Tárgyalja az Alkotmánybíróság a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet. Az új médiaszabályok miatt csaknem kéttucatnyi beadvány érkezett több magánszemély mellett a Jobbik, az LMP, az MSZP, a Magyar Újságírók Országos Szövetése, valamint a Népszabadság Dolgozóinak Egyesülete is megfogalmazta kifogásait. A legfrissebb döntések és november 28-29-i teljes ülés napirendje.
Schiffer András nyílt levélben kérte fel az ellenzéki frakcióvezetőket, hogy januárban közösen nyújtsák be újra azokat az Alkotmánybíróság előtt fekvő ügyeket, amelyekben a három pártnak egyezik az álláspontja. Az LMP frakcióvezetője az Alkotmánybíróság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján kezdeményezését azzal indokolta, hogy az új alkotmánybírósági törvény miatt januártól „nemcsak az egyszerű állampolgárok, de az egyszerű parlamenti képviselők” sem fordulhatnak a testülethez. A politikus különösen súlyosnak nevezte a helyzetet, mert véleménye szerint jelenleg a parlament éppen egy olyan törvényt készül elfogadni, amely „az emberek totális megfigyelését teszi lehetővé”, miközben a kormánytöbbség „most veri keresztül (…) a kizsákmányolás törvénykönyvét”. Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a Fidesszel „saját fegyverével” kell szembeszállni, és élni kell azzal a lehetőséggel, amiről feltehetően a kormánytöbbség sem gondolta, hogy az ellenzék használni fogja. Ezért arra kérte Mesterházy Attila szocialista és Vona Gábor jobbikos frakcióvezetőt, hogy január első hetében közösen nyújtsák be újra azokat az Alkotmánybíróság előtt fekvő kéréseket, amelyekben a három pártnak egybeesik az álláspontja.
(Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A törvény szerint megszűnnek az Alkotmánybíróság jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig. A Taláros Testület a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát a jövőben is csak akkor vizsgálhatja, ha az alapjogokkal összefügg, viszont bírói kezdeményezésre megvizsgálhatja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.)
+
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP is az egészségügyi intézmények államosítása miatt. Január 1-jétől veszi át az állam az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények működtetését; a százmilliárd forintos ingatlanvagyont ellentételezés nélkül szereznék meg – hangsúlyozta Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján. Az MSZP azt szeretné, hogy „a Fidesz új diktatúráját építő rendelkezés” ne valósuljon meg – mondta a frakcióvezető. Az MSZP ennek megakadályozása érdekében el szeretné érni, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg: az államosításról szóló törvény sérti az önkormányzatok szabad önrendelkezési jogát, az egyéni szabadságot és az önkormányzatiságot. A köztársasági elnöktől pedig azt kérik, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldjék vissza az Országgyűlésnek – fűzte hozzá.
Az Alkotmánybíróság legfrissebb döntései
1371/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 156/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének a mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással továbbra is csak akkor szüntethesse meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi?”
+
1367/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 151/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének a mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendkívüli felmondást megindokolni?”
+
1366/H/2011. AB határozat az Országos Választási Bizottság 150/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének a mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkáltató továbbra is köteles legyen a rendes felmondást megindokolni?”
+
1245/B/2011. AB határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 224/A. § a) pont első fordulata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az indítványozó által szorgalmazott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló az indítványt. A Taláros Testület megállapította: a közjegyző által – nemperes eljárásban – törvényes jogkörében elkészített okirat meghozatalát, valamint annak végrehajtási záradékkal történő ellátását ugyanolyan garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét.
+
1134/H/2009. AB határozat az Országos Választási Bizottság 410/2009. (XI.8.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság elutasító határozata ellen benyújtott kifogást, mert a benyújtott kifogás a törvényben meghatározott határidő lejárta után érkezett. Az aláírásgyűjtő íven az alábbi kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy magyar termőföld csak a Magyar Állam és intézményei-, a magyar önkormányzatok és intézményei-, a magyarországi székhellyel rendelkező egyházak és intézményei-, állandó jelleggel Magyarországon élő magyar állampolgár-, vagy olyan külföldi állampolgár tulajdonában lehessen, aki legalább 15 év óta megszakítás nélkül Magyarországon él, és ugyanezen idő óta megszakítás nélkül agrár tevékenységgel foglalkozik, e tevékenységből legalább 15 éve itt adózik, és az agrár tevékenységhez képesítéssel rendelkezik?”
+
503/B/2010. AB határozat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/D. § (6) bekezdés a) pontja (9) és (10) bekezdése, valamint a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témájú továbbképzéséről szóló 28/2011. (VII. 3.) NGM rendelet alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Megállapította: a korszerű ismeretekkel rendelkező belső ellenőri személyi állomány megteremtése érdekében a magasabb képesítési követelmények előírása önmagában nem jelenti a foglalkozáshoz való jog sérelmét.
