„Az Alkotmánybíróság gyakorlata védi a véleménynyilvánítás szabadságát, még a „cigánybűnözés” kifejezésnél jóval direktebb, durvább módon megvalósuló úgymond cigányozások esetében is. A jog nyelvén ez a probléma azért jeleníthető meg nehezen, mert a jogszabály elvileg színvak, nem nézi senki származását vagy bőrszínét." A Taláros Testület február 23-24-i teljes ülésének napirendje.
A miskolci rendőrkapitány majdnem elvesztette az állását, amiatt, hogy a körzetében elkövetett rablások, lopások tetteseinek származását is megemlítette, ezért a veszprémi kézilabdások megkéselése után már mindenki kínosan ügyelt, nehogy lerasszistázzák. Azóta is kérdés: megsérti-e egy etnikum emberi jogait az, aki „cigánybűnözésről” beszél? Paczolay Péter a Taláros Testület elnöke a Heteknek adott interjúban hangsúlyozta:
„Az Alkotmánybíróság gyakorlata védi a véleménynyilvánítás szabadságát, még a „cigánybűnözés” kifejezésnél jóval direktebb, durvább módon megvalósuló úgymond cigányozások esetében is., A jog nyelvén ez a probléma azért jeleníthető meg nehezen, mert a jogszabály elvileg színvak, nem nézi senki származását vagy bőrszínét. Érdekes azonban megfigyelni, hogy ez az állítás csak akkor igaz, amikor az előítélet negatívan sújt egy közösséget. Ha viszont a szóban forgó kisebbség pozitív diszkriminációjáról van szó – amely pontosan arra irányul, hogy a bűnözés ne tapadjon egy adott társadalmi csoporthoz – akkor a jogszabályok bizony megjelölik, hogy mondjuk a cigányság szociális helyzetének, felemelkedésének, iskoláztatásának problémáját pozitív intézkedésekkel kell elősegíteni….”
+
Két tavalyi alkotmánybírósági határozat, illetve Európai Uniós kötelezettség miatt tizenhat, az agráriumot érintő törvény módosítását kénytelen módosítani a kormány. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) létrehozásáról és működéséről szóló kormányrendelet azon részét, amely szerint ahol elsőfokú közigazgatási jogkörben az MgSzH központja jár el, ott a döntés ellen közigazgatási eljárás keretében nincs helye fellebbezésnek. Az Országgyűlés előtt lévő javaslat törvényi szinten mondja ki a fellebbezés kizárását. A másik Ab-döntés szerint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazását pontatlanul, túl általánosan fogalmazták meg, a most benyújtott javaslat ezeket pontosítva tartalmazza. A módosítások harmadik indoka európai uniós kötelezettségből fakad, ugyanis ez EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a hazai szabályozás nem teremtette meg a teljes összhangot a vadon élő madarakról szóló irányelv, valamint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló irányelv között.
+
Megkezdte az Alkotmánybíróság az úgynevezett SPS törvény tárgyalását is. Tavaly októberben a parlament által elfogadott törvényt, Sólyom László nem írta alá: alkotmányossági normakontrollt kért. A köztársasági elnök szerint sérti az alkotmányt, hogy a törvényben 2006. évet jelölik meg támogatási jogosultsághoz szükséges bázis évként: „ez visszamenőleges hatályú törvénykezés, melyet tilt a magyar alkotmány”, és csak ez, s nem az uniós jogszabályok vonatkoznak a kérdéskörre. A héten a kormány bejelentette: lemondd az SPS-rendszer idei bevezetéséről. „Már nincs elég idő, az SPS bevezetésére, végrehajtási rendeleteinek, az informatikai háttérének, a szakemberek, hivatalok, felkészülésére, átállására. Az Alkotmánybíróság döntését megvárva, ha kell, módosítjuk a törvényt, és 2010 első napjától térünk át az új rendszerre” – jelentette be Gráf József az agrártárca minisztere.
+
Alkotmánybírósághoz fordult a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) azért, hogy az semmisítse meg az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az egyenlő mértékű nyugdíjemelés érdekében kiírt népszavazási kezdeményezésre vonatkozó határozatát. Az OVB január végén hitelesítette azt a kérdést, amelynek kezdeményezői azt akarják elérni, hogy a nyugdíjemeléseknél minden nyugdíjas nyugdíját egységesen, azonos összegben emeljék - nyugdíjának összegétől függetlenül.
