A kormány májusban tárgyal az új közoktatási törvényről, és nagy biztonsággal állítható, hogy azt még a nyári szünet előtt elfogadja a parlament - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára pénteken Zánkán, az Országos Diákparlament megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón.
A felsőoktatási törvény már néhány héttel korábban a kormány, illetve a parlament elé kerülhet - tette hozzá Hoffmann Rózsa.
Az államtitkár úgy fogalmazott: szakmai kérdésekben „nem óhajtunk egyetértési jogot adni a diákoknak”. Közlése szerint vélemény-nyilvánítási, javaslattételi joguk megmarad, sőt a pedagógusoknak azt kötelező lesz kikérniük. Annak azonban elejét akarjuk venni, hogy „csintalan gyerekek csintalanságból megakadályozzanak egy olyan házirendet, amely a szorgalmas munkát akarja előtérbe hozni a korábbi, esetleg a lustaságot megengedővel szemben” - fogalmazott az oktatási államtitkár.
Hoffmann Rózsa szerint vége annak a világnak is, hogy egy rendbontó gyerek terrorizálhasson egy tanórát. Ha ezt mégis megteszi, akkor a pedagógusnak nem csak kötelessége, de joga is van ez ellen fellépni és fegyelmezni, és ha kell büntetni - szögezte le. A büntetés csak a „sor végén jöhet” - jegyezte meg, hozzátéve: viszont a gyermeket az óráról ki lehet kísértetni. Az államtitkár a diákparlament fórumán - 365 középiskolás előtt - többek között azt hangsúlyozta, hogy az egyén érdeke vagy szándéka nem írhatja felül a közösségét, egy tanuló nem akadályozhatja meg azt, hogy a többiek haladhassanak a tanulásban. Szerinte ez lényeges különbség a korábbi felfogással és „politikai kommunikációval” szemben, amely „mindig hibáztatta és kárhoztatta azt a tanárt, aki megpróbált rendet teremten”.
Hoffmann Rózsa utalt arra, hogy pedagógus kollégáinak mindig azt fogalmazza meg, „merjenek a sarkukra állni az értékek védelmében”. Az államtitkár szerint „óriási jelentősége" van például annak, hogy az alsó tagozaton eltörölték azt, hogy nem lehetett évet ismételtetni. Ez ugyanis azt jelentette, hogy aki a munkáját nem végzi el, annak nincs következménye, azaz nem kell a kötelességet teljesíteni.
Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára.
Közölte azt is, hogy három-négy év múlva az érettségi előfeltétele lesz majd valamilyen közösségi munka elvégzése. Ez azt fogja jelenteni, hogy minden érettségire készülő fiatalnak a középiskolás évei alatt valamikor és összességében „ötven óra közösségi munkát kell végeznie”; tenni valamit másokért, ellenszolgáltatás nélkül.
Mihalovics Péter (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, az Új Nemzedék Jövőjéért miniszteri biztos elmondta: év végére elkészül és a kormány elé kerül az Új Nemzedék Program. Hangsúlyozta: a nyarat követően minden nagyobb településre elmennek, konzultálnak az ifjúsági referensekkel, civil szervezetekkel, pedagógusokkal a fiatalok helyzetéről, majd a tapasztalatokat „egybegyúrva” a kormány elé terjeszthetik az új stratégiai programot.
