Határozatával a Taláros Testület első alkalommal élt az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével, amely lehetővé  teszi, hogy a még nem hatályos törvények hatálybalépését átmenetileg felfüggessze. (A felfüggesztésre az alaptörvény és a jogbiztonság védelme, súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése érdekében kerülhet sor.) 

A Taláros Testület a döntést azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a polgári törvénykönyv és a július elsején hatályba lépő, a családok védelméről szóló törvény között nincs összhang. Megállapítása szerint“a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján”. A polgári törvénykönyv öröklési rendje alapján ugyanis a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, míg a családvédelmi törvény normaszövege “elsősorban” a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz. Előfordulhat, hogy – leszármazó hiányában – a Ptk. alapján az örökhagyó bejegyzett élettársa, míg a családvédelmi törvény alapján az örökhagyó testvére a törvényes örökös. Ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat.”

A határozathoz Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak, hangsúlyozván nem értek egyet a többségi határozattal elfogadott felfüggesztéssel. Indoklásuk szerint:   „A többségi határozat az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek mélyreható elemzése és a vonatkozó polgári jogi szabályok megfelelő mélységű vizsgálata előtt adott helyt az alapjogi biztos felfüggesztési kérelmének… Az Alaptörvény L) cikke nyilvánvalóvá teszi, hogy – a korábbi Alkotmánnyal szemben – az alkotmányozó hatalom a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját helyezte alaptörvényi védelem alá, és ez a jogilag elismert tartós párkapcsolatok közül csak a gyerekek nemzésére alkalmas kapcsolatokat emelte ebbe a formába. A bejegyzett élettársi kapcsolat, mely az egyneműek közötti tartós párkapcsolat jogi formáját jelenti, ebbe a megfogalmazásba nem fér bele. Ez az alkotmányozó döntése volt, melyhez az Alkotmánybíróságnak és minden más magyar állami szervnek alkalmazkodnia kell. Ám ebből nem következik, hogy a családnak nem, de tartós párkapcsolatnak jogilag elismert bejegyzett élettársak között a törvényes öröklés rendje ne lenne megoldott… A bírósági ítélkezés és a törvényi rendelkezéseket konkretizáló állandó bírói gyakorlatok kialakult rendje meg tudja oldani az alapjogi biztos által vitatott rendelkezések értelmezési dilemmáit, így csak egyfajta alkotmánybírósági aktivizmus vihette el a különvéleményemben elutasított többségi határozatot a felfüggesztési döntés meghozatalára.”

+

Első alkalommal fordult elő az is, hogy egy testületi határozathoz  8 alkotmánybíró fűzzön párhuzamos indokolást vagy különvéleményt. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. paragrafusának egyik mondata érdemelte ki e megkülönböztetett figyelmet. Alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt Balogh Elemér, Holló András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolásával,. Bragyova András, Kiss László, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírók pedig különvéleménnyel kísérték.

+

Alkotmánybírósághoz fordult a Liszt Ferenc-repteret üzemeltető Budapest Airport, miután a cég szerint alkotmányos elveket sért a hirtelen és aránytalan mértékben megemelt önkormányzati telekadó. Beadványa szerint a főváros XVII. és XVIII. kerületi önkormányzata által kivetett 2012-es telekadó mértéke megsérti az arányos közteherviselés alkotmányos elvét.

A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér területe 1515 hektár. A Budapest Airportnak a helyi iparűzési adón felül további 2,25 milliárd forint telekadót kell fizetnie. Álláspontja szerint a repülőtér az üzemelés jellege és biztonsága miatt másra, mezőgazdasági művelésre nem hasznosítható területtel rendelkezik, emiatt a kivetett telekadót is arányosan, a vállalat közteherviselő képességét is figyelembe véve kellett volna megállapítani.

