Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén negyedszer foglalkozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (új Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdésének alkotmányosságával. Előzményéhez tartozik: ellentmondásai miatt a köztársasági elnök a tavaly sebtében elfogadott törvényt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Sólyom László azt is javasolta, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját egységesen, legkorábban 2011. január. 1. napjában állapítsák meg. Ám, a parlamenti többség többséggel bíró SZDSZ-MSZP duó ragaszkodott ahhoz, hogy az új Ptk. érdemi változtatás nélkül, (első két könyve) már 2010. május elsején életbe lépjen - így kihirdettetett. 

A Fidesz-KDNP seregnyi módosító indítványt nyújtott be az eredeti előterjesztéshez. Sok más mellett, kifogásolták, hogy az új Ptk. 2010. május 1-jén lépne hatályba, alig több mint négy hónappal a kihirdetése után. „Ez egy több mint 1200 paragrafusból álló jogszabály esetén komoly alkotmányossági aggályokat vet fel, hiszen kellő időt kell biztosítani a jogalkalmazóknak, hogy felkészüljenek a törvény életbe lépésére." A melegeket érintő, a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló paragrafusok elhagyását is indítványozták. „Az azonos neműek párkapcsolatának házasság szintjére történő emelése, amelyet a törvényjavaslat gyakorlatilag a magáévá tesz, elfogadhatatlan és egyben alkotmányellenes” – írták.  Bejelentették: kormányra jutásuk esetén, az új kormány legelső intézkedései között lesz, hogy visszavonja a tavaly novemberben elfogadott új Polgári törvénykönyv (Ptk.) május 1-én várhatóan hatályba lépő első két könyvét, és az egész Ptk-t visszaküldik átdolgozásra a kodifikációs bizottságnak. Balsai István, a Fidesz elnöki stábjának jogi igazgatója hangsúlyozta: a vita során felvetett javaslataikat szeretnék viszontlátni az új kódexben. Harrach Péter kereszténydemokrata politikus nem cáfolta: valóban szeretnék megvédeni és megerősíteni a házasság és a család intézményét. A melegeket érintő, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló kérdésre kifejtette: „értelmezésünk szerint a házasság definíciója egy férfi és egy nő tartós kizárólagos kapcsolata". Hozzátette: az egyneműek együttélését nyilván szabályozni kell, de nem a házasság intézményével összefüggésben.

Az Alkotmánybíróság hétfőn ismét tárgyalja az új Ptk.-t hatályba léptető törvényhez érkezett beadványt. Taláros Testület tagjai most kizárólag azt vizsgálják, fenyegeti-e a jogbiztonságot, hogy az új jogszabályok alkalmazására viszonylag rövid idő alatt kellett felkészülni. Ha helyt adnak e beadványnak - és az erről szóló döntést május 1. előtt kihirdetik - az új Ptk. nem lép életbe, tehát marad a régi törvénykönyv. Ha nem, az új Fidesz-KDNP többségű Parlamentnek legjobb esetben is csak júniusban lesz módja módosító döntést hoznia.

A hét elején küldi el az Alkotmánybírósághoz a pátyi golfberuházással kapcsolatos jogi kifogásait dr. Fülöp Sándor a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa.  (A 130 hektárt meghaladó "Páty-golfpálya" elnevezésű területrész Páty külterületének északi részén található, amely a központi területektől elkülönülve, Telkivel közös közigazgatási határ mentén helyezkedik el. Páty község önkormányzata február 22-i rendkívüli ülésén módosította a korábbi - 2006-ban elfogadott - településszerkezeti tervet, illetve rendeletet alkotott a helyi építési szabályzat módosításáról. A beruházás keretében golfpálya, kiszolgáló létesítmények, szálloda, továbbá háromszáz üdülőegység és mintegy 1.400-1.600 lakás megvalósítását tervezik.)

