Elmarasztalta a főváros vezetését az Alkotmánybíróság. Sérti az állampolgárok személyi biztonságát a Büntető Törvénykönyv kényszergyógykezeltekre vonatkozó módosítása? A Taláros Testület április 19-20-i teljes ülésének napirendje.
Alkotmányellenesnek minősítette a Taláros Testület a Fővárosi Közgyűlés azon 2006. októberi rendeletét, amellyel gyakorlatilag megtiltotta a Magosz Kossuth térre hirdetett nagygyűlését. A gazdaszervezet szövetségi igazgatója, Budai Gyula a részletekről szólva kifejtette: 2006. október 26-ára a Magosz mintegy ötezer ember és hatszáz mezőgazdasági jármű részvételével nagygyűlést hirdetett a budapesti Kossuth térre, mert az agrártárca „a magyar gazdáknak tett ígéreteit nem tartotta be". A Fővárosi Közgyűlés azonban a demonstráció előtt hozott egy rendeletet, amellyel gyakorlatilag megtiltotta a nagygyűlést. E rendelet ugyanis arról szólt, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényeken színpad, hangosítás és parkolás céljából elhelyezett járművekre közterület-foglalási engedélyt kell kérni. Ezt az Alkotmánybíróság az elmúlt héten alkotmányellenesnek minősítette.
+
Alkotmánybírósághoz fordult az ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület, mert álláspontja szerint alkotmányellenes a Büntető Törvénykönyv kényszergyógykezeltekre vonatkozó módosítása sérti az állampolgárok személyi biztonságát. A 2010. május 1-jén életbe lépő változás szerint ugyanis a kóros elmeállapotú bűnelkövetők kényszergyógykezelése a jövőben akkor is megszűnik, ha továbbra is betegek, és ezáltal veszélyesek maradnak, de már annyi időt töltöttek a gyógyintézetben, amennyi a cselekményükért kiszabható szabadságvesztés maximuma.
A beadvány szerint nemcsak az utcára kerülő elmebetegek, de a polgári elmegyógyító intézetben elhelyezendő volt kényszergyógykezeltek is veszélyt jelentenek majd a közösségre, tekintve, hogy jelentős számban már eleve valamely egészségügyi intézményben, az ottani betegtársak sérelmére követték el a cselekményeiket. A beadvány tartalmazza, hogy az Alkotmányban deklarált személyi biztonság állam általi megteremtésének egyik és legfontosabb eszköze a büntetőjog. Azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik súlyos cselekményeket követnek el és továbbra is veszélyt jelentenek a társadalomra, de elmeállapotuk miatt nem büntethetők, ezt a védelmet a büntetőjog a Btk. 74.§-ában szabályozott intézkedéssel és az ahhoz fűződő eljárási renddel tudja, illetőleg tudta eddig biztosítani. 2010. május 1-jét követően azonban a büntetőjog ezt a védelmi funkcióját nem lesz képes ellátni, mert a gyógyulásuk előtt - akár valamely polgári pszichiátriai intézetbe, akár azon kívülre - elbocsátott kényszergyógykezeltek az új környezetükben élők személyi biztonságát betegségüknél fogva veszélyeztetni fogják.
Az Alkotmánybíróság (Ab) folytatja az új Polgári törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát. A napirenden kilenc népszavazási kezdeményezés elleni kifogás is szerepel.
Az Ab hétfői teljes ülésén foglalkozik a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 332. § (1) bekezdés d) pontjának alkotmányossági vizsgálatával.
Megtárgyalják a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 446/2009. (XI. 20.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a D. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyet ért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők tiszteletdíjuk felét kapják mindaddig, amíg az országgyűlés mulasztásos törvénysértést követ el?”
Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 422/2009. (X. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban az indítványozót megilleti a saját ügyének irataiba történő betekintés és a másolatkérés joga?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 99/2008. (II. 29.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette az A. Zs. és A. Zs.-né magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek?”
Kifogással éltek az Országos Választási Bizottság 68/2009. (II. 27.)) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon a vízszolgáltató köteles legyen a tulajdonában lévő vízmérőkkel lecserélni az elkülönített vízhasználók saját tulajdonú mellékvízmérőit?”
Napirendre kerül a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) bekezdésének alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.
A testület harmadszor tűzi napirendjére a Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény (új Ptk.) hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatát.
Kifogást emeltek az Országos Választási Bizottság 443/2009. (XI. 20.)) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Alkotmánybíróság előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező: a beadványt
– ügyvéd, jogtanácsos által készített vagy ellenjegyzett iratban, míg
– a jogi szakvizsgával rendelkező indítványozónak személyesen kell előterjesztenie?”
Szó lesz a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 138/A. §-ának alkotmányosságáról.
Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 325/2009. (VII. 22.) OVB határozata. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük az Alkotmány és a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy szűnjön meg a sztrájkhoz való jog, a munkavállalók érdekeiket bírósági eljárásban érvényesíthessék.”
Megtámadták az Országos Választási Bizottság 9/2009. (I. 9.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a T. E. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet szerinti mellékvízmérők ugyanezen rendelet szerinti bekötési vízmérőknek minősüljenek?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 405/2009. (X. 8.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Kezdeményezzük a vonatkozó jogszabályok módosítását úgy, hogy az országos népszavazási eljárás aláírásgyűjtő ívét az Országos Választási Bizottság helyett a kezdeményező által szabadon választható városi bíróság hitelesítse.”
Kifogást nyújtottak be az Országos Választási Bizottság 401/2009. (X. 8.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. F. J. és dr. G. K. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács létszáma a jelenlegi 15 tag mellett további 6 taggal – a bírósági ülnököket képviselő 2 taggal, a választópolgárokat képviselő 2 taggal és a jogtanácsosokat képviselő 2 taggal – kiegészülve 21 főből álljon?”
Kedden tárgyalják meg a törvényes bíró kérdéséről és a bírák kirendeléséről szóló Problematikát.
Határozattervezet készült a jogi segítségnyújtással kapcsolatos egyes törvények módosításról szóló 2007. évi CLI. törvény alkotmányosságával összefüggésben.
Megvizsgálják a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Megtámadták a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/P. § (1) bekezdése „115-116. §-ai” szövegrészének alkotmányosságát.
A keddi teljes ülés végén nyolc végzéstervezetről is tárgyalnak.
