Hoffmann Rózsa (KDNP) közölte, a magyar parlamenti diplomácia rendkívül aktív, csak 2015-ben 192 külföldi küldöttséget fogadott a magyar parlament. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár válaszában azt mondta, a külpolitika elsősorban a kormány hatásköre, de ezt nem tudná hatékonyan végezni más állami szervezetek segítsége nélkül. A parlament külpolitikai tevékenysége hatékonyan segíti a kormány munkáját - hangoztatta. Kitért arra, jó reménnyel folynak arról a tárgyalások, hogy januárban Kuala Lumpurból Budapestre költözik az Egészségügyi Világszervezet világszolgáltató központja.

Lezsák Sándor (Fidesz) a 25 évvel ezelőtt 38 évesen elhunyt Csengey Dénesre emlékezett. Úgy jellemezte, a kiteljesedő írói munkássága mellett részese volt a polgári demokratikus rend megalapozásáért folytatott küzdelemnek, valamint az MDF megalakulásának. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a rendszerváltás időszakának egyik meghatározó alakjaként emlékezett az egykori MDF-es politikusra.

Tukacs István (MSZP) azt kérdezte, mikor fedik be végre a vásárosnaményi Eötvös iskolát, amelynek tavaly nyáron megrongálta a tetejét a vihar. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: be van fedve a tornaterem, és amikor az ajánlattételi határidő lejárt, az értékelést még aznap megtette az intézményfenntartó. Az épület ázása megszűnt, jelenleg a belső munkálatok zajlanak, ezek jó ütemben haladnak, a májusi határidő tartható – tájékoztatott.

Tilki Attila (Fidesz) arról kérdezte a kormányt, mit terveznek a kárpátaljai magyarok megsegítésére. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár reagálásában felsorolta a Kárpátaljának biztosított magyarországi támogatásokat, így például az ottani magyar családoknak, pedagógusoknak, egészségügyi dolgozóknak és egyházi személyeknek biztosított forrásokat. A kormány pedig jelenleg is vizsgálja annak lehetőségét, hogyan bővíthető a szociális programok támogatása - közölte.

Szávay István (Jobbik) azt kérdezte, hogyan kívánja segíteni a kormány a székely szabadság napján megbírságolt 84 erdélyi magyart, akik a területi autonómiáért küzdenek. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette: a kormány határozottan kiáll az autonómia minden formája mellett, és minden fórumon szót emel a külhoni magyarokat ért jogsértésekkel szemben.



Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy „a drogügyeiről elhíresült" Juhász Péter, az Együtt V. kerületi önkormányzati képviselője – aki „egy 130 négyzetméteres luxuslakást bérel elmondása alapján 200 ezer forintért" a II. kerületben – „a magyar emberektől koldul adományokat saját kiadásainak fedezetére". Van-e következménye annak, ha bebizonyosodik egy önkormányzati képviselőről, hogy az említett magánadomány értéke túllépi a törvényben rögzített 150 ezer forintot? - tette fel kérdését. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta: az önkormányzati törvény szerint ha a vagyonnyilatkozatot vizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy egy képviselő nyilatkozata nem helytálló, és ez megingathatja a közbizalmat, akkor megállapítható az összeférhetetlenség. Emlékeztetett, hogy a Fidesz már kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást Juhász Péter ellen.

Teleki László (MSZP) az Európai Bizottság által felfüggesztett Öveges-programról kérdezte a kabinet képviselőjét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában egyebek mellett azt mondta: az érintett pályázati konstrukcióban nem volt a meghatározott céloktól eltérő felhasználás, nem fizettek ki el nem számolható költséget.

A jegybanki alapítványokról faggatták a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét hétfőn az azonnali kérdések során az Országgyűlésben.

Matolcsy György azt javasolta hétfőn a parlamentben, hogy a jegybanki alapítványok ellenőrzésébe – akár visszamenőleg is – vonják be az Állami Számvevőszéket.

Az MNB elnöke az azonnali kérdések órájában egy szocialista képviselő felvetésére kijelentette: a Pallas Athéné Alapítvány minden közérdekű adatot ki fog adni.

Az alapítványok pénzfelhasználásról szólva elmondta: amikor az MNB vagyonrendelésről döntött, azt feltételezte, hogy közpénzből közösségi vagyon jön létre, és az nem megy tovább a privát vagyon körébe, vagyis el kívánta választani az állami vagyont a civil vagyontól. Most eldőlt erről a vita, amikor az Alkotmánybíróság kijelentette: a közpénz jellegét nem veszítette el a közösségi vagyon felé áramló vagyon – fogalmazott Matolcsy György.



Szólt arról is: a jegybank társadalmi felelősségvállalási programja korábban nem jöhetett volna létre, amikor az MNB még veszteséget halmozott fel.

Matolcsy Györgyöt Tóth Bertalan (MSZP) kérdezte arról: az alapítványok mikor hozzák nyilvánosságra a kért adatokat, és mit kíván tenni az MNB elnöke azok törvényes működésének helyreállításáért.

Erre reagálva Matolcsy György visszautasította, hogy az MNB a döntéseit bármilyen árfolyampolitikai megfontolás alapján hozná. A jegybanknak nincs árfolyamcélja, nem kívánja sem erősíteni, sem gyengíteni a magyar fizetőeszközt – mondta.

