

Fidesz: köszönet a cukorbetegekkel foglalkozó civil szervezeteknek

Nyitrai Zsolt (Fidesz) a november 14-i nemzetközi diabétesz világnap alkalmából arról beszélt, hogy ma Magyarországon több mint 770 ezer diagnosztizált cukorbeteg él, de összesen akár 1,2 millió embert érinthet a betegség, köztük olyanokat, akik nem is tudják, hogy cukorbetegek.
A képviselő a kormány egészséges életmód elősegítése érdekében tett lépéseit, így például mindennapos testnevelés és a közétkeztetési reform bevezetését méltatta, valamint megköszönte azon civil szervezetek munkáját, akik kiemelkedően sokat tesznek a cukorbetegekért.

Rétvári Bence államtitkár a kormány cukorbetegeket támogató intézkedései közé sorolta többek között az emelt összegű családi pótlékot, az 55 százalékos gyógyszertámogatást, a egészségügyi termékdíj bevezetését, az iskolai mintamenza programot, valamint a tornaterem- és tanuszoda-építési programot.

Határozathozatalok

Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés hozzájárult három nemzetközi szerződés kihirdetéséhez. A képviselők elsőként az Európai Közösség és a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséhez járultak hozzá egyhangúlag, majd elfogadták az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó ATA-igazolványról szóló vámegyezményt és módosítását. A parlament emellett ratifikálta a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, Magyarország, valamint a Csatorna-szigetek, a Man sziget, továbbá a függő vagy társult karibi területek között 2005-ben aláírt megállapodás módosítását is.

Létrejött az egységes víziközmű-adatbázis törvényi háttere

Az Országgyűlés elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek megteremtik a jogi hátterét egy egységes víziközmű-adatbázis (IKVA) létrehozásának. A képviselők 153 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett szavazták meg az erről szóló változtatásokat. A szóban forgó projekt célja, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén keletkezett adatok egy integrált rendszerbe kerüljenek, és az ország összes településén naprakész információk álljanak rendelkezésre az engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési hatósági feladatokhoz.

A parlament határozatban kér kárrendezést a kormánytól a Czeglédy-ügyben

Az Országgyűlés határozatban kérte fel a kormányt, hogy gondoskodjon a Czeglédy-ügyben ki nem fizetett fiatalok és nyugdíjasok rendkívüli kárrendezéséről. A parlament 148 igen szavazattal, 3 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló indítványát. A Ház döntése alapján a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy Csaba, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi képviselője és társai tudatosan megkárosítottak. Az Országgyűlés emellett indokoltnak látja annak vizsgálatát, hogy a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze azon balliberális pártok finanszírozásához, amelyeknek Czeglédy Csaba a mai napig képviselője a szombathelyi közgyűlésben.

Ha egy százalékot sem ér el egy párt, vissza kell fizetnie az állami kampánytámogatást

Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt – döntött a parlament a kampányfinanszírozási törvény módosításával. A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert – kétharmados támogatást igénylő – előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.

Létrejöhet a Waclaw Felczak Alapítvány

Támogatta a Waclaw Felczak Alapítvány létrehozását a parlament, a képviselők 154 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadták el az ehhez szükséges jogszabályi keretet a kormány kezdeményezésére. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere korábban a magyar és a lengyel nép barátságának jelképes személyiségeként hivatkozott Waclaw Felczakra, aki a nácizmus- és kommunizmusellenes lengyel ellenállás egyik vezető személyisége volt. A róla elnevezett alapítvány célja a két nép közötti barátság és az ifjúsági együttműködés megerősítése áll majd. Ezt egyebek mellett új ösztöndíjakkal, kulturális programokkal, a turizmus vagy a vállalkozások együttműködésével kívánják elérni. Az alapítványt a kormány alapítja és évente egymillió euróval támogatja.

