Az Alkotmánybíróság keddi ülésén kezdi tárgyalni a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló úgynevezett semmisségi törvény ellen benyújtott indítványokat. A törvény egyes rendelkezéseivel, illetve egészével kapcsolatban húsz indítvány érkezett az Taláros Testülethez. Valamennyit olyan konkrét ügyekben eljáró bírók nyújtották be a semmiségi eljárás felfüggesztése mellett, akiknek a semmisségi törvényt kellett volna alkalmazniuk. A kezdeményező bírák indítványai szerint a semmisségi törvény ellentétes a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvével, valamint sérti az alaptörvény további rendelkezéseit, egyebek mellett a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot.

Az indítványokat az Alkotmánybíróság egyesítette, és egy eljárásban tárgyalja. Várhatóan több alkalommal szerepel majd a napirendjén.

(Az Országgyűlés 2011 márciusában fogadta el Balsai István  országgyűlési képviselő –Fidesz, jelenlegi alkotmánybíró – javaslatára a semmisségi törvényt. Ez alapján semmisek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletek. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik. A Legfőbb Ügyészség tavaly áprilisban jelezte, hogy 22 embert érintenek a semmiségi eljárások.)

+

Az alapvető jogok biztosa szerint a 14 év alatti gyerekekkel szemben alkalmazható rendőri intézkedés lehetősége szükségtelen és aránytalan jogkorlátozást jelent, amit a szabályozás elemi hiányosságai, a bizonytalan és önkényes jogalkalmazás veszélye tovább súlyosbít. Az ombudsman ezért a rendelkezés mielőbbi felülvizsgálatát, valamint a hatályba lépésének előzetes felfüggesztését kéri az Alkotmánybíróságtól

(A parlament július 12-én fogadta el Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére azt a  2013. január 1-jétől hatályos törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy rendőr intézkedjen a tanítási napon az iskolától engedély nélkül, igazolatlanul l távol maradó, 14 évesnél fiatalabb tanulókkal szemben. A rendelkezés szerint ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező iskolai foglalkozásról, a rendőr előzetes egyeztetést követően az iskola igazgatójához kísérheti a gyermeket. Hitelt érdemlő igazolást az iskola, az orvos, valamint a tanuló szülője állíthat ki.)

Szabó Máté szerint aránytalan jogkorlátozást jelent, átgondolatlan és káros az a koncepció, amely rendészeti eszközökkel kívánja akadályozni az iskolakerülést. Az ombudsman azt kéri a rendelkezés mielőbbi felülvizsgálatát, valamint a hatályba lépésének előzetes felfüggesztését kéri az Alkotmánybíróságtól. Úgy véli: a normaszöveg megfogalmazása nem felel meg a jogbiztonság követelményeinek. A hibás kodifikáció miatt nem világos, hogy milyen feltételek bekövetkezésekor kísérheti a rendőr a tanulót az iskolába. A jogalkotó nem határozta meg, hogy a tanítási napokon pontosan milyen időszakban áll fenn az intézkedési lehetőség, továbbá az sem derül ki a szabályozásból, hogy az iskolával való előzetes egyeztetés mennyi időt vehet igénybe, ezáltal mennyi ideig „tartható vissza” a gyermek. Hangsúlyozza azt is, hogy aggályosak a kimentésre vonatkozó szabályok is, például, hogy mit vizsgálhat a rendőr azon túl, hogy az igazolásnak a törvényben megjelölt személyektől kell származnia.

Az ombudsman szerint a szabályozás mind a szülőket, mind a gyermekeket folyamatos bizonytalanságban és fenyegetettségben tarthatja és több olyan élethelyzet adódhat, amikor a tanulónak önhibáján kívül nincs lehetősége az igazolás beszerzésére vagy elveszíti azt. A biztos indítványában arra is felhívja a figyelmet, hogy az állam a rendészeti eszközök alkalmazásával, a rendőri „elszámoltatás” lehetőségével szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a 14 éven aluli gyermekek önrendelkezéshez való jogát. A rendőri iskolába kísérés a hatását tekintve jelentős traumával és az iskolatársak, a tanárok előtti megszégyenüléssel is járhat, így a gyermek emberi méltósághoz való jogát is súlyosan sérti.

