Schiffer András (LMP) az offshore-botrány kapcsán beszélt arról, hogy „az offshorozás" miatt szerinte 242 milliárd dollárt veszített Magyarország, vagyis a magyar államadósság két és félszerese vándorolt ki az országból 25 év alatt. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt mondta, a kormány elkötelezett, hogy a panamai offshore-ügyben felmerülő összes magyar név esetében szigorú, alapos és mindenkire kiterjedő adóvizsgálatot rendeljen el. Hozzátette: az ügy a nap folyamán a nemzetbiztonsági kabinet napirendjén is szerepelt. Hozzátette: elgondolkodtató, hogy egy volt kormánypárt, mostani ellenzéki párt volt pénztárnoka is érintett az ügyben. Beszélt arról is, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány idején a kabinet egyik legfontosabb bankjának, a Magyar Fejlesztési Banknak az akkori vezetője is érintett a botrányban, ezért a kormány „aktív vizsgálatot" rendel el.

Vágó Sebestyén (Jobbik) bírálta a rokkantnyugdíjak átalakítását. Szóvá tette a segélyezési rendszer változásait, illetve a bérhelyzetet is. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint 2010-ben egyértelművé tették, hogy azzal akarnak segíteni az embereknek, hogy igyekeznek nekik munkát és minél kisebb mértékben adóztatott bért adni. Hozzátette, remélik, hogy a családi adózás segített a nehézségekkel küzdő családoknak is. Elmondta, hogy az ágazati bérpótlék addig marad, amíg az életpályát be nem vezetik. Úgy értékelte, hogy a segélyezés átalakításával világos és átlátható rendszer jött létre.



Harrach Péter (KDNP) a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos alaptörvény-módosítás mellett érvelt. Mint mondta, a módosításra szükség van a társadalom egészének érdekében. A szabad vasárnap kapcsán szólt arról, hogy bár az eredeti ötlet a KDNP-é volt – ha a megvalósítás nem is – és megértik a kormány szempontjait a mostani döntésnél. Jelezte ugyanakkor: továbbra is fenntartják véleményüket és kitartanak az érintett kétszázezer munkavállaló mellett. Hozzátette: nem szavazzák meg a munkavállalók szabadságának korlátozását. Rogán Antal azt kérte, hogy az ellenzéki pártok se becsüljék le a terrorfenyegetés mértékét. Elmondta, csak olyan jogosítványokat kérnek, mint ami a nyugat-európai kormányoknak megvan. A vasárnapi pihenőnap kapcsán szólt arról, mindenkinek biztosítani kellene a lehetőséget, hogy ne kötelezhessék vasárnap munkavégzésre. Noha egy régi baloldali követelésről van szó – folytatta – , ezen törekvés melletti kiállást nem tapasztalták a baloldali pártok, sőt a szakszervezetek részéről.

Kósa Lajos (Fidesz)azonnal tárgyalásokat kezdeményeznek a kereskedelmi dolgozókkal, hogyan lehet a munkavégzésüket könnyíteni. Kósa Lajos is felhívta a figyelmet arra, hogy egy régi baloldali - és keresztényszociális - követelés a vasárnapi munkavégzés tilalma. Hozzátette: a baloldali pártok azonban inkább ellent mondanak a kormánynak, nekik a múltuk hívó szava szent és sérthetetlen. A szakszervezetek sem vették a fáradságot az érdekvédelemre – értékelt. Rogán Antal a többi között azzal indokolta a törvény visszavonását, nem engedhetik, hogy megosszák az emberek figyelmét a boltzár és az illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazás között. Utóbbi népszavazás fontosságát azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság elmúlt héten nyilvánosságra hozott, bevándorlással kapcsolatos javaslatában szerepel a kényszerbetelepítés. Erről a kérdésről való népszavazási döntést mindennél fontosabbnak tartja a kormány – jelezte.

Napirend



A képviselők 162 igen és 2 tartózkodás mellett döntöttek arról, hogy a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyalják a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonását. A zárószavazást kedden tartják.

Sneider Tamás (Jobbik) azzal kapcsolatban interpellálta a kormányt, hogy megvizsgálja-e  a szociális kártya bevezetésének lehetőségét? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára válaszában azt mondta: a pénzbeli és természetbeni támogatások jelenlegi rendszere a korábbinál sokkal kevésbé ad lehetőséget a visszaélésekre, az önkormányzatoknak ugyanis nagyobb döntési kompetenciájuk van, hogy a nem rászorulóknak ne adjanak támogatást.

Font Sándor (Fidesz) arról beszélt: az ellenzék „politikai hisztériakeltést" folytat a földárverések ügyében, miközben az MSZP-kormányok alatt „nevetséges áron" adtak el állami földeket a tsz-ek utódainak. A fideszes politikus arról érdeklődött, milyen eredményekkel zárultak az eddigi földárverések. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár közölte: 180 ezer hektár állami termőföld került magyar gazdák kezébe, ami nagyjából 240 milliárd forint bevételt jelent az államnak. Több mint 10 500 gazda vásárolt földet. Megjegyezte, hogy harmadik köre is lesz az árveréseknek.