Korrigálják az olimpikonok járadékának szabályozását

Módosította az olimpikonok járadékáról szóló szabályozást az Országgyűlés annak érdekében, hogy az ne érintsen hátrányosan 2012 előtt érmet szerzett sportolókat. Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt (Fidesz) javaslata arra reagált, hogy 2011-ben szigorodtak a jogosultság sportszakmai feltételei, így csak azok kaphatták meg a járadékot, akik 2012 előtt szereztek érmet és még akkor beadták kérelmüket. Néhány sportoló, fogyatékos sportoló azonban csak 2012 januárja után folyamodott juttatásért, így már nem felelt meg az új feltételeknek. A 155 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítás rögzíti, hogy az új feltételrendszer csak a 2012. január 1-je után rendezett olimpiákra érvényes.

Szigorították a Btk.-t a gyermekek fokozottabb védelme érdekében

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl k) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 14-én. Mellette balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, jobbról Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. (MTI Fotó: Kovács Attila)

Az Országgyűlés szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így ezentúl véglegesen el kell tiltani a gyermekekkel való foglalkozástól azokat, akik 18 évnél fiatalabbak sérelmére követnek el a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt. A Fidesz által javasolt Btk.-módosítást 182 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. Az elfogadott Btk.-passzus úgy szól, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a tettét 18 évnél fiatalabb sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek során 18 évnél fiatalabb nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll vele. A törvénykönyv jelenleg csak lehetőséget ad rá, de nem teszi kötelezővé a foglalkozástól eltiltást.

Új közfeladatot kap a Magyar Művészeti Akadémia

Újabb közfeladatot kap a Magyar Művészeti Akadémia, az erről szóló törvénymódosítást 147 igen szavazattal, 38 nem ellenében fogadta el a Ház. A köztestület a Magyar Építészeit Múzeum és az azzal egyesített kulturális örökségvédelmi tudományos gyűjtemények vagyonkezelői, fenntartói feladatait is ellátja a jövőben, míg a múzeum és a gyűjtemények továbbra is állami tulajdonban maradnak.

Egységes szabályok születtek az adóhatóság végrehajtási eljárásaira

Az adóhatóság általános végrehajtó szervvé válik a közigazgatásban a jövő évtől, eljárásaira pedig egységes szabályokat alkotott az Országgyűlés. A jogszabályt, amely az adósok érdekeit is figyelembe veszi, 125 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal fogadta el a Ház. Jövőre, de 2019-ben is bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság folytathat le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak  (NAV) olyan döntéseket is végre kell majd hajtania, amelyekhez jelenleg nincs engedélye vagy eszköze, szakértelme. Ezek igénybevételének lehetőségét teremti meg a jogszabály. A testület átveszi például a törvényszéki végrehajtás feladatait.

Az új jogszabály biztosítja, hogy egy ügyféllel szemben egyszerre csak egy végrehajtási eljárás legyen folyamatban, egységesen kezelve az egymástól eltérő jogcímű tartozásokat. Az adós jogos érdekét védő szabályok is kerültek a jogszabályba, például, hogy nincs helye ingatlan végrehajtásnak az adós és családtagja lakhatását szolgáló ingatlan esetében akkor, ha a tartozás nem haladja meg az 500 ezer forintot. A lakástulajdon csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, a vállalkozások zavartalan működését pedig a gépjárművek lefoglalhatóságának korlátok közé szorítása biztosítja. A változtatás emellett törvényi szinte emeli azt a már élő gyakorlatot, hogy ingóságokat, ingatlant csak elektronikus árverésen lehet értékesíteni.

Önálló törvényt kapnak a vámeljárások

Külön eljárási törvény vonatkozik jövő évtől a vámeljárásokra, ezt 154 igen szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A törvény a hatályos vámtörvényt dolgozza át az unós vámkódex struktúrájának figyelembe vételével. Az új jogszabály azonban változtatásokat is tartalmaz, a többi között azt, hogy a vámellenőrzés rendszeréből a jövőben kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartama 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzésé pedig 90 nappal csökken.

Kérelemre indult eljárásokat a vámhatóságnak 120 napon belül kell elvégeznie, míg a hivatalból indulókra 90 napja van a hatóságnak. A jogszabály a jövőben nem tartalmazza a helyszíni ellenőrzést, mert azt a vámellenőrzés kiváltja. A jogorvoslati szabályokat a törvény a közigazgatási eljárási szabályokat alapul véve határozza meg. A megszavazott dokumentum tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozottak utólagos ellenőrzésének eljárását, a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység végzéséhez szükséges rendelkezéseket. Utóbbiak nyilvántartásba vétele egyszerűsödik az által, hogy a kérelmeket már nem a vámhatságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani.

