Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. szeptember 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Mi magyar Magyarországot akarunk

Bevándorló és nem bevándorló országokat különböztetett meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „mi magyar Magyarországot akarunk” és „egy európai Európát is szeretnénk”.

A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező országok, s vannak olyanok, mint Magyarország, amely ragaszkodik a biztonságához, életformájához, nemzeti, vallási, kulturális identitásához.

Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát – hangoztatta.

Ma a bevándorló országok úgy kívánják feloldani az ellentéteket, hogy azt javasolják: legyünk mi is bevándorló országgá és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket – mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt.

A miniszterelnök a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított.

Magyarország sosem lesz bevándorlóország

A kormányfő szerint a választóvonal abban áll, hogy vannak a bevándorlást elfogadó, helyeslő, sőt időnként szervező, mára kevert népességűvé vált országok – ahol a keresztények aránya csökken, amit a legfrissebb osztrák beiskolázási adatokkal példázott -, s vannak olyanok, mint Magyarország, amelyek ragaszkodnak biztonságukhoz, életformájukhoz, nemzeti, vallási, kulturális identitásukhoz.

Európa jövője azon múlik, hogy a két országcsoport tiszteletben tartja-e egymás demokratikus népakaratát – hangoztatta, kijelentve: „mi elfogadjuk, hogy a bevándorlóországok úgy döntöttek, bevándorlóországokká válnak, azt kérjük, ők pedig fogadják el, hogy mi sosem leszünk azok”.

Ma a bevándorlóországok úgy oldanák fel az ellentéteket, hogy „azt javasolják: legyünk mi is bevándorlóországgá, és ha erre nem vagyunk hajlandóak, akkor megerőszakolnak és rákényszerítenek bennünket” – mondta Orbán Viktor, aki úgy értékelt: erről szól a kötelező kvóta, és ezt a tervet Soros György tervének tekinti, mert ő fogalmazta meg, tette közzé a saját neve alatt. „Ezt valósítják meg a brüsszeli bürokraták, akik mellesleg Soros tenyeréből esznek” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint ezért van az asztalon egy állandó kötelező betelepítési rendszerre vonatkozó európai bizottsági javaslat.

Emlékeztetett, a Fidesz-KDNP-frakció a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció lebonyolítását kérte a kormánytól.

„Ezt a javaslatot egyetértőleg fogom a kormány elé terjeszteni” – közölte a miniszterelnök, aki a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre buzdított mindenkit, akinek fontos az ország függetlensége, biztonsága, nemzeti kultúrája, keresztény gyökerei.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. szeptember 18-án. Mögötte Kövér László, az Országgyűlés elnöke. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Felidézte: kormánya nyáron is folytatta a brüsszeli kényszerbetelepítési tervek elleni küzdelmet. Szavai szerint a világban zajló átrendeződés következménye az a népmozgás, amely Európát is elérte, ráadásul ez egybeesik „az iszlám legújabb világoffenzívájával” is.

Az EU azonban elhibázott bevándorlás- és külpolitikát folytat – mondta -, ráadásul ragaszkodik hibáihoz, így Európa ma egy olyan kontinens, amely nem védi, hanem kinyitja külső határait, ami újabb csábítást jelent népvándorló tömegeknek. „Amit eddig láttunk, csak a bemelegítés volt” – jelentette ki, utalva egy NATO-kutatóintézetben készült előrejelzésre, amely szerint 2020-ig 60 millió ember mozdul meg Afrikából, döntően Európa felé.

Az elhibázott brüsszeli politika következményének nevezte a rendszeres terrorcselekményeket, a közbiztonság drámai romlását és Európa demográfiai, vallási, kulturális arculatának megváltozását.

„Ez az, amitől meg akarjuk védeni magunkat, Magyarországot, Közép-Európát, és ha még lehet, az egész EU-t is” – mondta.

A kormányfő értékelte az ország gazdasági helyzetét is, kijelentve: sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar.

