Pert nyert az Alkotmánybíróság

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú, jogerős ítéletével teljes egészében elutasította a Társaság a Szabadságjogért (TASZ) közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos keresetét, amelyet az Alkotmánybíróság ellen indított.

A TASZ azért fordult bírósághoz, mert Alkotmánybíróság nem adta ki részére zárt ülésekre szóló meghívókat, valamint zárt üléseiről készült emlékeztetőket. A Fővárosi Törvényszék 2012. március 13-án kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletével kis részben helyt adott a TASZ keresetének, és kötelezte az Alkotmánybíróságot az ülésekre szóló meghívók kiadására. Az ítélet ellen az Alkotmánybíróság fellebbezést nyújtott be, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását.

A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kézbesített, jogerős ítéletében az Alkotmánybíróság fellebbezését alaposnak találta. Az ítélőtábla megállapította, hogy az Alkotmánybíróság teljes üléseinek minden alkalommal közzétett napirendjén túl, a belső használatra szánt meghívó az előkészítő iratokhoz közvetlenül kapcsolódó tartalmat hordozhat, és olyan belső információkat, amelyeknek nyilvánossága korlátozott. A kérdéses iratok megismerése sajtónyomást generálhat, ami az Alkotmánybíróság pártatlan és törvényes rendnek megfelelő működését akadályozhatja.

A Fővárosi ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy az Alkotmánybíróság jogszerűen vonta mérlegelési jogkörébe a kért adat kiadását és döntött a felperesi kérelem elutasításáról.

+

A Taláros Testület az ügy kapcsán fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy elkötelezett a transzparens működés mellett, és a jövőben is mindig a lehető legrészletesebb tájékoztatást adja a tevékenységéről, az ülések napirendjéről, határozatairól. A nyilvánosság biztosítását szolgálja az Alkotmánybíróság megújult honlapja is, amely a korábbinál gazdagabb tartalommal, részletes, naprakész információkkal várja az érdeklődőket. (Mint ismeretes, tavasszal hackerek törték fel az Alkotmánybíróság honlapját, tartalmát megváltoztatták, ezért néhány napig az nem volt elérhető. Az új, biztonságos honlap beindításáig az Alkotmánybíróság ideiglenes oldalt működtetett a legfontosabb információkkal.)

Sérelmezik az egyházügyi törvényt

Befogadta az Alkotmánybíróság a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alkotmányjogi panaszát. Az Iványi Gábor vezette Testvérközösség a tavaly elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény azon rendelkezését tartja alkotmányellenesnek, amely megvonta több felekezettől, így a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől is  az egyházi státuszt, melynek elvesztése miatt elestek az állami támogatástól. Álláspontjuk szerint „átláthatatlan feltételek alapján, politikai döntés keretében határozott” így az Országgyűlés, ezért sürgős megsemmisítését kérik.

+

A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet szerint is alapjogokat sért az egyházügyi törvény, ezért alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, és ezzel párhuzamosan az Emberi Jogok Európai Bíróságához is. 

Kilenc státusától megfosztott egyház képviseletében írt dokumentumukban kijelentik: „a törvény beiktatása a magyar jogba a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta.” Hangsúlyozzák: a törvény sérti az egyházak és a polgárok alaptörvényben biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, az egyenlőséghez és jogorvoslathoz való jogát, valamint mindezekkel összefüggésben a jogállamiság követelményeit.  Állítják: a törvény túl szigorú feltételekhez köti az egyházalapítást, túl széles mérlegelési lehetőséget biztosít az elismerés iránti kérelem elutasítására. Nem biztosítja az állam semlegességét, nem biztosítja az állam és az egyház szétválasztásának az elvét, mert az elismerésről a parlament dönt, s így az a pártpolitikai erőviszonyok, és nem normatív kritériumoknak való megfelelés függvénye. Nem mér egyenlő mércével a törvény akkor sem, amikor vallásnak csak azt tekinti, ami megfelel a jogszabály által említett definíciónak, és akkor sem, amikor az önkényesen kiválasztott egyházakon nem kéri számon a megszigorított követelményeket, mindenki máson viszont igen.

A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet szerint a törvény ellentétes a panaszosoknak az Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított tisztességes tárgyaláshoz és hatékony jogorvoslathoz való jogával, a gondolat-, lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogával, valamint a lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a megkülönböztetés tilalmával is, ezért az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványukkal párhuzamosan, a törvény által okozott jogsérelmek orvoslása érdekében, az Emberi Jogok Európai Bíróságához is benyújtotta a panaszát.

Kisajátított dokumentumok?