Ez év márciusában a XVII. kerület polgármestere terjesztette elő a Parlamentben a budapesti repülőteret sújtó törvénymódosítást. A Budapest Airport  állítja: a leginkább eladósodott kerület ötlete a sarc. Különös egybeesésnek találja, hogy a telekadó módosítás egyik fő kedvezményezettje az a XVII. kerület, amely rekord mértékű, milliárdos nagyságrendű adósságot halmozott fel tavaly, 230 százalékkal növelve egy év alatt az adóssága állományát. A Budapest Airport  szerint differenciálatlanul és aránytalanul magas mértékben állapították meg a telekadó mértékét, ezért a róla szóló törvény és önkormányzati rendelet megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.

Legfrissebb döntések

AB határozat a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 8. §-a hatálybalépésének felfüggesztéséről (II/3012/2012).
Az Alkotmánybíróság a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény öröklési szabályával összefüggésben megállapította, hogy a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az Alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján. A törvényes öröklés vonatkozásában ugyanis a Polgári Törvénykönyv és a családok védelméről szóló törvény között nincs összhang. A Polgári Törvénykönyv öröklési rendje szerint a bejegyzett élettárs egyértelműen a házastárssal azonos szinten örököl, a családok védelméről szóló törvény normaszövege ezzel ellentétben „elsősorban” a rokonok és a házastárs öröklésére utal, és ezzel súlyos bizonytalanságot okoz. A jogalkalmazói gyakorlatban ez jogértelmezéssel feloldhatatlan bizonytalanságot okozhat, ezért az Alkotmánybíróság a családok védelméről szóló törvény szabályának hatálybalépését felfüggesztette. A határozathoz Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

AB határozat utólagos normakontrollra irányuló indítvány elutasításáról (II/355/2012.).
Az Alkotmánybíróság elutasította a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére irányuló indítványt. A vizsgált rendelkezés értelmében az államigazgatási szerveknél gyakorolható a sztrájk joga, de csak a Kormány és az érintett szakszervezetek megállapodásában rögzített sajátos szabályok mellett. Az alapvető jogok biztosa szerint ez a korlátozás azért alaptörvény-ellenes, mert nem a törvény állapítja meg a feltételeket. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy önmagában a sztrájk gyakorlása valamennyi részletszabályának a megállapítása nem csak törvényi szinten lehetséges. Különösen nem kifogásolható a feltételek kialakításában az érintettek részvétele. A határozathoz Balogh Elemér, Holló András, Kovács Péter és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolását, míg Bragyova András, Kiss László, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2710/2012.).
Az Alkotmánybíróság visszautasította a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés zs) pontja és 3. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a kifogásolt rendelkezések szerinti számítási mód, amelynek alapján a visszalépő tag egyéni számlájáról az állami pillérbe kerülő összeg, illetőleg az ezt meghaladó tagi kifizetés volumene meghatározható, közgazdasági kérdésnek minősül.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2735/2012.).
Az Alkotmánybíróság visszautasította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó csak állította, de nem igazolta, hogy a jogszabály reá nézve közvetlenül hatályosult.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2760/2012.). 
Az Alkotmánybíróság visszautasította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló másik alkotmányjogi panaszt is, mert az indítványozó csak állította, de nem igazolta, hogy a jogszabály reá nézve közvetlenül hatályosult. 

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/327/2012.).
Az Alkotmánybíróság visszautasította az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjának „vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a 2012. január 1-jétől hatályos rendelkezést a panaszos ellen 2010-ben indított pótdíjfolyamati eljárás során nem alkalmazták, így annak kapcsán érintettsége nem állapítható meg.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1208/2012.).
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 259. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a konkrét ügyben nincs olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés, ami az alkotmányjogi panasz befogadását indokolná.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2723/2012).
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete és a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ” szóló 3/2006. (III. 2.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, és az indítványt áttette a Kúriára. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nincs hatásköre az indítványt elbírálni. Ilyen esetekben az indítványt át kell tenni az eljárásra hatáskörrel rendelkező Kúriára, mivel az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/791/2012.)
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.2008/2009/5. számú ítéletében alkalmazott, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az ténylegesen a Legfelsőbb Bíróság értelmezését tartja alkotmánysértőnek.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2734/2012.).
Az Alkotmánybíróság visszautasította Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi állattartás szabályairól szóló 43/2004. (XII. 23.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert formai okból nem felel meg a törvényi előírásoknak.

