Az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényt az Országgyűlés 2008. október 20-án fogadta el. A parlament által parázs vita után elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt november 12.-én küldte el államfő véleményezésre az  Alkotmánybírósághoz. Sólyom László indítványában hangsúlyozta: az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény a közösségi agrártámogatás igénybe vételére jogosító önálló vagyoni érték jogot ad a mez gazdasági termelőknek. Ennek során jelentősebb támogatási jogosultságot kapnak azok a termelők, akik 2006-ban akár tulajdonosként, akár haszonbérlőként már támogatásban részesültek. Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása végeredményben csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanis a támogatási jog, termeléstől elvonatkoztatott önállósítása – az uniós forrás döntő részét akkor is megkapja a gazda, ha nem termel – csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. Sólyom László szerint a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően szerződjenek. A törvény ennek a követelménynek nem felel meg, s ezzel sérti a jogbiztonságot. Emellett aggályosnak találta a köztársasági elnök azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra, vagy szereztek új termőterületet.

 

A Magyar Agrárkamara közleménye szerint az állattenyésztés jelentős része teljesen leépülhet 2010-2012 között, ennek hatására a mezőgazdaság egésze válságos helyzetbe kerül, ami a hazai gazdaságot és a lakosság élelmiszerellátását is veszélyezteti. Ez a tétje annak, hhogy miként, és mikor dönt az Alkotmánybíróság az úgynevezett SPS-törvényről – állítja Forgács Barna, a Magyar Agrárkamara elnöke.

 

Szakértők szerint, ha az Alkotmánybíróság február végéig támogató döntést hoz az SPS bevezethetőségéről, akkor még időben ki lehet hirdetni a rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat, és fel lehet készíteni a kifizető ügynökséget, hogy az új rendszer szerint végezze a munkát 2009-ben. Ha ennél később születik meg az AB állásfoglalása, a kormánynak akkor is döntenie kell a váltásról, vagy a jelenlegi rendszer tovább folytatásáról, különben veszélybe kerülhet a 800 millió eurós támogatás kifizetése. A kormánynak ugyanis március elején kell jelenteni Brüsszelnek, hogy melyik rendszer szerint támogatják idén az agráriumot.

 

+

 

Alkotmánybírósághoz fordult a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) kérvén, hogy a Testület semmisítse meg az Országos Választási Bizottságnak (OVB) az egyenlő mértékű nyugdíjemelés érdekében kiírt népszavazási kezdeményezésre vonatkozó határozatát.  Az  OVB január végén hitelesítette azt a kérdést, amelynek kezdeményezői azt akarják elérni, hogy a nyugdíjemeléseknél minden nyugdíjas nyugdíját – nyugdíjának összegétől függetlenül – egységesen, azonos összegben emeljék. Beadványában a NYOK kiemeli, hogy a népszavazásra feltett kérdést – „Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjemelésnél minden nyugdíjas nyugdíját – nyugdíjának összegétől függetlenül – egységesen, egyenlő (azonos) összegben emeljék?“ – alkotmányellenesnek találja és ebből következően az durván sérti a nyugdíjas társadalom érdekeit. A szervezet emlékeztet: az Alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaság polgárainak joguk van a szociális biztonsághoz. Az Alkotmány módosítása óta a szociális biztonság mellett a tulajdon védelméből, a vagyoni jogok elvonásának tilalmából is következik, hogy ezt az ellátást az állam, illetve a társadalombiz¬tosítás állami garancia mellett értékállóan köteles biztosítani. Tehát sem közvetlen rendelkezéssel, sem a nominális mennyiség értékének elvonásával nem csökkentheti annak értékét – áll a NYOK közleményében. A szervezet szerint a biztosítási jogelv mindenkor feltételezi a biztosított személynek nyújtott nyugdíj és nyugdíjszerű járadékok arányos emelését. Álláspontjuk szerint népszavazás eredményétől függően a jogalkotónak a magasabb ellátásban részesülők vonatkozásában tömeges, egyéni jogsérelmet okozó jogszabály megalkotására lenne köteles. Habár az állam szociális feladatainak ellátása során törekszik arra, hogy a leghátrányosabb helyzetben levő nyugdíjasok javára – pozitív diszkriminációként – ezen csoport nyugellátását az átlagosnál nagyobb mértékben növelje, az ehhez szükséges forrást nem lehet más nyugdíjas csoportok jogfosztása révén megteremteni – olvasható a közleményben.

 

 

Az Alkotmánybíróság kedden a köztársasági elnök indítványa alapján megkezdi az egységes mez gazdasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. Másodszor kerül az alkotmánybírák elé a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazási kezdeményezés.

 

Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén ismét foglalkozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításról szóló, az Országgyűlés 2008. június 2-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálatával. A parlament által elfogadott, még ki nem hirdetett törvény alkotmányelle¬nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök június 24-én fordult az Alkotmánybíró¬sághoz.

 

Szó lesz az Országos Választási Bizottság 231/2008. (VII. 16.) OVB határozata ellen benyújtott kifogásról. Az OVB hitelesítette a Vona Gábor elnök által a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a közoktatási törvény tegye lehetővé a súlyos fegyelmi vétséget elkövet tanköteles tanuló intézményből történő kizárását?”

 

Napirendre kerül a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

 

Megvitatják a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 14. § (1) bekezdésének „a sajtótermék tartalma a 3. § (1) bekezdésében foglalt tilalmakba ütközik” szövegrésze, illetve 15. § (1) bekezdése, valamint a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 12./1986. (IV. 22.) MT rendelet 4/A. § (3) bekezdése alkotmányosságát.

 

Megvizsgálják a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 175. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 174. §-ának alkotmányosságát.

 

Megkérd jelezték a távhőszolgálta¬tásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdésének és 41. § (1)-(2) bekezdéseinek, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

 

Negyedszer lesz napirenden a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálata.

 

Egy indítványozó kifogással élt az Országos Választási Bizottság 339/2008. (XI. 14.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a B. Z. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országos Választási Bizottságnak minden népszavazási kezdeményezésre határozatot kell hoznia?”

 

Kedden kerül másodszor az alkotmánybírák elé az Országos Választási Bizottság 101/2007. (III. 26.) OVB határozata. Az OVB hitelesítette a Patrubány Miklós által a Magyarok Világszövetsége képviseletében benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti „Magyar igazolvánnyal” vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”

 

Megtárgyalják a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 15. §-a, valamint 45. § (1)-(2) bekezdésének alkotmányosságát.

 

A testület először foglalkozik az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény alkotmányossági vizsgálatával. A parlament által elfogadott, még ki nem hirdetett törvény alkotmányelle-nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök november 12-én fordult az Alkotmánybíró¬sághoz. Az előadó alkotmánybíró az ügyben úgynevezett problematikát készített.

 

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 297/2008. OVB határozata ellen.

 

Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy a választási bizottság nem választott tagjait szavazati jog ne illesse meg?”

 

Megtámadták az Országos Választási Bizottság 335/2008. OVB határozatát. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaságban hivatalos nemzeti ünnep legyen június 4-e (a nemzeti összetartozás), és október 6-a (az aradi vértanúk) napja ?”

 

Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 295/2008. OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a választási bizottság nem választott tagjait szavazati jog ne illesse meg.”

 

Megtárgyalják az Országos Választási Bizottság 360/2008. OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon közüzemi távhőszolgáltatás esetében az országgyűlés jelen népszavazást követő év január 1-jétől ne tegye lehetővé alapdíj alkalmazását?”

 

A keddi teljes ülés végén négy végzéstervezetről is tárgyalnak.