Új formába öntött törvények az adóhatóság ügyfélközpontúságáért 

Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. A kabinet az újraszabályozással azt kívánja hangsúlyozni, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, vagyis úgy segíti az adózókat kötelezettségeik teljesítésében, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek. A képviselők 124 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett támogatták a nemzetgazdasági miniszter adózás rendjéről szóló előterjesztését, az adóigazgatási módosításokat pedig 123 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

Az adózás rendjéről szóló új szabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelenlegi 2 ezer helyett a jövőben az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő. Emellett egyszerűsödik a mulasztási bírság szabályozása és megszűnik néhány bírságtényállás. Az adóigazgatási rendtartás szintén megújított szabályai egyszerűsítik az ellenőrzések rendszerét, a korábbi hét típussal szemben ugyanis csak kettőt nevesít.

Közigazgatási rendtartás

Az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb jogszabályok módosítását. A képviselők 146 igen, 29 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett szavazták meg a kormány javaslatát. Jövő év január elsején lép hatályba az általános közigazgatási rendtartási törvény és ezzel hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályokat tartalmazta. Az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény azonban nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra.

Ezért készült két új törvény az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Az adózás rendjének újraszabályozása miatt felül kellett vizsgálni valamennyi kapcsolódó jogszabályt, ezeket a módosításokat tartalmazza a most elfogadott törvény. A jogszabály 114 törvényt módosít, tartalmazza a többi között azt, hogy az adóalanyok jövő évtől maximum 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő népegészségügyi termékadó összegét egészségmegőrző programok miatt felmerült költségeikkel.

Rögzítették, hogy a munkáltató már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, valamint hogy a mezőgazdasági őstermelőknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek az adóhatóság először a 2017-re vonatkozóan készít bevallási tervezetet.

19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó

Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament. 2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra. A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken.

Határozatlan időre lehet rendelkezni az egyházi adófelajánlásról

A továbbiakban állandó nyilatkozatot lehet tenni a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékáról, miután a parlament 130 igen, 2 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett elfogadta az erre irányuló kormányzati javaslatot. A módosítás értelmében az egyházi adófelajánlásokról ki lehet majd tölteni egy rendelkező nyilatkozatot, amit az adóhatóság annak megváltoztatásáig, illetve visszavonásáig vesz majd figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett szervezet már nem felel meg a feltételeknek, a hatóság erről tájékoztatja az adózót. Változtatás az is, hogy a 31 bevett egyház hozzáférhet az adófelajánlást tevő magánszemélyek adataihoz. Ez eddig csak a civil szervezetek számára volt lehetséges.

További támogatásokat kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások

Bővítette a parlament a közép-magyarországi innovatív vállalkozások számára hozzáférhető támogatások körét. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló jogszabály módosítását azzal az indokkal kezdeményezte a fideszes Varga Mihály és Tuzson Bence, hogy az érintettek új lendületet kapjanak. A Ház 126 igen, 33 nem és 25 tartózkodó szavazattal fogadta el azt, hogy a közép-magyarországi innovatív vállalkozások is igényelhessenek fejlesztési adókedvezményt és egyedi kormánydöntésen alapuló kedvezményeket, amennyiben új terméket vagy fejlesztéseik során új eljárásrendet vezetnek be. A feltételek között legalább 6 milliárd forint értékű eszközberuházást vagy legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás szerepel.

Csökkentették a sportvállalkozások adóterheit

A sportvállalkozások által fizetendő iparűzési adóterhek csökkentéséről döntött a parlament a fideszes Tiba István javaslatára. A módosításokat 124 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el. A belépőjegy- és bérleteladásból, reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel után a továbbiakban nem kell iparűzési adót fizetni, amennyiben a vállalkozás elindul abban a bajnokságban, amelyben ő rendelkezik a versenyzők játékjogával. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés állami támogatásnak számít, amelyet az illető vállalkozás egyebek mellett sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként vehet igénybe.

