Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat reggel. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. Az idén mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében – mondta Semjén Zsolt, nemzetpilitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, amikor a program nyitányaként Felvidékre tartó diákokat indítottak útnak a Budai Várból. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bejelentette: a Magyarság Házának a Budai Várban lévő Magyar Kultúra Alapítvány háza ad majd otthont.
Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat reggel. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. Mások mellett megjelent az ünnepségen zászlófelvonáson Boross Péter volt miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is, ahol külön köszöntötték a határon túli magyar szervezetek képviselőit.
Az idén mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében – mondta Semjén Zsolt szombaton a fővárosban, amikor a program nyitányaként Felvidékre tartó diákokat indítottak útnak a Budai Várból. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, felidézve a nemzeti összetartozásról egy éve hozott törvényt, úgy fogalmazott: ez a jogszabály nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Határtalanul! program lényege, hogy ne érettségizzen le egyetlen fiatal sem úgy Magyarországon, hogy nem volt intézményes formában legalább egyszer határon túli magyarok között. Az a cél, hogy ez fordítva is így legyen; személyes barátságok szövődjenek, és soha többet ne lehessen azt mondani egy erdélyi magyarnak Budapesten, hogy turista, és ne lehessen lerománozni.
Semjén Zsolt felidézve az egy évvel ezelőtt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, úgy fogalmazott: ez a jogszabály nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti; szembenézett a trianoni katasztrófa okaival, a külső és belső magyarellenességgel. A nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel megtették a legfontosabb lépést, amelyet Trianon katasztrófájának orvoslására meg lehetett tenni, és kiterjesztették a magyar állampolgárságot a világon bárhol élő magyarra.
Semjén Zsolt szerint a nemzet közjogi egyesítése folyamatosan és gördülékenyen halad, és kitért arra, hogy megérkezett a kilencvenezredik állampolgársági kérelem. „Szent István óta a magyar nemzet nemcsak kultúrnemzet volt, amit a közös nyelv, kultúra és történelmi sorsközösség tart össze, hanem közjogi nemzet is” – fogalmazott a kormányfő kereszténydemokrata helyettese, aki kijelentette: soha senki nem szakíthatja szét ezt a nemzetet.
Kitért arra is, hogy ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban. „El fogjuk érni őket, megerősítjük magyarságukban, identitásukban” – fogalmazott, hozzátéve: ezáltal, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak – szögezte le. Megcselekedtük, amit a törvény előírt, megindult a nemzet közjogi egyesítése, az iskolák közötti kapcsolatépítése, lesz nemzeti regiszter, és elmondhatjuk, megharcolunk minden magyarért – összegzett a miniszterelnök-helyettes.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bejelentette: a Magyarság Házának a Budai Várban lévő Magyar Kultúra Alapítvány háza ad majd otthont. Kifejtette: a ház olyan központként szolgál majd, amelyben a határon túli magyar értékeket, emlékeket tárják a világ elé. Kulturális és oktatási központ lesz, egyszerre látja el a hagyományőrzés, a múzeumok tradicionális bemutató funkcióját, valamint a nevelés és programszervezés feladatait. Komplex, interaktív közművelődési központot szeretnének létrehozni, amely méltó módon szolgálja a nemzeti önbecsülés megőrzését. Nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni az eddig méltatlanul háttérbe szorított diaszpóra, a szórványmagyarság értékeinek bemutatására. A célok között jelölte meg, hogy a világ elé tárják: a magyar nemzet milyen egyedi, sajátos helyzetben van, és megmutassák értékeinket.
A tervek szerint a Magyarság Házában kapna otthont egy új nemzetpolitikai kutatóintézet is, amelynek előkészületei már célegyenesbe értek. Az intézet a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alap intézményeként áll fel, és összetett kutatási tevékenységet folytat majd, alapvető rendeltetése a kormányzati munka tudományos megalapozása lesz. Az intézet profilja a kisebbségkutatás és a nemzetpolitikai, magyarságpolitikai kutatások összehangolása, kezdeményezése. Sokrétű kutatómunkát végeznek majd a magyarság demográfiai, szociológiai, pszichológiai, nyelvi és kulturális értékei témakörében. Az a cél, hogy erre a tudományos alapra lehessen majd hosszú távú kormányzati politikát építeni – emelte ki a helyettes államtitkár.
+
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, felidézve a trianoni békeszerződés aláírását, azt mondta, hogy ez a nap a diákokról is szól, értük is született. Kiemelte: akkor nagyon sokan azt vizionálták, hogy megszűnik a magyarság, Magyarország beolvad az emberiség nagy tengerébe. Hogy ez nem történt meg, az elsősorban az akkori tanároknak és diákoknak köszönhető, akik nem engedték, hogy elhaljon az a csodálatos érték, amelyet évezrede magyarságnak, magyar nyelvnek, kultúrának hívnak.
Kitért arra, hogy bár a határok kezdtek elolvadni, Magyarországon egészen tavaly áprilisig olyan belpolitikai élet volt, amelyben a magyarságot megvallani, „nem volt sikk”. Mégis a fiatalok egyre nagyobb hányada kezdte megérezni, hogy nemcsak Angliába, a tengerentúlra kell és érdemes kirándulni, hanem meg kell ismerni a gyökereinket, a történelmünket, múltunkat is.
Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke fontosnak tartotta, hogy azok a kirándulások, amelyeket évek óta szerveznek, immár állami szintre emelkedtek. A jelen lévő diákokon túl még további tizenöt iskolából, összesen mintegy hétszázan indultak ezen a hétvégén külhoni kirándulásokra. A budai Várból 225 újpesti, aszódi, szentendrei, gödöllői és ócsai diák indult szombaton felvidéki kirándulásra a Rákóczi Szövetség szervezésében.
|
A határon túli magyarok választójogáról a döntés a kormánykoalíció tagjainak fejében és lelkében már megszületett, a megvalósítás azonban még sok technikai kérdést vet föl – közölte Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke szombaton a vajdasági Szabadkán. Mint mondta: az új alaptörvény elfogadása nyomán módosítandó választójogi törvény alapján minden magyar állampolgárnak lesz választójoga, attól függetlenül, hogy életvitelszerűen Magyarországon él-e. A határon túli magyarok választójogának rendezése mellett Kövér László fontosnak tartja a magyarországi nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének a rendezését is. Az Országgyűlés elnöke elképzelhetőnek tartja olyan biztosítási rendszer kialakítását is, amelyben részt tudnak venni a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok úgy, hogy maguk is hozzájárulnak annak fönntartásához. +
Azok számára, akik ma állampolgársági esküt tesznek, vége a jelzős szerkezetes magyarságnak; a mai eskü valódi választóvonal az egész magyarság életében – mondta a nemzeti összetartozás napján ünnepi beszédében Lázár János polgármester, a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője Hódmezővásárhelyen szombaton. Hangsúlyozta: a mai nemzeti összetartozás napja nem Trianon lezárása, hanem a 2004. decemberi népszavazás igazságtalanságának a kiküszöbölését jelenti. Nem kevesebb és nem több ennél. Az igazságtalanság és a jogtalanság időszaka az, amelyet a magyarság maga mögött hagyott. Ez azonban csak az első lépés, az Országgyűlésnek most már meg kell teremtenie a határon túli magyarok állampolgárságának tartalmát is. Nagy a felelősségünk abban, hogy önök ne csak a felelősséget érezzék (...), hanem élvezzék a jogot is, amelyet Magyarország állampolgárainak biztosít – mondta Lázár János. Hódmezővásárhelyen hetvenöten tettek állampolgársági esküt Marosvásárhelyről, Nagybecskerekről, Szabadkáról, Horgosról, Péterrévéről, Zentáról, Adáról, Óbecséről, Magyarkanizsáról - és Nagyváradról is, köztük Tőkés László fiai és lánya. +
+
Mára több ezer határon túli magyar kapta meg, kapta vissza a magyar állampolgárságot, és kilencvenezren nyilvánították ki szándékukat erre – mondta Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár szombaton a főváros XXII. kerületében tartott nemzeti összetartozás napi ünnepségen. Németh Zsolt elmondta: az elmúlt egy év nagy teljesítménye volt a magyar állampolgárság magyarországi letelepedés nélküli lehetőségének a biztosítása. A legtöbb szomszédos országban szabadon lehet élni ezzel a lehetőséggel, de vannak olyan törekvések, amelyek korlátozni, megfélemlíteni és büntetni igyekeznek a magyar állampolgárságét folyamodókat. A helyzet mégis más, mint ezelőtt, hiszen "2010-ig a magyar állam volt, amely akadályt gördített az összetartozás útjába". Az államtitkár szerint 91 éve változatlanul együtt, ez az összetartozás napjának üzenete, hiszen a papírforma szerint már rég asszimilálódnia kellett volna a határon túl élő magyarságnak, eközben mi szemérmetlenül megvagyunk, még mindig létezünk, összetartozunk. |
A mai nap nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük – jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. Nincs határon belüli és határon kívüli magyar ügy, egyetlen magyar ügy létezik, ennek jegyében kell szellemi, lelki és anyagi erőforrásainkat összpontosítani, a magyar államot újjáépíteni – hangsúlyozta a parlament elnöke. Az ópusztaszeri ünnepségen ezernégyszáz, Magyarország minden megyéjéből és határon túlról érkező, diák alkotta ifjúsági kórus adta elő a Himnuszt és a Szózatot, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mondott hálaadó imát, a megemlékezést pedig a Ghymes együttes koncertje zárta.
|
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső emléknap, amelyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László és Semjén Zsolt kezdeményezte. A törvényjavaslatra 302-en szavaztak igennel, 55-en nemmel és 12 képviselő tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak. Az Országgyűlés később határozatban rendelkezett az emléknap iskolai bevezetéséről is. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme". Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett. Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, így az 2010. június 4-én hatályba is lépett. +
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a fővárosban parlamenti nyílt nap, Ópusztaszeren, Sárospatakon és az ország még sok településén ünnepi műsor és megemlékezés várja az érdeklődőket. Ez alkalomból mintegy négyszázan kapják meg a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte, és több határon túli magyar szervezet képviselője is felszólal az ünnepségeken. |
