A tavalyi év utolsó napján, néhány órával az új esztendő beköszönte előtt adott interjúban Orbán Viktor nyomatékkal szólt az európai parlamenti választások jelentőségéről. Ha a választáson sokan vesznek részt, és a változás mellett szavaznak, akkor annak „meglesznek a következményei" – vélte a Fidesz elnöke.

Szerinte 2009 olyan év lesz, amilyenné a magyarok teszik azt a maguk számára. A kormány a végletekig legyengítette az országot, majd félrekezelte a válságot, ezért a körülmények kétségkívül jóval nehezebbek lesznek, mint korábban, de ez a helyzet is számos lehetőséget, esélyt kínál, amelyeket érdemes megragadni.
    
„Az önsajnálat a 2009-es évre nézve a legrosszabb recept, amit a magyarok beválthatnak a világgazdaság patikájában” – figyelmeztetett.
    
Ugyanakkor szerinte ahhoz, hogy valamit tenni lehessen, véget kell vetni annak, ami most zajlik. Orbán Viktor úgy látja, hogy 2009 attól függően lesz Magyarország számára sikeres, vagy sikertelen esztendő, hogy az emberek képesek lesznek-e elérni olyan politikai változást, amely gazdaságpolitikai változást is magával hoz majd. Ha minderre nem kerül sor, akkor 2009 "komisz esztendőként" marad meg az emlékezetükben – tette hozzá.
    
Arra is felhívta a figyelmet: lehet, hogy csak a 2010-es parlamenti választás eredményez majd politikai változást Magyarországon, de ennek a változásnak a mélysége és átható ereje 2009-ben fog eldőlni.
    
Orbán Viktor szerint az emberek többfajta módon is elérhetik a politikai változást. Mint mondta, 2008-ban a népszavazás egy ilyen eszköz volt, 2009-ben pedig az európai parlamenti választás kínálja ezt a lehetőséget. „Ha sokan mennek el, és a változás mellett szavaznak, akkor annak nyilván meglesznek a következményei” – mondta.    
    
„Most, 2009-ben a helyzet világos: aki azt akarja, hogy folytatódjon az, ami most történik, vagyis a lecsúszás, a gyengülés, az elszegényedés és az emberek semmibevétele, az szavazzon a hatalmat gyakorlók programjára, aki pedig változást akar, az támogassa a mi erős Magyarországot megcélzó programunkat” – jelentette ki.
    
Mint mondta, az EP-választás világos képet fog adni az erőviszonyokról, ezért is veszi azt mindenki komolyan, még az is, aki ennek ellenkezőjét állítja és arról akarja meggyőzni az embereket, hogy inkább ne menjenek el szavazni.
    
A Fidesz elnöke mind az európai parlamenti, mind pedig a „remélhetőleg minél hamarabb bekövetkező országgyűlési választás” kapcsán optimista a részvételi arány tekintetében. Szerinte a magyar emberek pontosan látják és érzik, hogy milyen rossz állapotban van az ország, és hogy még mennyit romolhat a helyzet, ha minden úgy megy tovább, ahogyan eddig.
    
Orbán Viktor elmondta, hogy személyesen is részt vesz majd az EP-kampányban, a Fidesz elnöksége pedig január 17-én dönt a párt európai parlamenti választási listájáról.
    
Az előrehozott választások esélyéről a Fidesz elnöke azt mondta, hogy ha az ellenzék valamennyi pártja úgy akarná, akkor három hónap múlva parlamenti választásra kerülhetne sor Magyarországon. „Csak hát az ellenzék nem egy követ fúj, hanem legalább hármat” – jegyezte meg.
    
Szerinte az SZDSZ és az MDF a saját pártérdekeiket az ország érdeke elé helyezik. Mint mondta, az ország érdekét az szolgálná, ha meg lehetne állapodni velük a parlament feloszlatásáról, „de a végén mindig elugranak”. „Hogy emögött van-e összehangolt játék és a szálak összefutnak-e egy szocialista marokba, ezt legfeljebb találgatni lehet, ami nekem nem kenyerem, így ezt inkább az olvasók fantáziájára bízom” – jegyezte meg.
    