Alkotmánybírósághoz fordult a Politikatörténeti Intézet és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a levéltári törvény. Alkotmányjogi panaszuk lényegét Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója és Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke közös közleményükben rögzítették. Ebben kérik a módosított levéltári törvény azon részének a megsemmisítését, amely kimondja:

 „Az 1944–1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik.”

Földes György és Pataky Péter indokként – többek között – a tulajdonhoz és az örökléshez való jogot hozza fel, továbbá azzal érvel, hogy a kisajátítás kivételesen és közérdekből történhet. A kivételesség álláspontjuk szerint azt jelenti, hogy nem általában közérdek bizonyítása szükséges a kisajátításhoz, hanem nyomós közérdek, amely kisajátítás nélkül nem juthatna érvényre. A dokumentumok azonban jelenleg is hozzáférhetők és kutathatók – mutatnak rá a beadványban. Szintén érvként említik, hogy a kifogásolt rendelkezés által meghatározott szervezetek és működésük során keletkezett iratok tekintetében „az állampárti működés kizárt”, tehát közérdek ezen az alapon sem mutatható ki. Az alaptörvény rögzíti a kisajátítás esetén a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást, de a kifogásolt rendelkezéshez ilyen nem kapcsolódik – hívták fel a figyelmet a beadványozók, akik szerint a kisajátítás módjáról sem rendelkezik, ráadásul a magyar jogban nincsenek is szabályok az ingóságok kisajátítására.

+

Az Országgyűlés május 21-én fogadta el a levéltári törvény módosítását, e szerint az egykori állampárt – az MDP és az MSZMP –, valamint társadalmi és ifjúsági szervezeteinek iratai az állam tulajdonát képezik. A módosítás megalapozza, hogy a Politikatörténeti Intézet levéltárában őrzött közokiratok az országos levéltárhoz kerüljenek.

Legfrissebb döntés

AB határozat a felsőoktatási hallgatói szerződéseket szabályozó egyes jogszabályi rendelkezések megsemmisítéséről, (II/2655/2012).
Az Alkotmánybíróság az alapvető jogok biztosának indítványa alapján meghozott határozatában megállapította, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alkotmányellenesen adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy rendeletben határozza meg az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság ezért a felhatalmazó törvényi szabályt és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette.

Az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) egyes rendelkezéseinek, továbbá a 2012. augusztus elsején hatályba lépő, az állami ösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló kormányrendelet megsemmisítését kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. Az Nftv. kifogásolt szabályai felhatalmazzák a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a hallgatói szerződésekre vonatkozó szabályokat. A kormányrendelet ennek megfelelően részletesen rendelkezik a hallgatói szerződések tartalmáról, a felek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a szerződés megsértésének következményeiről. A szabályozás szerint az ösztöndíjas hallgatók az oklevél megszerzését követően kötelesek húsz éven belül a tanulmányi idő kétszeresének megfelelő időtartamban hazai munkaviszonyt létesíteni és fenntartani.

Az Alkotmánybíróság egyrészt megállapította, hogy a hallgatói szerződések szabályozása közvetlen hatással van az érintett hallgatók felsőoktatásban való részvételhez fűződő jogára, és a felsőoktatás állami támogatásának is lényeges elemét jelenti. Másrészt a testület azt is kifejtette, hogy a hazai munkaviszonyra kötelezés közvetlenül érinti a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jogot, ideértve a munkavállalók szabad mozgásához való jogot is. Minderre tekintettel az Alaptörvény szerint a hallgatói szerződésekre vonatkozó lényeges szabályokat törvényben kell meghatározni, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendeleti szabályozásra adott törvényi felhatalmazást és az annak alapján alkotott kormányrendeletet megsemmisítette, így a kormányrendelet nem lép hatályba.

A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt csatoltak.

+

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár még januárban, nem sokkal a felvételi jelentkezés határideje előtt hirdette ki a most megsemmisített rendeletet. Az Alkotmánybíróság döntése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, hogy tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, miszerint nem rendeletben, hanem törvényben szükséges szabályozni a hallgatói szerződés tartalmát. A szaktárca közleményében kiemelte, hogy ennek megfelelően fogják módosítani a felsőoktatási törvényt - az eredeti célokat követve. Hozzátették: a hallgatói szerződés célja, hogy biztosítsa az adófizetők pénzéből folytatott tanulmányok megtérülését a társadalomnak.

Döntésre vár

Az Alkotmánybíróság július 9–10-i teljes ülésének napirendje

Érdemi tárgyalásra előterjesztett ügyek

– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányellenesnek minősített és 2011. május 31. napjával megsemmisített 8. § (1) bekezdése perbeli alkalmazhatóságának vizsgálata, (III/505/2012.).