Az ombudsman állítja: a tankötelezettség teljesítéséről való gondoskodás a szülő felelőssége és kötelezettsége. A szülő neveléshez való jogának része, hogy milyen módon kíván gondoskodni a gyermeke iskolába járásáról és hogyan ellenőrzi azt. Nem vitatja, hogy az iskolai hiányzás jelenetős probléma, azonban úgy véli: a gyermek jövőjére nézve veszélyes helyzet kezelése, megelőzése érdekében elsősorban a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságát kellene növelni

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2009. január 1. napjától 2010. június 1. napjáig hatályban volt 322. § (1) bekezdés harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére, és az indítvány alapjául szolgáló ügyben való alkalmazása tilalmának megállapítására, valamint a Budaörsi Városi Bíróság 27. G. 23090/2010/4. számú, illetve a Pest Megyei Bíróság 9. Gf. 22686/2011/2. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2981/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.762/2007/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja. nybíróság a Kúria Pfv.VIII.20.820/2011/5. számú közbenső ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2333/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.762/2007/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1615/2012.)

Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3173/2012.)

Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 52. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3164/2012.)

Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3163/2012.)

Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3171/2012.)

Az Alkotmánybíróság a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény IV. fejezete és IV/A. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról :V/3150/2012.)

Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3179/2012.)

Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontja „1954-ben vagy azt megelőzően született” szövegrésze és a 67. § 13. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2618/2012.)

Az Alkotmánybíróság a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (1) bekezdése és 7. §-a, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2624/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IX.21.516/2011/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: V/3382/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.399/2011/6. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3392/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.VII.20.091/2012/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3344/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítélete, valamint a Pest Megyei Bíróság 4Pf.24.426/2009/9. számú ítélete és 4Pf.24.426/2009/18. számú kiegészítő ítélete, továbbá a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.429/2010/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3036/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.676/2011/8. számú kiegészítő ítélete, valamint a Pest Megyei Bíróság 4Pf.24.426/2009/9. számú ítélete és 4Pf.24.426/2009/18. számú kiegészítő ítélete, továbbá a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.429/2010/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3036/2012.)

1. Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.X.30.055/2012/4. számon hozott végzésével összefüggésben előterjesztett, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XIV. fejezete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában az eljárást megszüntette.

2. Az Alkotmánybíróság a Kúria Gfv.X.30.055/2012/4. számon hozott végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3103/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.647/2011/7. számú ítéletével, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény egyes rendelkezéseivel szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2910/2012.)

Az Alkotmánybíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 2009. január 1. napjától 2010. június 1. napjáig hatályban volt 322. § (1) bekezdés harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére, és az indítvány alapjául szolgáló ügyben való alkalmazása tilalmának megállapítására, valamint a Budaörsi Városi Bíróság 27. G. 23090/2010/4. számú, illetve a Pest Megyei Bíróság 9. Gf. 22686/2011/2. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1570/2012.)

Az Alkotmánybíróság a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. fejezetének 22. pontja, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.373/2011/7. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/2279/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.27436/2009/39. számú ítéletével összefüggésben benyújtott a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/E-K. §-ai, valamint a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 63/2005. (IV. 8.) Korm. rendelet egésze alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról:IV/2477/2012.)

Az Alkotmánybíróság Nagytarcsa község Önkormányzat képviselőtestületének az építményadóról és a telekadóról szóló 19/2010. (XII. 7.) számú rendeletének módosításáról szóló 24/2011. (XII. 12.) önkormányzati rendeletének 13. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/3293/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Fővárosi Bíróság 9.Kpk.45.171/2010/26. számú végzése, valamint a Kúria Kfv.III.37.782/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1436/2012.)

Az Alkotmánybíróság november 6-i teljes ülésének napirendje

– A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/1181/2012.).

– A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány vizsgálata (II/1477/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának november 5-i tanácsülésének napirendje

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A Kúria Gfv.IX.30.001/2012/12. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3198/2012.).