Az ombudsman - a sok vihart kavart, Pátyra megálmodott golfváros megépítésével kapcsolatos - megállapítása szerint az önkormányzat eljárása jogszabályellenes volt.  Az egészséges környezethez való joggal összefüggő alkotmányos visszásságot idézett elő, mivel az új szabályok több szempontból is ellentétesek a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvénnyel, a többi között a fenntartható fejlődést és a környezet védelmét szolgáló garanciális rendelkezésekkel.  Megállapította: a szabályozás Telki közigazgatási határától számított 200 méteren belül jelölt ki új beépítésre szánt területet, ami megsérti a törvény „harmonikus térszerkezet kialakítására vonatkozó" előírását. Továbbá: a szabályozás a korábbi golfpálya-projekt teljes területét beépíthetővé minősítette, amely szintén ellentétes a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény előírásaival. A szabályozás annak ellenére teremtette meg a golfpálya-beruházás megvalósításának lehetőségét 2006-ban, hogy az akkor hatályos hazai jogszabályi környezet nem tette lehetővé a területen golfpálya elhelyezését. Az önkormányzat nem vette figyelembe a Pest Megyei Földhivataltól érkezett, a termőföld védelmét szolgáló, a termőfölddel való gazdálkodásra vonatkozó, ezért a fenntartható településfejlődést szolgáló észrevételt sem.

Az ombudsman szerint alkotmányossági szempontból aggályos, ha a településrendezési eljárást és a településrendezési döntéseket a közösségi érdek háttérbe szorulásával, a beruházói érdekek elsődleges érvényre juttatásának rendelik alá; kivált, ha a lakossági észrevételeket nem veszik figyelembe a döntéshozatalban. Az eljárás során nem tárták fel megfelelő mélységben a beruházás összetett, „kumulatív” hatásait sem. A golfpálya-projekt megvalósítását lehetővé tevő településrendezési döntésekkel egy olyan mértékű fejlesztést célzó beruházás valósulhatna meg az agglomeráció környezeti szempontból egyik leginkább igénybe vett területén, ami hozzájárul a térség környezeti problémáinak súlyosbításához, sőt újabb környezeti konfliktusokat idéz elő, ezért nem felel meg a fenntartható fejlődés és településfejlesztés követelményeinek.

Az Alkotmánybíróság szeptember végi hatállyal megsemmisíti a veszélyes ebek tartását szabályozó kormányrendeletet. Az Állatvédő Liga szerint az alkotmánybírák elhamarkodott döntést hoztak. A szervezet úgy látja, őszig nem lehet új szabályt alkotni, így az eddigi tiltás után újra elindulhat a pitbullok tenyésztése.

Az Alkotmánybíróságot egy magánszemély kereste meg e témában. Sérelmezte, hogy az amerikai staffordshire terrier és a pitbull terrier nehezen különböztethető meg. A beadványozó szerint a büntetőjogi eljárásoknál jogbizonytalanságot okozhat ez a helyzet.

Cserni Róbert szerint az alkotmánybírák elhamarkodott döntést hoztak. A Fehérkereszt Állatvédő Liga jogásza úgy véli: a két kutyafajta megkülönböztethetőségének kérdése csak a nem törzskönyvezett ebek esetében okozhat gondot. Ha az Alkotmánybíróság által megjelölt szeptember végi időpontig a kormány nem készít új rendeletet, szabályozatlan marad a veszélyes kutyák tartása.  „Az önkormányzatokra fog jelentős terhet róni ez a joghézag, hiszen egy kutyaharapás egy embertámadás esetében nem tudnak majd a jegyzők hatékonyan, megfelelően jogszerűen eljárni a veszélyes ebbé minősítési eljárások során. Ha szeptember 30-ig nem történik egy korrekt szabályozás, akkor elindulhatnak a végtelen szaporítások.”

Az Alkotmánybíróság kutyafajta-elemzési kérdésekbe nem mélyedt el, ugyanakkor úgy találta, hogy a veszélyes ebek tartásáról szóló jogszabály alkotmányellenes.