Arra a kérdésre, hogy meddig érdemes előrehozott választásokat sürgetni, azt mondta, hogy mindaddig, amíg akár egyetlen nappal is le lehet rövidíteni mindazt, ami most zajlik. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz készen áll a kormányzásra, van programja, így felkészült a választásra is. Szerinte a Fidesz lehet a rendszerváltoztatás óta az első párt, amely – a KDNP-vel pártszövetségben – egymaga is kormányt tud alakítani, így rossz kompromisszumok és a meghirdetett programon eszközölt utólagos koalíciós módosítások nélkül is képes lesz végrehajtani mindazt, amire felhatalmazást kap az emberektől.
    
Megerősítette: az a céljuk, hogy koalíciókötési kényszer nélkül alakíthassanak kormányt, de szerinte a kétharmados többség – a magyar választójog sajátosságai miatt – kívül esik a realitásokon.

A jelenlegi miniszterelnökkel való esetleges egyeztetés lehetőségéről Orbán Viktor azt mondta: „hazug emberrel és sánta kutyával az vitatkozik, akinek elment a józan esze”. Szerinte a hatalmat jelenleg birtoklókkal csak a politikai változásról van értelme beszélni: „mikor mennek el, mikor lesz a választás, milyen feltételek mellett, hogyan adják át az ország irányítását a következő parlamentnek”.

Egy országot nem lehet büntetlenül tönkretenni

A Fidesz elnökét a rendszerváltoztatás 20. évfordulójáról is kérdezte az MTI. A rendszerváltoztatás a XX. századi magyar történelem kevés számú nagyszerű történéseinek egyikeként marad fenn, de az igazságtétel hiányzott belőle, ezért az emberekben felemás érzés él róla – jelentette ki Orbán Viktor.

Mint mondta: ma már nincsenek orosz katonák, nincs megszálló idegen hatalom, se muszkavezetők Magyarország területén, „mégiscsak a magyar választópolgárok döntik el, hogy elküldik-e az éppen hatalmat gyakorlókat vagy nem”. Az ország saját szuverén döntése alapján lépett be az Európai Unióba és a NATO-ba, a kormány pedig szabadon dönthet arról, hogy felvesz, vagy sem hitelt a nemzetközi pénzpiacról.
    
„Tehát a nemzet a maga ura – is lehetne, ha egyébként az ország vezetői élnének a rendszerváltoztatás adta lehetőségekkel, ha nem vergődnénk, és lenne egy világos társadalmi felhatalmazáson alapuló kormányzati program, aminek a mentén haladunk” – mondta.
    
Orbán Viktor ugyanakkor azt is nagyon fontosnak tartja, hogy az emberek igazságérzetét bántja mindaz, ami az elmúlt húsz évben történt Magyarországon.
    
„Az igazság, az hiányzott ebből a rendszerváltoztatásból” – fogalmazott. Szerinte az emberek joggal érzik úgy, hogy a politikai és gazdasági átalakulás mellett a kizökkent, fejre állt értékvilág nem került a helyére, vagyis továbbra sem állt elő az a helyzet, amelyben egyértelmű, hogy a jót jutalmazzák, a rosszat pedig büntetik. Ez a jogos hiányérzet pedig a politikai osztály iránt táplált negatív érzelmekben ölt testet – vélte.
    
1990-ben elmaradt a felelősségre vonás, de hogy ez miért történt, hogy kötött-e valaki erről paktumot, hogy ez része volt-e a békés átmenetnek, az a rendszerváltoztatás nagy, eddig megválaszolatlan kérdései közé tartozik – mondta Orbán Viktor, aki ellenzéki vezetőként maga is részt vett a kommunisták és az ellenzék közötti tárgyalásokon. „Miután mi akkor olyan párt voltunk, amelynek a színfalak mögötti tárgyalásokban nem osztottak lapot, ezért csak a partvonal mellől találgathattuk, vajon mi is történhet a színfalak mögött” – tette hozzá.
    