Jövőre az ügyvédi irodák is katázhatnak

A parlament elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítását. A képviselők 146 igen, 5 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Gulyás Gergely, Répássy Róbert, Bartos Mónika és Galambos Dénes fideszes képviselők indítványát. A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal, amelyek már decembertől bejelenthetik, hogy a katát választják, így a 2018-ban egész évben adózhatnak így.

A jogszabály tartalmaz szabályokat a veszteségelhatárolásra is. Rögzítették, hogy az adózó elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalap azon részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe. Ugyanígy járhat el a 2017-es adóév előtt keletkezett és adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, azaz a kisvállalati adóalanyiság alatt keletkezett korábbi veszteséggel.

A veszteségelhatárolás figyelembevételével kapcsolatos szabályok a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók. Lehetőséget ad a törvény a 2017-es adóévet megelőzően megvalósított új beruházások figyelembe vételével a veszteségleírásra.

Emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás napidíja

Az Országgyűlés egyhangúlag, 183 igen szavazattal fogadta el az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását. Győrffy Balázs, Jakab István és Vécsey László fideszes képviselők javaslatának indoklása szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege emelkedik. Az új szabályokat a 2017-es személyijövedelemadó-kötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell. Idén az adómentes keretösszeg 7631 forint, jövőre 8255 forint lesz.

Az illetékekről szóló törvény módosítás

A parlament 123 igen, 5 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló törvény módosítását. Győrffy Balázs, Jakab István és Vécsey László (mindhárman Fidesz) javaslata összhangba hozza a termőföldszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazási körét a földforgalmi törvénnyel. A mentességet továbbra is azok a földművesek vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a földet öt évig mező- és erdőgazdasági tevékenységre hasznosítják. A mentesség feltétele, hogy a termőföldet ezen időtartam alatt nem idegenítik el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak. A földtulajdonos a hozzátartozó mellett a tulajdonában lévő mezőgazdasági termelőszervezetnek is illeték nélkül engedheti át a föld használatát, ha nyilatkozik arról, hogy az illető tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá a szervezetben. Ellenkező esetben dupla illeték terheli.

A Ház elfogadta az NMHH és a közmédia tavalyi zárszámadását

A Ház elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács, valamint az utóbbi kezelésében lévő előirányzatok, illetve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tavalyi zárszámadását is, 123 igen szavazattal, 61 nem ellenében. Az NMHH teljes, törvény szerinti költségvetési bevételi előirányzata 32 milliárd 297,6 millió forint volt, a teljesülés viszont 33 milliárd 372,1 millió forint. Az MTVA bevételi költségvetésének gerincét a közszolgálati hozzájárulás adta. Ez a tervezettnek megfelelő, 69,9 milliárd forint volt. Az összes bevétel 87,6 milliárd forintot tett ki, míg a költségvetési kiadások 88,5 milliárdot értek el, a 0,9 milliárd forintnyi hiány a költségvetésen kívüli tételeken jelentkezett. A médiatanács 481 millió forintra tervezett bevétele csaknem 130 millió forintos finanszírozási bevétellel bővült, amely az előző évek maradványaiból adódott, emellett működési bevétele is mintegy 10 millió forinttal nőtt. A kezelésében lévő előirányzatok médiaszolgáltatásokból származó bevétele 72 millió forinttal lett magasabb a tervezettnél, így azok csaknem 1,3 milliárd forinttal gazdálkodhattak.

Az NMHH és a közmédia költségvetése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 34 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre, a Médiatanács 458 millió forinttal, további 1,1 milliárd forint kezelése mellett, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi büdzséje 80,8 milliárd forintot tesz ki. Az Országgyűlés 124 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a az intézmények 2018-as költségvetését. Ennek értelmében az MTVA, amely idén 70,1 milliárd forintban részesült közszolgálati hozzájárulásként, jövőre ezen a jogcímen 71,2 milliárd forintot kap, ami kereskedelmi és egyéb bevételek révén 8,5 milliárd forinttal egészül ki.