+
395/D/2010. AB határozat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XIX. törvény 6. § (1) és (3) bekezdése, valamint 27. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság a rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló utólagos normakontrollra vonatkozó indítványt érdemi összefüggés hiányában elutasította. A határozat indokolása szerint önmagában abból a körülményből, hogy a felszámolási (csőd) eljárás lefolytatását a jogalkotó a támadott rendelkezésekben nemperes eljárás keretében ítélte célszerűnek, a jogbiztonságot érintő alkotmányossági aggály nem következik. A határozathoz Stumpf István alkotmánybíró különvéleményt fűzött.
+
331/H/2009. AB határozat az Országos Választási Bizottság 75/2009. (II.27.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amelyben hitelesítette az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének a mintapéldányát. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-ei állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
+
121/D/2002. AB határozat a Fővárosi Bíróság 53.Pf.24.623/2002/7. számú jogerős ítéletével összefüggésben benyújtott, a lakóépületek és a bérbeadás útján hasznosított más épületek központi fűtéséről és a melegvíz-ellátásáról szóló 2/1966. (III. 31.) ÉM rendelet 11. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletével összefüggésben benyújtott alkotmányjogi panaszt. Megállapította: annak megítélése, hogy a központi hőellátási rendszer üzemeltetése mely feltételek kiépítése mellett működhet hatékonyabban vagy takarékosabban, az Alkotmánybíróság Alkotmányban és törvényben meghatározott cselekvési lehetőségein túlmutató kérdés, melynek értékelése és eldöntése a jogalkotó energia-szakpolitikai mérlegelési körébe esik.
+
1140/D/2004. AB végzés a Fővárosi Bíróság 2.K.30586/2004/7. számú ítéletével szemben benyújtott, a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1999. február 15-étől 2005. november 1-jéig hatályos 11. § (3)-(4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhatja felül, az – Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése –, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. Erre való tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.
+
988/B/2010. AB végzés az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 2/A. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítését szorgalmazó indítvány tárgyában megszüntette az eljárást, mert a támadott rendelkezést időközben hatályon kívül helyezték.
+
357/B/2008. AB végzés a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság az indítványt érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, tekintettel arra, hogy az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdés alapján nincs hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára.
+
111/B/2010. AB végzés az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (4) bekezdés c) pont cc) alpontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást, mert a támadott jogszabályt már számos határozatban felülvizsgálta, érintve az indítványozó által felvetett valamennyi alkotmányossági problémát.
Az Alkotmánybíróság november 28-29-i ülésének napirendje
Az egyes eljárási és igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos, valamint a nemzetközi szerződésbe ütközése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdése, valamint 301. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet II. rész l. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A Pest Megyei Bíróság 1.K.26.475/2010/9. számú ítéletével összefüggésen benyújtott, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény – 2002. január 1. napjától 2007. december 31. napjáig hatályban volt – 23/A. § (7) bekezdése „a futamidő végén tulajdonátszállást eredményező” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A szabálysértésekről szóló, 1999. évi LXIX. törvény 111. § (9) bekezdés első mondata, valamint a 111. § (10) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (3) bekezdése, 67. § (4) bekezdése, 71. § (8) bekezdése, és 73. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 32. § (1) bekezdése, illetve az (1) bekezdés d)-e) pontjai, valamint a 32. § (4) és (5) bekezdések alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 46. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat szabálysértésekről szóló 33/2005. (VI. 27.) számú önkormányzati rendeletének 14. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 41. §-a, 226. § (4) és 227. § (1) bekezdése, 251. § (1), (3) és (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 4-10. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A közteherviselés rendszerének átalakításáról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 1. számú melléklete 2. pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (1) bekezdés e) pontja, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 252. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (1) bekezdés e) pontja, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 252. § (2) bekezdése és 275. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az Országos Választási Bizottság 86/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 87/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 85/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 66/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 149/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 65/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 84/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 97/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 73/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 72/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az Országos Választási Bizottság 83/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet.
Az Országos Választási Bizottság 93/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 92/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 69/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 91/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 90/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 94/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 68/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 89/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 71/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 70/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 84/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 96/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 81/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 82/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 74/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 80/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 98/2011. (VI.24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 88/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 67/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Az Országos Választási Bizottság 144/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
Az Országos Választási Bizottság 145/2011. (IX.9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
Az Országos Választási Bizottság 83/2011. (VI. 24.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
Az Országos Választási Bizottság 52/2011. (V.6.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
Az Országos Választási Bizottság 33/2011. (IV. 12.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
Az Országos Választási Bizottság 163/2011. (IX. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
Az Országos Választási Bizottság 139/2011. (VIII. 9.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozat.
