Paczolay Péter szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Alkotmánybírósághoz fordult ombudsman. Mérlegelik a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény alkotmányellenességét. A Taláros Testület december 12-13-i teljes ülésének napirendje.
Paczolay: A nemzeti szempontból semleges állam illuzórikus elképzelés
A nemzeti szempontból semleges állam illuzórikus elképzelés – hangoztatta Paczolay Péter, az emberi jogok világnapja alkalmából a nemzetiségi jogokról rendezett konferencián Budapesten. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Az állam hivatalos neve, szimbólumai, nyelve, de még a nemzeti kisebbségek elismerése is csak a kulturális nemzet fogalmának a segítségével lehetséges.
Az Alkotmánybíróság elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják. A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára. Paczolay Péter kifejtette: a nemzetiségi, kisebbségi jogoknak a fenti, államszervezeti jellegű megalapozás mellett van egy alapjogi vonulata is, amelybe beletartozik a valódi alkotmányjogi panasz intézményének január 1-jei bevezetése. Az Alkotmánybíróság e hatáskörében eljárva bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, s ezzel egyúttal elősegíti, hogy az alkotmány a mindennapi joggyakorlatban is élő normává váljon – tette hozzá.
Alkotmánybírósághoz fordult ombudsman
Szabó Máté azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg az „életvitelszerű közterületen való lakhatás” tilalmáról szóló szabályozást – tudatta az Országgyűlési Biztos Hivatala. Az ombudsman megállapítása szerint „a diszkriminatív, célzottan a hajléktalanok ellen irányuló szankciók jogi szempontból is értelmetlenek és elfogadhatatlanok, az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek számára a folyamatos jogi fenyegetettség légkörét teremtik meg”.
Az építési törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosítása felsorolja a közterület rendeltetési köreit, és lehetőséget biztosít arra, hogy önkormányzatok az adott település közterületének „rendeltetésétől eltérő” használatát szabálysértéssé nyilváníthassák. Erre hivatkozva pedig a Fővárosi Közgyűlés májusban rendeletet hozott arról, hogy szabálysértés miatt pénzbírsággal lehet sújtani azt, aki a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használja, illetve erre a célra használt ingóságait a közterületen tárolja. Mindezeket követően a szabálysértési törvény ez év december elsejétől hatályos módosítása értelmében az úgynevezett életvitelszerű közterületen való lakhatás tilalmának ismételt megszegése már szabadság-elvonással – elzárással – vagy 150 000 forintos pénzbírsággal sújtható.
Legfrissebb határozatok, végzések
1370/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 155/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalót továbbra is átlagkeresete illesse meg?”
+
1369/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 153/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondása esetén a felmondási idő továbbra is legalább 30 nap legyen?”
+
1368/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 152/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató rendes felmondásának indoka továbbra is csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehessen?”
+
1364/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 147/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Országos Választási Bizottság határozatát, melyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát, és az Országos Választási Bizottságot új eljárásra utasította. Megállapította: a népszavazásra feltett kérdés nem elégíti ki az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. §-ában rögzített egyértelműség követelményét. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munkáért járó bérpótlék mértéke, abban az esetben, ha a munkavállaló nem kap másik pihenőnapot, továbbra se lehessen alacsonyabb a személyi alapbér száz százalékánál?”
+
1255/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 137/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 23. §-a, miszerint „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.” módosuljon úgy, hogy „Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét nem töltötte be.”?
+
1184/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 118/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy több hazai képzést kellene támogatni felnőttképzésen belül a magyar Kormánynak a munkáltatói igényeknek és az elhelyezkedési reményben?”
+
1183/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 120/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hamburgeradó és egyéb egészséget veszélyeztető élelmiszerre plusz adót rónak, hiszen Európában az egyik legmagasabb a hazai élelmiszerek áfája?”
+
1182/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 119/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a hazai templomainkat településeken nem illik berácsoztatni, mert elveszíti templomi mivoltát, és más ország sem teszi ezt?”
+
1175/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 128/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a gyilkosok, korrupciós ügyek, stb. súlyos cselekménnyel vádolt polgárok 24 óráig nem kaphatnak ügyvédet, aki védje őket tárgyalásokon?”.
+
1173/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 129/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a diplomások, középfokú végzettségűek, szakmunkások közmunkán belül akár sepregetnek ma munkahelyek híjján a hátrányos térségekben élve?”
