Mi lesz azzal a rengeteg beadvánnyal, amely feltornyosult az Alkotmánybíróság előtt az elmúlt húsz évben? Újra terítéken a különadó. Újra napirenden a végkielégítések 98 százalékos különadója. Visszavonta a Fidesz frakcióvezetője a módosító indítványát. Tiltakoznak a bírók. Legfrissebb határozatok. Napirend.
Az Alkotmánybíróság sem foglalkozott még azzal, hogy mi lesz azoknak az utólagos alkotmánybírósági beadványoknak a sorsa, amelyeket a Taláros Testület nem tud elbírálni január 1-ig, vagyis az új alaptörvény várható hatályba lépéséig. Ennek jelentőségét az adja, hogy az új alaptörvény már nem teszi lehetővé, hogy bárki utólagoson támadjon meg törvényeket, holott a beadványok jelentős többsége, több mint négyötöde ilyen típusú panasz. Ráadásul a testület több fontos döntését ilyen beadvány – úgynevezett „actio popularis” – nyomán hozta meg. Ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről szóló 1990-es ítélet is.
A jövőben állampolgárok csak konkrét ügyekben tudnak egy-egy jogszabály miatt az Alkotmánybírósághoz fordulni, vagyis bizonyítaniuk kell az érintettségüket. Január elsejéig az Alkotmánybíróság várhatóan az összes „actio popularisban" nem tud ítéletet hozni, miközben az új alaptörvény az ilyen jellegű panaszokról nem rendelkezik. Így kérdéses, hogy mi lesz ezeknek a sorsa.
+
Az alkotmánybírák héten kezdődő vizsgálata érintheti a május 20-ig benyújtható személyi jövedelemadó-bevallást, a végkielégítések 98 százalékos különadójának alkotmányosságát. Kérdés, hogy a bevallási időszak végéig – azaz május 20-ig – tud-e határozatot hozni a testület. Sereg András, a Taláros Testület szóvivője nem titkolta: „nagyon nagy számban érkeztek indítványok e kérdésben", egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy mikor születhet határozat.
(Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén nyilvánította alkotmányellenesnek, és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük. Az Országgyűlés novemberben 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében – a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával – fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.)
+
Visszavonta a Fidesz frakcióvezetője azt a módosító indítványát, amely alapján az új alaptörvény rögzítette volna, hogy az Alkotmánybíróság a döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkalatos törvények alapján hozza. Lázár János nem titkolta: indítványa nagy vitát váltott ki a frakcióban és a jogi szakmában is. Ennek ellenére megfontolásra érdemesnek tartotta, tartja javaslatát.
+
Diszkriminatív és alkotmányellenes az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik jövő évtől a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki a bírósági vezetők közös közleményéből, amelyet az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek. Szerintük azért rendelkezik majd az alaptörvény a bírák nyugdíjkorhatáráról, annak leszállításáról, hogy a rendelkezés ne legyen megtámadható az Alkotmánybíróságon. Mindez pedig politikai szándékot sejtet - teszik hozzá. A rendelkezés jövő év januárban lépne hatályba, akkor 228 bírónak azonnal, minden átmenet nélkül megszűnne a munkaviszonya. A tiltakozó levelet az összes megyei bíró, a táblabíróságok elnökei és a legfőbb bíró, Baka András is aláírta.
Legfrissebb határozatok
386/B/2005. AB határozat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 206. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó a törvény azon szabályozásának a megsemmisítését kérte, amely szerint fogvatartott kizárólag a jogszabályban meghatározott hozzátartozónak adhat szervet. Szerinte az elítélteknek is joguk van arra, hogy önzetlenségből akár idegen ember számára is szervet vagy szövetet adományozhassanak. Az Alkotmánybíróság nem találta megalapozottnak az indítványt. Az Alkotmánybíróság 1991-ben, az úgynevezett első abortuszhatározatban kifejtette: az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelessége kiterjed a keletkezőben lévő emberi életre is, csakúgy, mint a jövendő generációk életfeltételeinek biztosítására. Ez a kötelezettség azonban - ellentétben az élethez való alanyi joggal - nem abszolút. Ezért lehetséges, hogy vele szemben más jogokat mérlegeljenek. A határozathoz Balogh Elemér, Kiss László és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
+
671/B/2010. AB határozat az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „- ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát -" szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16. § (1) bekezdésének „– ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát –" szövegrésze, 17. § (5) bekezdése és 29. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítése irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában hangsúlyozta: miután az Alkotmány 32/B. § (1) bekezdése nem értelmezhető hatásköri szabályként, az indítványban támadott rendelkezések fogalmilag nem szűkíthetik az országgyűlési biztos hatáskörét, mert annak szabályozását az alkotmányozó hatalom a törvényhozó hatalom kompetenciájába utalta.
+
691/B/2005. AB határozat a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 108. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. A testület elsősorban azt vizsgálta, hogy a döntően rendfokozathoz igazodó bérezés meghatározása az „egyenlő munkáért egyenlő bér" elvének sérelmét eredményezi-e. Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem tekinthető alkotmányellenesnek az állomány azonos beosztásban tevékenykedő – és ennek alapján azonos csoportot képező –, de különböző rendfokozattal rendelkező tagjainak eltérő besorolása.
+
1161/B/2005. AB határozat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „z elsőfokú" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) bekezdés első mondata „az elsőfokú" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította, hogy a támadott rendelkezés kizárólag az elsőfokú bíróság eljárásában hozott határozatokra nézve tartalmaz előírást, azaz tárgyi hatálya nem terjeszthető ki a Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatokra.
+
651/D/2009. AB határozat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (5) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróság megállapította: a jogbiztonsághoz kiemelkedő alkotmányossági érdek fűződik, amely jelen esetben párosulva a jogalkotó gondos mérlegelésével kellően ésszerű alkotmányossági indokot adott arra, hogy a törvényalkotó a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó ítélet ellen kizárja a perújítást.
Az Alkotmánybíróság április 18-i teljes ülésének napirendje
A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítélete ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja és a 34. § (4) bekezdése, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvén y 8 § (4)-(7) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1883. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendelete 27. és 28. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 178. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása kitűzésének határidejével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi CX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 326. § (1) bekezdése és 329. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az Országos Választási Bizottság 485/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1977. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 30-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egésze, valamint 1. §-a, 8. §-a, 20. §-a és 50. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