Volner János, jobbikos képviselő arról beszélt, hogy mindenkit meglepett, milyen óriási nyereségre tett szert a nemzeti bank, s többen a forrását is vitatják. Azt szeretnék, hogy ellenőrizhető legyen, mire és milyen megfontolásból költenek forrásokat - rögzítette.

Matolcsy György azt mondta, a Magyar Nemzeti Bank vezetése a vonatkozó törvény előírása szerint működik és gazdálkodik a rábízott közpénzzel. Három dologra kaptak mandátumot: az ár- és pénzügyi stabilitásra, és ha ezt teljesítik, akkor a  gazdaságpolitika támogatásnak mandátumát. Miután teljesítik az első kettőt, kötelességük a magyar kormány gazdaságpolitikáját minden lehetséges eszközzel támogatni – mondta. Közölte: ennek keretei között indítottak 12 olyan programot, amelyek jelentős eredményt hoztak a magyar jegybanknak. Ennek egy részét, 280 milliót költöttek olyan társadalmi felelősségvállalási programokra, amelyek keretei között a hat alapítvány is működik. Megismételte: javaslatot tett, hogy az Állami Számvevőszék visszamenőlegesen vizsgálja meg a hat Pallas Athéné Alapítványt és más MNB-s alapítványok gazdálkodását. Emellett kitért arra is, hogy az értéktár program egy társadalmi vagyont gyarapító program. Felvetette, miért ne lehetne, hogy azt a parlament több bizottsága meghallgatás keretében megismerhesse. Valamennyi ilyen jellegű programot be lehetne mutatni – jegyezte meg a jegybank elnöke. 

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, mikor hozzák nyilvánosságra az alapítványok gazdálkodásának adatait, mikor állítja vissza az MNB vezetése a törvényes működést, és hajlandóak-e felszámolni a pénzszórásra alkalmas alapítványokat? Ezeket a képviselő szerint minél hamarabb meg kellene szüntetni.

Matolcsy György azt mondta: a jegybank törvényes működését – az állami intézmények közül talán a legnagyobb mértékben – egy sor intézmény ellenőrzi. Hozzátette: a törvényes működés keretében az MNB – a vonatkozó törvény szerint – a gazdaságpolitika támogatása jegyében hoztak olyan döntéseket, amelyeket a képviselő felró, az adatokat pontatlanul idézve.

Oktatási célokra az alapítványok rendelkezésére bocsátott vagyonnak csak a hozadéka használható fel, semmi esetre sem jelent 280 milliárdos költést, ugyanis ez egy vagyon-megőrző, vagyonmegtartó alapítványi kör. Nem tűnik el a vagyon, ott van – jelentette ki, hozzátéve: egyetlen európai uniós jegybanknál nincs olyan gyakorlat, hogy minden jegybanki adatot ki kell adni.

A jegybank elnöke rögzítette: az Ab döntését tiszteletben tartják, és minden közpénzre vonatkozó adatot kiadnak.


Révész Máriusz (Fidesz) arra mutatott rá: lassan tíz éve nem tudható, hová tűnt a Terézvárosban 3 milliárd forint. Az ügyészség büntetőpert indított az egykori alpolgármester, Fürst György és több képviselők ellen, mert gazdaságilag indokolatlan volt bizonyos tevékenységek kiszervezése a Centrum Parkolási Kft.-n keresztül. Arra kérdezett rá: mit tesz a kormány az ilyen esetek megelőzése és a korrupció visszaszorítása érdekében. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: a kormány az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéscsomagját hajtotta végre. Célkitűzésnek nevezte, hogy Magyarország a világ korrupcióval legalacsonyabban fertőzött országai között legyen. Senki sem állhat a törvények felett – hangsúlyozta, és szólt a nemzeti korrupcióellenes programról, amely a közigazgatáson túlmutatva már az üzleti élet tisztaságáért is javaslatokat tesz.

Ügyrendi felszólalás

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ügyrendben azt mondta: a kormány ma is készen állt arra, hogy a törvényhozás előtt elszámoljon az általa végzett vagy elmulasztott munkával, azonban a Jobbik – szerinte megdöbbentő módon – elvette a kérdezés jogát az ellenzéki képviselőktől. Úgy ítélte meg: ez ellentétes a házszabállyal, ezért az ügy kivizsgálását kérte. Szerinte a Jobbik nem járt el sportszerűen, mert vádakat fogalmazott meg kérdéseiben, amelyek esetében nem adott lehetőséget a válaszadásra. Úgy fogalmazott: ha az LMP és az MSZP lemondott a kérdezés jogáról, visszaélt a választók bizalmával.

Felszólalására Novák Előd (Jobbik) visszautasította a vádakat, mondván, a kormányoldal alkotta a házszabályt, amelyben csökkentette például a kérdések időtartamát. A Jobbik jóhiszeműen járt el – jelentette ki, és szerinte az ellenzéknek volt lehetősége akár az MNB elnökét akár kormányzati szereplőket kérdeznie.

Révész Máriusz (Fidesz) a „Jobbik hackelésére" azt mondta: hiába mondott el a Jobbik ötven kérdést, a házszabály szerint azokból három héten belül a kormányfőnek maximum két kérdésre kell válaszolnia. A Jobbik Révész Máriusz álláspontja szerint is visszaélt a házszabály szellemével.

Az elnöklő Lezsák Sándor a napirend utáni felszólalásokat követően lezárta az ülésnapot. A parlament következő ülése egy hét múlva lesz.