+
1172/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 130/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben megtagadta az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyet ért e ön azzal, hogy a jövőben hazánkban a munkáltatók a túlórát szabadnapban adhatja ki bárkinek, és ne pénzben mutatkozzon fizetéskor?”
+
1152/B/2011. AB határozat a szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény 111. § (9) bekezdés első mondata, valamint a 111. § (10) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Megállapította: az indítványozó álláspontjával szemben a támadott rendelkezés nem eredményez hátrányos megkülönböztetést az egyes eljárás alá vont személyekkel szemben. A határozat indokolása szerint nem eredményez a pénzbírsággal sújtott személyek között semminemű megkülönböztetést az, hogy a jogalkotó a kiszabott pénzbírságnak csak egy meghatározott részét engedi átváltoztatni súlyosabb büntetési nemre.
+
1008/B/2010. AB határozat a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése, és 73. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányellenesség vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt. Megállapította: a törvény által kitűzött legitim cél az egységes és minőségi személyzetpolitika kialakítása. Önmagában az, hogy a kifogással szemben nem lehet jogorvoslattal élni, vagy bírósághoz fordulni, nem valósít meg alkotmánysértést, lévén a vezetői megbízatások elnyerésének elmaradása nem valósít meg alapjogsérelmet, a közhivatal viseléséhez való jog nem teremt alanyi jogi jogosultságot közigazgatási vezetői tisztség elnyerésére. A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
+
653/B/2011. AB határozat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 46. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert a kifogásolt rendelkezés, valamint a bírósághoz fordulás és a jogorvoslat joga között sincs érdemi alkotmányossági összefüggés.
+
318/B/2006. AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (1) bekezdése, illetve az (1) bekezdés d)-e) pontjai, valamint a 32. § (4) és (5) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Megállapította: a támadott rendelkezések esetében homogén csoportot nem az orvosok, hanem az egészségügyi dolgozók jelentik. A szabályozás nem valósít meg önkényes, ésszerű indokot nélkülöző megkülönböztetést az orvosok között. Az indítványozó által kifogásolt, utaló jellegű jogszabályi rendelkezések nem sértik a jogbiztonságot, mert ahhoz a jogalkotó mindenki számára megismerhető módon kapcsolta a törvény vonatkozó szabályainak végrehajtását célzó rendeleteket.
+
1408/D/2010. AB végzés a Fővárosi Bíróság 18.K.30.017/2010/12. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Kimondta: a jogállamiság részét képező jogbiztonság és az abból fakadó normavilágosság követelménye önmagában nem minősül a polgárok Alkotmányban biztosított jogának, ezek alapján konkrét alapjogsérelem nem állapítható meg.
+
467/B/2010. AB végzés a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 5. §-a és 47. § (6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megszüntette az alkotmányellenesség megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást, mert a támadott rendelkezést az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 39. §-a 2011. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.
Az Alkotmánybíróság december 12-13-i teljes ülésének napirendje
Az egyes eljárási és igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos, valamint a nemzetközi szerződésbe ütközése alkotmányellenességének vizsgálata.
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény alkotmányellenességének vizsgálata.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 20/E. §-a alkotmányellenességének vizsgálata.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat szabálysértésekről szóló 33/2005. (VI. 27.) számú önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 197/A. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata.
A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 6. §-a alkotmányellenességének vizsgálata.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdése, valamint 2. számú melléklete II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata.
Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének a családok és gyermekek támogatásáról szóló 42/2010. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (3), (4) és (5) bekezdése, és a 4. § (1), (6) és (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése, 18. §-a és 67. §-a alkotmányellenességének vizsgálata.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1)-(2) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63/B. § (2) bekezdése, továbbá a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet egésze alkotmányellenességének vizsgálata.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 15. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény35. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi CXV. törvény 117. § második mondata, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 107. § (1) bekezdése hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/A. §-a alkotmányellenességének vizsgálata.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. 7. § (2) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdés b) pontjának a „feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott” szövegrész alkotmányellenességének vizsgálata.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény6. §-a alkotmányellenességének vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 171/2011. (IX. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 117/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 113/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 115/2011. (VII. 26.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 482/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
Az Országos Választási Bizottság 458/2009. (XI. 30.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata.
