Új alaptörvénye van Magyarországnak húsz évvel a rendszerváltozást követően, miután az Országgyűlés elfogadta a dokumentumot. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében azt mondta: „Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás.”
A magyar történelem nagy pillanatának nevezte az új alaptörvény elfogadását Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: az alkotmány megalkotásának folyamata szép és nagy munka volt, „élmény volt számunkra”, s legalább ilyen élményt jelentett az a történelmi pillanat, amikor elfogadta a parlament az új alaptörvényt – tette hozzá.
Kár, hogy ezt az örömöt némileg megrontotta a folyamatban és a szavazásban részt nem vevő két párt, és a voksoláskor a Jobbik viselkedése – mondta Harrach Péter.
A KDNP frakcióvezetője szerint mindez elrontani ugyanakkor nem tudta az örömöt, hiszen ez egy nagy pillanata a történelemnek. Mindenki, aki ebben részt vett úgy érezte, hogy "a gyermekeink, unokáink számára is hosszú évtizedekre szólt ez az alkotmányozás, és része annak a jövőépítésnek, amire vállalkoztunk" - emelte ki a kereszténydemokrata politikus.
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők „Áruló nem leszek !” feliratot formáztak betűkből.
Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: „történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta azt az előkészítő szakaszt is magában foglaló 11 hónapos folyamatot, amellyel létrehoztuk az alaptörvény szövegét. Lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is, legalábbis amennyiben azt alkotmányos tekintetben a legitim alkotmány érvényesülésének hiányával írjuk le”.
Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye visszakapcsolja a jogalkotást a történeti alkotmány folyamatába. „A múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat” – mondta.
Az új alaptörvény a nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a velünk élő nemzetiségeket. „Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot– – mondta Kövér László, emlékeztetve, hogy az elfogadott alkotmány az Európai Unió alapjogi chartájára épít, az emberi és polgári jogokat eszerint állapítja meg.
„Ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás– – zárta szavait a házelnök, aki úgy fogalmazott, „a gondviselő kegyelmének tekintem, hogy részese lehettem ennek a folyamatnak”.
A képviselők ezt követően elénekelték a Himnuszt.
A voksoláson jelen volt mások mellett Schmitt Pál köztársasági elnök, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a konzultációs és tanácsadó testület több tagja, így Boross Péter volt kormányfő, Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere és Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő.