A szerencsejáték törvény 29-es paragrafusa alapján súlyos pénzbüntetések mellett akár 2 év börtönnel is büntethető lesz május elsejétől az, aki rendszeresen szervez pókerjátékokat hivatásos kaszinókon, pókerklubokon kívül. A törvény egyértelműen leszögezi: kártyajátékot csak kártyateremben és játékkaszinókban lehet szervezni. A Magyar Pókerszövetség elnöke, Tatár Gergellyel Fórizs Mátyás szerint 

Tatár Gergellyel Fórizs Mátyás szerint „teljes idiotizmus” a pókertörvény, ezért az alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak a megsemmisítése érdekében.

Május 12-én mutatják be az Alkotmánybírósági Szemle című új szakmai folyóiratot. Az első lapszám szerkesztőségi ajánlása szerint az elmúlt húsz esztendő bebizonyította, hogy az Alkotmánybíróság döntései milyen hatással vannak a jogalkotásra, a jogalkalmazásra, valamint a jogtudományra.

Az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke Paczolay Péter, tagja Lábady Tamás, Harmathy Attila, Bragyova András és Kovács Péter. A folyóirat főszerkesztője Trócsányi László, szerkesztői Köblös Adél és Marosi Ildikó.

Az évente két alkalommal közzétett Alkotmánybírósági Szemle – szándékai szerint – segít megvilágítani a testület egyes döntéseinek hátterét, hatáskörének, eljárásainak értelmezését. Ezzel hozzájárulhat az Alkotmánybíróság működésének eddigieknél is szélesebb körű megismerhetőségéhez. A lap első részében publikált határozatok felhívják a figyelmet a testület által hozott, mennyiségileg is számottevő döntések közül azokra, amelyeket a szerkesztőség a legfontosabbnak tart. A folyóirat második része az alkotmánybíráskodással kapcsolatos tanulmányokat, vitaindító írásokat tartalmazza.

Az első számban Holló András, Trócsányi László, Lábady Tamás, Köblös Adél és Kemenes István tanulmányai kaptak helyet. A folyóirat közli Vassilios Skouris, az Európai Unió Bírósága elnökének vitaindítóját az Európai Bíróság és a nemzeti alkotmánybíróságok viszonyáról. A folyóirat „Krónika” rovatában a testület hazai és nemzetközi kapcsolatairól számolnak be.

Az Alkotmánybíróság  hétfői teljes ülésén negyedszer foglalkozik a Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (új Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdésének alkotmányosságával.

Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 9/2009. (I. 9.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet szerinti mellékvízmérők ugyanezen rendelet szerinti bekötési vízmérőknek minősüljenek?”

Határozattervezet készült a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításról szóló 2007. évi CLI. törvény alkotmányosságával összefüggésben.

Szó lesz a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságáról.

Megtámadták a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/P. § (1) bekezdése „115-116. §-ai” szövegrészének alkotmányosságát.

Másodszor veszik napirendre a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.

Megtárgyalják a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontjának alkotmányosságát.

Egy indítvány a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-a „ideértve azt is” szövegrészének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Megvitatják a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIIII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 320/2007. (IX. 12.) OVB határozata. Az OVB megtagadta az A. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán induló, legalább 3 éve bejegyzett, etnikai kisebbséget képviseletét alapszabályában rögzített pártok a pártlistára leadott és országosan összesített szavazatok legalább 2%-nak elérése esetén képviselői mandátumhoz jussanak?”

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 322/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette az A. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a jelen kérdésben tartott népszavazás napját követő 1 éven belül alkossa meg a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényt?”

Kedden kerül napirendre a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. §-ának alkotmányossági vizsgálata.

Határozattervezet készült a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet Melléklete alkotmányellenességének, valamint a rendelet 1. § (4) bekezdése „nyilvántartására” szövegrésze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata tárgyában.

Megkérdőjelezték az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 55. §-ának és 56. §-ának alkotmányosságát.

Megvizsgálják a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 15-24. §-ainak, illetve a törvény 3-4. sz. mellékletének valamennyi, a megyei önkormányzatok finanszírozására vonatkozó rendelkezésének alkotmányosságát.

Napirendre veszik a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 240. §-ának alkotmányosságát vizsgáló határozattervezetet.

A keddi teljes ülés végén hét végzéstervezetről is tárgyalnak.