A kormányfő kiemelte az államadósság 74 százalék alá csökkenését, a gazdaság második negyedéves 3,2 százalékos bővülését, a foglalkoztatottak számának több mint 4,4 millióra növekedését és a munkanélküliség 4,2 százalékra csökkenését. Azt mondta, karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. Megjegyezte: folyamatosan lépnek át a közfoglalkoztatottak a magángazdaságba.

Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: a béremelések következtében egyre több embernek megéri dolgozni Magyarországon. Jelezte ugyanakkor, hogy a vállalatok versenyképességének javításával párhuzamosan szükséges és lehetséges a bérek további növelése. Az iparban, az építőiparban és a kereskedelem-vendéglátás területén is van még lehetőség bérnövekedésre – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. szeptember 18-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Szólt arról is, hogy a családpolitika – amely magában foglalja a családi adózást, a gyermekegészségügyi ellátást, az oktatást, a sportot, a lakástámogatást és a munkahelyvédelmi akciótervet – továbbra is a kormányzati munka középpontjában marad. „A kormány bevándorlás- és migránspolitika helyett családpolitikát folytat” – fogalmazott, úgy értékelve: „a családok helyzete javul, vagyis mi sem dolgozunk hiába”.

Közölte, ma Magyarország elég erős ahhoz, hogy 467 ezer gyermek ingyenesen kapja az étkezést a bölcsődében, az óvodában és az iskolában; a gyermekétkeztetésre fordított összeg hét év alatt 2,5-szeresére nőtt, idén ez 74 milliárd, jövőre pedig 80 milliárd forint lesz. Hozzáfűzte: az összes diák 85 százaléka – több mint egymilliónyian – térítésmentesen kap tankönyvet. Iskolafejlesztési program is indult, 400 település 527 intézménye újul meg – tájékoztatott.

Megjegyezte továbbá, hogy a pedagógusélet-pálya bevezetésével sikerült emelni a tanárok megbecsülését, és bár a helyzet még messze nem tökéletes, de már össze sem lehet vetni az előző kormánytól megörökölt 2010-es állapotokkal.

A kormányfő annak kapcsán, hogy Magyarországon nyaralt 500 ukrán gyermek, azt mondta, fájdalmasan érinti Magyarországot az ukrán politikának az a döntése, amellyel megfosztja a magyar gyermekeket a felső tagozattól kezdve a magyar nyelvű oktatástól. „Mit vétettek ezek a magyar gyermekek, mit vétettek az ő szüleik?” – kérdezte.

Az elmúlt időszak eseményeiből kiemelte a vizes, majd az azt követő cselgáncsvébét, úgy kommentálva: „Budapest belépett a globális sportnagyvárosok elit klubjába”. Szerinte a futball-világbajnokságon kívül bármilyen világsportesemény megrendezésére képes az ország.

Összefogásra, erőre és egységre volna szükség

Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben – a frakciók képviselőinek az ő napirend előtti felszólalására adott válaszaira reagálva – azt kérte az ellenzéki pártoktól: ne az legyen a legfontosabb számukra, hogy a pénzért és hatalomért bármire képesek. Közölte, a magyar emberek jól tudják, személyes hatalmi vágyakból és ambíciókból nem lehet országot építeni.

A Jobbik elnökének „tirádáira” válaszolva Orbán Viktor azt mondta, „a kormányzáshoz komolyabb eszközökre van szükség, mint egy szemöldökcsipesz”.

A szocialistákhoz azzal fordult, nem lehet az egészségügyben, az oktatásban vagy a nyugdíjasoknak „hetet-havat” megígérni, és amikor kormányoznak, az ellenkezőjét cselekedni. Hozzátette: az emberek emlékeznek arra, hogy a szocialisták elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, a kórházi ápolóktól, a nyugdíjasoktól.

A miniszterelnök felhívta  a figyelmet arra, hogy Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti képviselője azt nyilatkozta: az LMP nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. Hogy hihetnének önöknek az emberek? – tette fel a kérdést.