–Liberális emberként értetlenül állok az előtt, egyszerűen nem vagyok képes megérteni, hogy miért keresik egyesek ott a boldogságot, hogy mások életébe, életvezetésébe beleszóljanak, hogy mások jogait, szabadságát megpróbálják korlátozni. Nem értem, mitől lesz jobb nekik, mitől lesz jobb Magyarországnak ettől. Az államnak, a politikának, a pártoknak – meggyőződésünk szerint – semmi keresnivalója nincs a hálószobákban. Nem a politikának, nem parlamenti vagy azon kívüli pártoknak kell eldönteniük az emberek helyett azt, hogyan keressék a boldogságot, és ha megtalálták, akkor milyen formában szentesítsék, vagy éppen ne szentesítsék a saját kapcsolatukat. Nem tudjuk elfogadni azt a konzervatív szemléletet és politikai törekvést, amely annak alapján akarja korlátozni az életformák szabadságát, hogy saját elveit megkísérelve ráerőszakolni mindenkire, egyfajta morális rangsort állít fel a különböző életformák között, szidalmazza, korlátozni, büntetni akarja a szingliket.  

 

 

– Valljuk és határozott álláspontunk, hogy minden intézkedés vagy törvény, amely a házasság és a család intézményét gyengíti, nemcsak a közjó javát nem szolgálja, de gyengíti a nemzet életerejét. A család lényege a nemzetfenntartó képessége, a nemzedékről nemzedékre való gondoskodás és gondolkodás. Ezért a házasság intézményét gyengítő törvénytervezetet határozottan elutasítjuk!  De elutasítjuk azért is, és ezt mondjuk ki, mert lényegében nem az élettársi kapcsolatot szabályozza a tervezet, hanem az azonos neműek partnerkapcsolatát kellő megalapozottság és társadalmi közmegegyezés nélkül kívánja rendezni. Kaotikus állapotot teremt. Ez a törvény a parlament szégyene, sanda politikai szándékok által vezéreltetve…

 

 

– Magyarországon is súlyos válságon megy keresztül. Ennek legfőbb kárvallottja a család. Ez jól látható a házasságkötések számának apadásán és a válások számának jelentős emelkedésén. Jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgárjogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar Alkotmánnyal is. A helyzetet súlyosbítja a nagycsaládosoknak juttatott támogatások rendszerének hiányossága, amely a születésszám drasztikus csökkenéséhez vezetett, s ezt még drámaibbá teszi a magzatelhajtások elterjedt gyakorlata.

 

 

 A kormány reakciójaként, Daróczi Dávid kormányszóvivő bejelentette: 

– Van Magyarországon nagyjából egymillió ember, akik tartós kapcsolatban élnek együtt, de nem kötöttek házasságot, emiatt egy sor területen hátrányt szenvednek azokhoz képest, akik házasságban élnek. A kormány nekik adott lehetőséget arra, hogy ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. Erről szól a törvény, amelyet a kormány javaslata alapján az Országgyűlés nagy többséggel támogatott. Bárki, akinek nem tetszik az Alkotmánybírósághoz fordulhat! 

 

 

Feltehetően elkerülte a kormányszóvivő figyelmét: a KDNP a törvény elfogadását követően rögvest kérte a Taláros Testülettől a törvény megsemmisítését. Dr. Rubovszky György, a párt szakpolitikusa hangsúlyozta:  

– A KDNP elutasítja hogy az egyneműek élettársi kapcsolata is családi állapotnak minősül. Szent meggyőződésünk, hogy a házasság egy férfi és nő kapcsolata, melyből a jövőt építő gyermekek születnek! A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény ellentétes az Alkotmány 15. paragrafusával, amely szerint „a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét". Ellentétes, mert a törvény gyakorlatilag a házasság szintjére helyezi a bejegyzett élettársi viszonyt. Kizárólag az örökbefogadás és a névviselési szabályozás területén van különbség a két együttélési forma között. 

 

– A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a törvény megengedi az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. Mivel a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság között nincs szignifikáns különbség, a házasság pedig hagyományosan egy férfi és egy nő életközössége, ennek kapcsán megalapozottak az alkotmányos aggályok. Ráadásul, 105 törvényt kellene módosítani a törvény végrehajtásához, ami jogbizonytalanságot eredményez, arról nem is beszélve: nem zárja ki, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos neműek együtt neveljék valamelyikük gyermekét. Ez pedig azzal jár, hogy nem lehet biztosítani a gyermek alkotmányban foglalt testi, szellemi és erkölcsi fejlődését.

 

+

 

– A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. A házasság pedig csak férfi és nő között jöhet létre. A házasság szabályait az egyneműek között is megköthető bejegyzett élettársi kapcsolatokra kiterjeszteni nem másnak tekinthető, mint az Alkotmány megkerülésének. 

 

+

 

Az „elkötelezett és példaértékű hivatástudatú munkájáért” miniszteri kitüntetésben részesült Mocsonaki László, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője, a magyar meleg mozgalom egyik első embere, civilben a XVI. kerületi Nevelési Tanácsadó igazgatóhelyettese, a Népszabadságnak elmondta: azért tartanak az Alkotmánybíróság döntésétől, mert „eddig nem voltak ilyen gyorsak” a melegekkel kapcsolatos ügyek elbírálásánál. De reméli, hogy félelmeik alaptalanok, mert szerinte „a törvény megsemmisítése a több tízezres melegközösség jogbiztonságát veszélyeztetné.“ 

 

– Az időpontból nem lehet jósolni - ezt már Sereg András, az Alkotmánybíróság szóvivője közölte, hangsúlyozván: ha van rá lehetőség, akkor az Alkotmánybíróság mindig igyekszik még a jogszabály hatálybalépése előtt dönteni. Most is ez történik. 

 

 

Az Alkotmánybíróság hétfőn délután 14 órakor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával kapcsolatos határozatát. 

 

A testület hétfői teljes ülésén várhatóan aláírják a luxusadóról és a helyi adókról szóló törvények alkotmányosságával összefüggő határozatot is.

 

Az alkotmánybírák hétfőn folytatják a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. Törvény 63. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalását. Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el a törvénymódosításokat, amelyek alapján június19-től az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése iránti ügyeket a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket megszüntetik.

 

Szó lesz a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény több rendelkezésének alkotmányosságáról.

 

Napirendre kerül a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.

 

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 294/2008. (X. 3.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizottságok üléséről készült jegyzőkönyvet a választási bizottság hozza nyilvánosságra?”

 

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 296/2008. OVB határozatát is. Az OVB megtagadta a dr. F. J és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a választási bizottságok jogi személyiségéről?”

 

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 298/2008. OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a dr. F. J és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a választási bizottságok jogi személyiségéről?”

 

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 299/2008. OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a választási bizottságok üléséről készült jegyzőkönyvet a választási bizottság hozza nyilvánosságra?”

 

A testület elé kerül az Országos Választási Bizottság 323/2008. OVB határozata ellen benyújtott kifogás is. Az OVB megtagadta a dr. Ádám Attila által a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az állam tulajdonában lévő közcélú vízilétesítmények létrehozására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló tevékenység gyakorlása csak kizárólagos állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet részére legyen átengedhető?”

 

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 323/2008. OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a dr. Ádám Attila által a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány képviseletében benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó törvények olyan tartalmú módosítását, hogy az önkormányzatok törzsvagyonában lévő közcélú vízilétesítmények létrehozására, fenntartására és üzemeltetésére irányuló tevékenység gyakorlása csak kizárólagos önkormányzati részesedéssel működő gazdálkodó szervezet részére legyen átengedhető?”