AB végzés jogszabály alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítvány elutasításáról (III/15/2012.).
Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 7.P.88.674/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló indítványt elutasította.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/209/2012.).
Az Alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság Kvk. VI. 37.254/2011/2. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 83. § (2) bekezdése, 84. § (1)–(3) és (10) bekezdései, a 90/A. § (4) bekezdés k) pontja, valamint a 153. § (1) bekezdés b) pontja, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 107. § a) pontja, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 82. § (1) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében szabályozott bírósági felülvizsgálat iránti nemperes eljárás tárgyi illetékmentességéről szóló a 2/2010. (III. 23.) Közigazgatási jogegységi határozat, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 73/B. §, a 73/C. § (3) és (4) bekezdése, a 124. § (2) bekezdés c) pontja, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.

AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/192/2012.).
Az Alkotmánybíróság a Baranya Megyei Bíróság 6.Kpk.50.110/2008/2. sorszámú, illetőleg a 6.Kpk.50.110/2008/4. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdésének utolsó mondata és 4. §-a, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdése és a 179. § (3) bekezdése alkotmányellenességének és megsemmisítésének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította.

AB végzés utólagos normakontrollra irányuló indítvány elutasításáról (II/978/2012.).
Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat a közterületek, ingatlanok rendjéről, és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) számú önkormányzati rendelete 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja megsemmisítését kezdeményező indítványt visszautasította.

AB végzés az eljárás megszüntetéséről (III/613/2012).
Az Alkotmánybíróság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés tárgyában az eljárást megszüntette.

AB végzés jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/503/2012.).
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az 51/2009. (IV. 28.) AB határozat rendelkező része 1. pontjával az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése megsemmisített rendelkezése a Fővárosi Ítélőtábla előtt 5.Pf.21.919/2010. szám alatt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.

Döntésre vár

Az Alkotmánybíróság július 3-i teljes ülésén érdemi tárgyalásra előterjesztett tervezetek:

– A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet vizsgálata, (II/2655/2012.).

– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányellenesnek minősített és 2011. május 31. napjával megsemmisített 8. § (1) bekezdése alkalmazhatóságának vizsgálata, (III/505/2012.).

– A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIX törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdése alkotmányellenesnek minősített és a határozat közzétételét követő naptól, 2011. április 8-tól hatálytalan rendelkezés alkalmazhatóságának vizsgálata, (III/506/2012.).

– A Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet vizsgálata, (III/623/2012.).

– A Heves Megyei Bíróság 1.Pf.25.787/2011/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2037/2012.).

– A Kúria Pfv.VI.21.859/2011/2. számú végzése vizsgálata, (IV/2636/2012.).

Alkotmányos panasz befogadásával kapcsolatos előterjesztések:

– A felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló 1007/2012. (I. 20.) Korm. határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2774/2012.).

– A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2332/2012.).

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja és (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2361/2012.).

– Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata helyi adókról szóló 9/2011. (V. 3.) önkormányzati rendelete 4. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2638/2012.).

– A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.701/2011/5. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2601/2012.).

– A Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.789/2008/3. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) és (2) bekezdései, a 12. § (2) bekezdései és 30. § (1)-(3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/92/2012.).

– Az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § szakasza alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2487/2012.).

– Vác Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 38/2009. (XII. 21.) számú rendelete 7. § (2) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2317/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2439/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2438/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2472/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2662/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2394/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2355/2012.).

– A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2409/2012.).