Ebből 71,5 milliárd forintot költenek médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységre, amelyből a dologi kiadások 51,5 milliárd forintot, a személyi kiadások 14,6 milliárdot tesznek ki; beruházásokra 5,3 milliárdot költ az MTVA. A Magyar Média Mecenatúra programra 3,1 milliárd forint jut jövőre, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Kft.-nek pedig 1,7 milliárdot ad át az MTVA. Az NMHH az ideinél 1 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jut jövőre, amelyből a legtöbbet, 11 milliárd forintot dologi kiadásokra költ, míg bérekre és járulékokra csaknem 9 milliárd forintot fordít.

Bürokráciacsökkentés

A közigazgatási bürokráciacsökkentést és egyes eljárások egyszerűsítését célzó törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Újabb közigazgatási ügyek intézése válhat egyszerűbbé    

Újabb közigazgatási eljárások válhatnak egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá – ígérte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a közigazgatási bürokráciacsökkentésével és egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggőt törvénymódosító csomagot ismertetve. Lázár János azt mondta: illetékmentességre számíthatnak azok, akik a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) kihasználva vásárolnak ingatlan abban az esetben, ha az ingatlan ára a csok összegével csökkentve nem éri el a 30 millió forintot. Hozzátette: díjmentessé teszik azokat az eljárásokat, amelyek a csok beadásához szükségesek.

Közölte azt is: az állam 170 milliárd forintot költ az elektronikus ügyintézés, a digitalizálás fejlesztésére, amely lehetővé teszi a nyilvántartások egységesítését. Az ügyintézőknek a jövőben nem más-más hivataltól kell megkérniük a szükséges adatokat például a családtámogatási vagy álláskeresési, személyi adatokkal kapcsolatos ügyek intézéséhez, hanem maguk is hozzáférnek azokhoz. A gépjárművek nyilvántartásával, forgalomba helyezésével kapcsolatos adatok is megosztott adatok, ahol szintén egységes nyilvántartást javasolnak – hangsúlyozta, de a cégnyilvántartással, cégnyilvánossággal, a bírósági cégeljárással és a végelszámolással kapcsolatos ügyintézéseket is egyszerűsíteni kívánják. Lázár János emlékeztetett a korábbi bürokráciacsökkentő intézkedésekre is, amelyek eredményeként az egy év alatt lebonyolítandó mintegy 20 millió ügy 60-70 százaléka már nyolc napon belül elintézhető.

A Fidesz támogatja az egyszerűsítő javaslatokat

Dunai Mónika (Fidesz) felszólalásában a többi közül a hatóságok közötti szükségtelen és hosszadalmas kommunikáció egyszerűsítését, gyorsítását emelte ki, de azt is fontos célnak nevezte, hogy a díjakat és illetékeket folyamatosan felülvizsgálják, csökkentik vagy megszüntetik azokat. Szükségszerűnek nevezte az egyes állami támogatások, például a családi otthonteremtési támogatás igénybevételének könnyítését annak illeték- és díjmentességének bevezetésével, de elismerően szólt a cégügyek intézésének egyszerűsítéséről is. Jelentős kedvezménynek ítélte az első sikeres nyelvvizsga és az emeltszintű idegen nyelvi érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás illetékmentességét.

KDNP: csökkennek a felesleges terhek

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, elkötelezettek a hatósági eljárásokba rejtett felesleges terhek csökkentése iránt. A javaslat mind a közigazgatási eljárásokkal, mind az ügyfélelvárásokkal kapcsolatos kérdéseket egyszerre kívánja rendezni – tette hozzá. A vállalkozóknak és az állampolgároknak kevesebb dokumentumot kell beszerezniük és csökkenek az ügyintézési határidők is – emelte ki. Egyes hatósági nyilvántartásokat összevonnak, amivel könnyebbé válik a releváns információk beszerzése – emelte ki.

A javaslat módosítja a cégeljárásról szóló törvényt, ezzel indokolatlan adminisztratív terheket szüntet meg és gyorsítja a cégeljárások intézését – hangsúlyozta.

A módosítások célja azoknak a többletterheknek az eltörlése vagy megváltoztatása, amelyek bosszantó nehézségeket jelentek az ügyintézések során – összegzett a politikus.