Biztos pontnak nevezte viszont azt, hogy a magyar emberek ma is elvárják: a politikusok is osztozzanak a felelősségben. Ha valamit elhibáznak, annak legyen következménye, és ne egyszerűen annyi történjen, hogy továbbállnak és „milliárdosként folytatják az életüket”. Különösen akkor, ha az emberek a mindennapi életükben azt tapasztalják, hogy velük szemben érvényesítik a felelősség elvét, őket rendszeresen ellenőrzik, és ha elhibáznak valamit, akkor szigorúan megbüntetik őket.
    
„Az emberek joggal várják el a politikai felelősség világának helyreállítását és annak kimondását, hogy egy országot nem lehet büntetlenül tönkretenni. Nekünk, rendszerváltó vezetőknek az a dolgunk, hogy ezt kimondjuk és segítsük, hogy megtörténjen” – jelentette ki Orbán Viktor.
   
Orbán Viktor felidézte, hogy 1990 és 1992 között a piacgazdaságra való átállás során a magyar gazdaságból mintegy másfél millió munkahely tűnt el. A rendszerváltoztatás óta hivatalban volt kormányok ebből félmilliót tudtak pótolni, holott ha most még egymillióval többen dolgoznának – ez felelne meg az európai átlagnak –, akkor megszűnne a magyar gazdaság számos súlyos problémája.
    
Emellett szerinte az 1990 és 1998 közötti kormányok rosszul jelölték ki a nemzeti önérdek határait. „Az első két kormány nem jelölte ki a gazdaság azon területeit, amelyeken a magyar emberek tulajdonában álló vállalkozások előnyt élveztek volna. Ezért nincsen ma magyar gazdaság, hanem csak magyarországi gazdaság van.”    
    
Hangsúlyozta: reménytelen helyzet nincsen, de kétségtelen, hogy „az a jövő, ami majd lesz, nem az a jövő, ami lehetett volna”.
    
„Kétségkívül jó esély mutatkozik arra, hogy polgári kormány alakuljon, amely jobb jövőt hozhat az országnak, mint a mostani, de ez a jövő, mégsem az a jövő, mint ami akkor lehetett volna, ha 2002-ben nem térünk le az 1998-ban megkezdett patrióta gazdaságpolitikai útról.  Elég arra gondolni, hogy már 2007-ben bevezethettük volna az eurót, vagy, hogy 2002-ben az államadósság a GDP 53 százaléka volt, ma pedig 70 százaléknál tart.” – mondta.
    
Orbán Viktor egyetértett Sarkozy francia elnökkel, aki szerint a pénzügyi válság után a feladat nem az, hogy kicsit javítsanak a bankokat ellenőrző felügyeleti rendszeren, hanem teljesen újjá kell építeni a kapitalizmust.
    
„A magyar kapitalizmust is újjá kell építeni” – jelentette ki. A Fidesz elnöke szerint ezt a magyar állam önmagában nem tudja megtenni, hiszen jól működő piacgazdaságot csak cselekvőképes, vállalkozó szellemű magyar emberek tudnak létrehozni.     
    
Szavai szerint a rendszerváltoztatáskor a magyaroknak politikai szabadságharcot kellett vívniuk, most pedig egy gazdasági szabadságharcot kell megvívniuk.
    
„A rendszerváltoztatáskor sikeresen megvívtuk a politikai szabadságharcot, azonban a mai magyarországi gazdaság nem a vállalkozó szellemű, cselekvőképes embereket bátorító közeg, hanem sokkal inkább olyan, ami lefojtja az energiákat és gúzsba köt. Ezért szerintem az előttünk álló időszak feladata a gazdasági szabadságharc megvívása a bürokrácia, a korrupció és a vállalkozó szellemet elfojtó kormányzati gondolkodásmód ellen” – fogalmazott.
   
Orbán Viktor szerint a rendszerváltozatás is azt üzeni, hogy minden nemzedéknek az a küldetése, hogy kijelölje a saját határait, ahogyan az ő nemzedéke tette ezt.