Beadványában a NYOK kiemeli, hogy a népszavazásra feltett kérdést - "Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemelésnél minden nyugdíjas nyugdíját – nyugdíjának összegétől függetlenül – egységesen, egyenlő (azonos) összegben emeljék?" - alkotmányellenesnek találja, és ebből következően az durván sérti a nyugdíjas társadalom érdekeit. A szervezet emlékeztet: az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság polgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. Az Alkotmány módosítása óta a szociális biztonság mellett a tulajdon védelméből, a vagyoni jogok elvonásának tilalmából is következik, hogy ezt az ellátást az állam, illetve a társadalombiztosítás állami garancia mellett értékállóan köteles biztosítani. Tehát sem közvetlen rendelkezéssel, sem a nominális mennyiség értékének elvonásával nem csökkentheti annak értékét - áll a NYOK közleményében. A szervezet szerint a biztosítási jogelv mindenkor feltételezi a biztosított személynek nyújtott nyugdíj és nyugdíjszerű járadékok arányos emelését. Álláspontjuk szerint népszavazás eredményétől függően a jogalkotónak a magasabb ellátásban részesülők vonatkozásában tömeges, egyéni jogsérelmet okozó jogszabály megalkotására lenne köteles. Habár az állam szociális feladatainak ellátása során törekszik arra, hogy a leghátrányosabb helyzetben levő nyugdíjasok javára – pozitív diszkriminációként – ezen csoport nyugellátását az átlagosnál nagyobb mértékben növelje, az ehhez szükséges forrást nem lehet más nyugdíjas csoportok jogfosztása révén megteremteni - olvasható a közleményben.
+
Az Alkotmánybíróság várhatóan kora tavasszal határoz arról, hogy az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti-e a járuléktartozást is. A határozattervezetet első körben a múlt héten tárgyalta a taláros testület. A jogszabályok szerint a hatóság jelenleg az adótartozást, a bírságok vagy pótléktartozás összegét csökkentheti, míg a járuléktartozásoknál erre nincs mód. Információnk szerint az indítvány elutasítása várható.
+
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készül azt a határozattervezet, amely azt elemzi, biztosította-e az Országgyűlés annak törvényes lehetőségét, hogy a házasság felbontási iránti perben a bíróság jóváhagyhassa a feleknek a családtámogatási igények és a családi adókedvezmény igénylésére jogosult személy meghatározása tárgyában kötött egyezségét?
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. Törvény módosításról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálatával. A parlament által elfogadott, még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök június 24-én fordult az Alkotmánybírósághoz.
Szó lesz az Országos Választási Bizottság 231/2008. (VII. 16.) OVB határozata ellen benyújtott kifogásról. Az OVB hitelesítette a Vona Gábor elnök által a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövet8 tanköteles tanuló intézményb8l történ8 kizárását?”
Ismét a testület elé kerül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálata.
Megvizsgálják a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 175. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 174. §-ának alkotmányosságát.
Megtámadták az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése „a magánszemély járuléktartozása kivételével” szövegrésze alkotmányosságát.
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 148/2007. (V. 31.) OVB határozata ellen is. Az OVB hitelesítette a Somsák Á. László által a Magyar Nyugdíjasok Pártja képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a 13. havi nyugdíj a rendes nyugdíjba kerüljön beépítésre?”
Napirendre kerül a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 41. § (1) bekezdésének „kizárólag” szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megvitatják a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 15. §-ának, valamint 45. § (1)-(2) bekezdésének alkotmányosságát.
Határozattervezet készült a közterület felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdésének és 23. § (1) bekezdésének alkotmányosságával összefüggésben.
Egy indítványozó a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 254. § (1) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 413/2007. (X. 18.) OVB határozata ellen is. Az OVB megtagadta a Gy. I. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt a népszavazásra kerülő kérdések társadalmi szintű megvitatásáról annak érdekében, hogy a szavazó állampolgár minél jobb, megalapozottabb döntést hozhasson?”
Kedden tárgyalják az alkotmánybírák azt a határozattervezetet, amely egyes rendeletek egészségügyben történő adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgálja. Az eredetileg háromtagú tanács hatáskörébe tartozó ügyet a három alkotmánybíró együttes javaslatára tárgyalja a teljes ülés.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készül azt a határozattervezet, amely azt elemzi, biztosította-e az Országgyűlés annak törvényes lehetőségét, hogy a házasság felbontási iránti perben a bíróság jóváhagyhassa a feleknek a családtámogatási igények és a családi adókedvezmény igénylésére jogosult személy meghatározása tárgyában kötött egyezségét.
Megkérdőjelezték a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-a és a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 5. §-a alkotmányosságát.
Szóba kerül a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdésének és 42/D. § (2) bekezdésének alkotmányossága