Államtitkár: valódi bürokráciacsökkentésről szól a javaslat

Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár zárszavában azt hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat fontos az ország számára és valódi bürokráciacsökkentésről szól. Elmondta: a bürokráciacsökkentést illetően egy folyamatos jogalkotásról van szó, a cégeljárásban az élet által megkívánt gyakorlat szerint módosítottak a szabályokon. Hangsúlyozta: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára nem azonnali létszámleépítésről beszélt a bürokráciát illetően, hanem arról, hogy amennyiben végig tudnak haladni a bürokráciacsökkentő programban, be tudják vezeti az elektronikus közigazgatást és összehangolják az adatnyilvántartást, akkor valóban kevesebb munkaerőre van szükség. Az államtitkár a közszféra anyagi megbecsüléséről szólva tiszteletreméltónak tartja a rendőrök, a pedagógusok, a honvédség, valamint a járási és a kormányhivatalokban dolgozók fizetésemelését, de hangsúlyozta, hogy ennek nem értek a végére, azt viszont elérték, hogy „mindenki kicsit lépjen előbbre".

A közbeszerzési törvény módosítása

Előterjesztő: csak április 15-től lesz kötelező az e-közbeszerzés

Dunai Mónika (Fidesz) az általa és frakciótársai, Lázár János, Kósa Lajos és Hadházy Sándor által benyújtott, a közbeszerzésekről szóló törvény módosításáról azt mondta, a számos ajánlattevő érdekét képviselő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére átmeneti időszakot határoznának meg az e-közbeszerzés bevezetése előtt. Emlékeztetett arra, hogy az EU új közbeszerzési irányelveinek megfelelően Magyarországon is elektronikusan kell lefolytatni a közbeszerzéseket. Megjegyezte, az elektronikus közbeszerzési rendszer elkészült, most tesztelik, napokban jelenik meg egy kormányrendelet-módosítás, amely lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérők önkéntes alapon már november közepétől használják a rendszert.

Dunai Mónika szerint a teljes elektronikus kommunikációra való áttérés olyan terhet jelent, amely miatt indokolt egy átmeneti időszak biztosítása. Kifejtette: ebben az időszakban a résztvevők már alkalmazhatják és megismerhetik az új rendszert, de azoknak, akik még nem hajtották végre a szükséges informatikai beruházásokat, továbbra is megmarad a papíralapú kommunikáció. Elmondta, az uniós irányelv 2018. október 18-t jelölte meg az e-közbeszerzés bevezetésére, de egy részletszabály április 18-át határozza meg a tagállamoknak az egységes európai közbeszerzési dokumentum kötelező elektronikus benyújtásának határidejére. A legkésőbbi határidő, amíg ki lehet tolni a rendszer bevezetését, 2018. április 15-e – közölte.

Kormány: minden közbeszerzés átlátható lesz

Csepreghy Nándor államtitkár elmondta, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslatot. Szólt arról, hogy 2010-ben úgy vették át az országot, hogy a gazdaság a görög államcsődhöz hasonló helyzetben volt és a gazdasági szereplők „száműzöttek voltak saját hazájukban". Ezen a helyzeten változtatni akartak – folytatta – , és erre a legkézenfekvőbb megoldás a közbeszerzések rendszerének megváltoztatása volt, hogy a magyar vállalkozások legalább akkora eséllyel tudjanak részt venni a közpénzből finanszírozott beruházásokban, mint 2010 előtt a multinacionális cégek. Csepreghy Nándor kitért arra, az EU által megszabott határidőt megelőzően Magyarország az elsők között vezette be az új közbeszerzési direktívákat. Az e-közbeszerzés 2018 októberétől pedig lehetővé teszi, hogy minden közbeszerzés átlátható módon folyjon és az adófizetők is meggyőződhetnek arról, hogy a mindenkori kormány a köz érdekében használja a forrásokat – magyarázta.

Képviselői felszólalások

Dunai Mónika vezérszónokként is frakciója támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot.
Vejkey Imre (KDNP) is frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot.
Dunai Mónika zárszavában azt hangsúlyozta, a javaslat nem fogja hátrányosan érinteni a vállalkozásokat.