Hollik István (KDNP) arra kérdezett rá, milyen új intézkedéseket, programok várhatók a tehetséggondozásban? Fontosnak ítélte a fiatalok felkarolását és azt is, hogy a kormányzati segítség a határon túliak számára is elérhető. Mint mondta, idén már 4 milliárd forint fordítható a tehetséggondozásra. Veresné Novák Katalin is azt emelte ki, hogy minden eddiginél nagyobb támogatás szolgálja a tehetség ügyét, a kormány ugyanis az adók 1 százalékából felajánlott 1,4 milliárd forintot megduplázta. Szólt a koordinációs fórum működéséről, valamint arról is, hogy már kiírták a következő tanév pályázatait, és a program minden elemét megnyitották a határon túl élők előtt is.

Manninger Jenő (Fidesz) arra várt választ: meddig hergeli még a balliberális ellenzék a budapesti lakosságot a Városliget megújítása ellen? Szerinte az ellenzők visszaélnek azzal, hogy az emberek jelentős része még nem kellően tájékozott, demagóg módon használják a fa vagy az épület kérdését és rövid távú politikai haszonlesés mozgatja őket. Rámutatott: 2019-re megújul a park és épületei, a zöld felület több 10 ezer négyzetméterrel lesz nagyobb. Szólt a felújítás előnyeiről. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: korábban a Kossuth teret féltette ugyanez a kör, mára viszont már örömmel jönnek ide az emberek. Úgy ítélte meg: a Városliget jelenleg nem méltó Budapesthez, és kijelentette: az ápolatlanságot védi, aki a fejlesztéseket vitatja. Szólt a Podmaniczky-parkról is, és arról: az elmúlt hetekben több mint 80 művész, tudós, közéleti személyiség nyilvánította támogatásáról a projektet.

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy egyre fokozódik a népességfogyás, ami már gazdasági problémákat okoz. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált:a  Jobbiknak van egy retorikai- és egy gyakorlati családpolitikája. Utóbbihoz sorolható, hogy a 8 tagú elnökségből legalább 7-en pártpénzhez, pozícióhoz jutottak. Ez is egyfajta családpolitika – állapította meg, majd kitért arra, hogy a Jobbik nem támogatta egyebek között a családok adózási rendszeréről szóló javaslatot. A kormány másfélszer annyit fordít családtámogatásra, mint az OECD-átlag – közölte. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 116 igen, 32 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta azt.



Vona Gábor (Jobbik) azt a kérdést tette fel Orbán Viktornak: Mészáros Lőrinc a strómanja-e. Orbán Viktor válaszában kijelentette: „sose volt, sosem lesz, most sincsen semmilyen strómanom". Elmondta, minden parlamenti képviselő köteles vagyonbevallást tenni, aminek fednie kell a valóságot. Aki nem így jár el - folytatta - , az bűncselekményt követ el. Azt állítani, hogy bárkinek strómanja van, vagy a vagyonbevallása nem felel meg a valóságnak, az valójában azt jelenti: bűncselekménnyel vádolják - mutatott rá a miniszterelnök, jelezve: ezt nem tartja helyes dolognak. Orbán Viktor azt mondta, 1990 óta országgyűlési képviselő, sosem volt vagyonos ember, most sem az és nem is lesz az. Hozzátette: a rendszerváltáskor el kellett döntenie, hogy üzletember vagy politikai vezető lesz. Ő döntött, ennek következményeit mind a mai napig viseli és vállalja - közölte és visszautasított minden gyanúsítgatást.

Schiffer András (LMP) többek között az általa magasnak ítélt jegybanki fizetéseket bírálta. Orbán Viktor szerint a Magyar Nemzeti Bank megmentette Magyarországot a pénzügyi összeomlástól és megmentett sok százezer családot a lehetetlen pénzügyi helyzettől. A miniszterelnök helyesnek tartotta az állami cégek vezetőinek bérrendszerét. Hozzátette: az Állami Számvevőszék világossá tette, ha fel akarnak lépni a kiszámíthatóság érdekében a prémiumok, osztalékok, bónuszok ellen, áttekinthető, világos fizetési rendszert kell létrehozni. Szerinte az állami cégvezetők bére a visegrádi országok átlaga alatt van, és a fizetésük arányban van az általuk viselt felelősséggel. Orbán Viktor azt mondta, azért kellett korlátok közé szorítani a béreket, mert a fizetés mellett prémiumként, bónuszként nagy tételeket fizettek ki. Hozzátette: a kormányzásuk előtti munkaszerződésekből fakadóan egymilliárd forintnyi jövedelmet kellett volna kifizetni ezeknek a cégvezetőknek.
    
Bánki Erik (Fidesz) az offshore-botrány kapcsán beszélt arról, hogy szocialista pénzügyi körök jelentős összegeket állomásoztatnak adóparadicsomokban, így eltüntetve az összegeket az állam elől. Példaként Erős Jánost, a Magyar Fejlesztési Bank 2002 és 2010 közötti elnökét említette, aki hivatali ideje alatt rendelkezett egy panamai offshore-céggel, amin keresztül egy Magyarországon jelentős médiaérdekeltségekkel rendelkező osztrák befektetővel üzletelt. Elmondta: kdierült Boldvai Lászlónak, az MSZP Nógrád megyei elnökének, a párt volt pénztárnokának az érintettsége is. A kormánypárti képviselő a botrány felderítését és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatát kérte. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ügyet ki kell vizsgálni, a NAV el is kezdte azt. Azt mondta, hogy a parlamentben van egy párt, amely nyakig benne van az offshore-ügyben, ez pedig az MSZP.