– A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIX törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdése alkotmányellenesnek minősített és a határozat közzétételét követő naptól, 2011. április 8-tól hatálytalan rendelkezés perbeli alkalmazhatóságának vizsgálata, (III/506/2012.).

– A Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet perbeli alkalmazhatóságának vizsgálata, (III/623/2012.).

– A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. (LXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata, (IV/2096/2012.).

– A Kúria Pfv.VI.21.859/2011/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz alaptörvény-ellenességének vizsgálata, (IV/2601/2012.).

Alkotmányjogi panaszok befogadása

– A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.701/2011/5. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2601/2012.).

– A Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.789/2008/3. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) és (2) bekezdései, a 12. § (2) bekezdései és 30. § (1)-(3) bekezdései alaptörvény- ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/92/2012.).

– A Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.371/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2627/2012.).

– A Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.553/2011/1. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1556/2012.).

– A Pécsi Törvényszék 1.Pf.21.141/2011/4. számú és a Baranya Megyei Bíróság 1. Pf.21. 141/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2226/2012.).

– Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete 60. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2949/2012.).

– Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állatok tartásának szabályairól szóló 27/2004. (XII. 28.) KTR. rendelete 4. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2413/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 32.Bf.8857/2011/6. számú ítélete, valamint 32.Bf.8857/2011/9. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2182/2012.).

– A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.VI.20.200/2011/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2579/2012.).

– A Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv.X.30.181/2011/5. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2778/2012.).

– A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv.X.30.379/2011/19. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2598/2012.).

– A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi (XII. törvény 200/B. § (2) bekezdés a) és e) pontjával kapcsolatos alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2661/2012.).

– A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (2) bekezdés a) pontjával, valamint c) pontja és f) pontjával kapcsolatos alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2682/2012.).

– A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.K20.201/2004/4. számú ítélete, valamint az ítéletben felülvizsgált közigazgatási határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/73/2012.).

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának július 9-i napirendje

 (Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

– A Fővárosi Bíróság 22.K.33.479/2010/4. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V.14.) FVM rendelet 33. § (1) és (2) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/12/2012.).

– A Sobor Község Önkormányzatának az állatok tartásáról szóló 13/2008. (XII. 18.) sz. rendelete 13. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2679/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 3.Kpk.45.832/2011/4. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi törvény 30/F. § (1) bekezdése „A két nyelven készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek.” mondata, továbbá a 30/N. § (1) bekezdésében a „helyettesítésére” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/1553/2012.).

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának július 9-i napirendje

 (A 3. öttagú tanács tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető alkotmánybíró,  Dienes-Oehm Egon, alkotmánybíró,  Balogh Elemér alkotmánybíró,  Lévay Miklós, alkotmánybíró, Szalay Péter alkotmánybíró.)

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.242/2004/6. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett, Ráckeve Város Önkormányzatának 13/1996. (VI. 28.) sz. és 14/1996. (VI. 28.) sz. rendelete, valamint Ráckeve Város Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/1998. (IX. 25.) sz. rendelete alkotmányellenességének megállapítására és konkrét ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/39/2012.).

– A Ráckeve Város Önkormányzatának 2000. április 20-i képviselőtestületi üléséről készített jegyzőkönyv nyilvánossá tételére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/40/2012.)

– A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.013/2005/10. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény preambuluma, 2. §-a, 10. § a), i ) és n) pontjai, 50. §-a, 52. §-a valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1.§ 7. pontja, 37. §-a, 39. § (1) bekezdése, 49. § (1) bekezdése és 90. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/53/2012.).

– A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv.IV.37.016/2006/6. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény preambuluma, 2. §-a, 10. § a) és n) pontjai, 50. §-a, 52. §-a valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1.§ 7. pontja, 37. §-a, 39. § (1) bekezdése és 90. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/54/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 28.K.35.193/2010/4. és 28.K.35.215/2010/3. sorszámú ítéleteivel összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (1) bekezdése, 340. § (1) és (2) bekezdése, valamint a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXII. törvény 20. § (6) bekezdése, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 111. § (1) bekezdése és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/1999. (X. 16.) IRM rendelet 3. §-a, 6. § (3) bekezdése, 7., 8., 9., 10. és 11. §-ai, és 20. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/55/2012.).

– A Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.650/2007/7. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (1) és (2) bekezdései, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény  151. §-a, 179. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/56/2012.).

– A Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.804/2007/4. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (1) és (2) bekezdései, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 179. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/57/2012.).

– A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Pk.VIII.24.787/2007/2. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése, 18. § (4) bekezdése és 233. § (3) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/75/2012.).

– A Fővárosi Bíróság 3.K.31.215/2005/10. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. §-a, 270. § (3) bekezdés a) pontja, a 340. § (1) és (2) bekezdései, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 18. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/76/2012.).