Egy elnyomó rendszer törvényhozásával kellett szakítani!

A magyar Alaptörvény a történelmi gyökerekhez való kötődést és a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza – hangsúlyozta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Bukarestben, ahol a román alkotmánybíróság fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián tartott előadást.

Az „Alkotmányossági kontroll – hagyomány és kilátások” címmel otszág ország alkotmánybírósági elnökének részvételével tartott ünnepi rendezvénynek Paczolay Péter volt az első előadója. Előadásában kifejtette: az alkotmányjogban legitimációs vektort képez a hagyomány. „Ez magabiztosságot, ihletforrást, legitimációs erőt jelent, de a joggyakorlat folytonosságát a térség több országában is önkényuralmi rendszerek szakították meg.” Kiemelte: mind Romániának, mind Magyarországnak egy elnyomó rendszer törvényhozásával kellett szakítania. Ezt teljesítette ki Magyarországon az új Alaptörvény, amely a történelmi gyökerekhez való kötődéssel a folytonosságot, ugyanakkor a totalitárius múlt elutasítását egyaránt tartalmazza.

Paczolay Péter meghívást adott át a román alkotmánybíráknak, hogy jövő tavasszal látogassanak el Budapestre.

Dicséret és kritika a gondolák városából

Több ponton is szükségesnek tartja a Velencei Bizottság a magyar Alkotmánybíróság működését szabályozó törvény módosítását. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete elemző szakvéleményében azt javasolja, hogy a kormány állítsa vissza az Alkotmánybíróság korábbi jogkörét, főként annak érdekében, hogy a szervezet ismét vizsgálhassa olyan törvények alkotmányosságát is, amelyeknek költségvetési kihatásuk is van. (Az erről szóló korlátozást 2010 nyarán fogadta el az Országgyűlés azt követően, hogy a Taláros Testület alkotmányellenesnek minősítette a köztisztviselők és közalkalmazottak végkielégítési plafonját rögzítő akkor elfogadott törvényt. Az Alkotmánybíróság azóta nem vizsgálhatja azon ügyeket, amelyekről népszavazást sem lehet tartani.)

A Velencei Bizottság vélekedése szerint az Alkotmánybíróság és bírái függetlenségét nem csak sarkalatos törvényben, hanem az Alkotmányban is rögzíteni kellene, így növelve annak garanciáját. Nem tartja elegendőnek az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete az alkotmánybírók kizárásával kapcsolatos szabályokat sem, és további pontosítást kér az állampolgárok által indítható alkotmánybírósági eljárások szabályai kapcsán is. Szükségtelennek vélte, az Alkotmánybírósághoz fordulást megelőzően az összes jogorvoslati lehetőség kimerítését, ha az „jóvátehetetlen károkat okoz az illetőnek.”

A tanácsadó testület ugyanakkor dicsért is. Alapvetően „jól megszövegezett és koherensnek” minősítette, a költségvetési garanciákra vonatkozó azon rendelkezéseket, amely alapján a parlamenti képviselők egynegyede, valamint az alapjogi biztos kérheti az utólagos normakontrollt. Üdvözlendőnek tartotta, az Alkotmánybíróság tagjainak újraválasztását tiltó és a bírák kinevezésének határidejét meghatározó paragrafusokat, hangsúlyozván:  mindezek is hozzájárulhatnak az Alkotmánybíróság hatékony működéséhez.

Közmunkásokért az LMP

Az LMP egy közmunkás segítségével fordul az Alkotmánybírósághoz. Szél Bernadett, a párt országgyűlési képviselője szerint a beadvánnyal egyfelől azt akarják elérni, hogy a közmunkások ne hetente, hanem havonta kapják a bérüket, másfelől szeretnék, ha a minimálbér szintjére emelnék a nyolc órában dolgozó közmunkások járandóságát. Azt is szeretnék, ha az Alkotmánybíróság megvizsgálná, megfelel-e az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének az, hogy a közmunkások csak 47 ezer forintot kapnak nyolc óra után, míg a nyílt munkaerőpiacon ugyanezért legalább minimálbér jár.

Szél Bernadett hangsúlyozta: a törvényi változások miatt csak a személyesen érintett fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ezért a beadványt nem ők, hanem egy a pártot az ügyben felkereső közmunkás fogja majd benyújtani. Hozzátette: az LMP várja a további jelentkezőket is, akik számára beadványmintákat készítettek és ügyvédi segítséget is nyújtanak.

+

Nyári szabadságra előtt (július 16-tól 2012. augusztus 26-ig ) óriási hajrában csúcsjavításra készül az Alkotmánybíróság. Legfrissebb végzéseik száma: 14, a hét programjában pedig rekord számú 70 (!) indítvány szerepel a napirendjén. Íme:

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság a június 19-i teljes ülésén megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A testület az alábbi döntéseket hozta:

Visszautasította a Fővárosi Bíróság 11.K.33.329/2005/17. sorszámú határozatával összefüggésben benyújtott, az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 35. §-a, 44. § (5) bekezdésének II. mondata, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 170. §-a és 171. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem felel meg a törvényben foglalt tartalmi követelményeknek  (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 26/2010. (XII. 14.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó közvetlen érintettsége nem állapítható meg. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Salföld Község Képviselő-testületének Salföld község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 15/2006. (XI. 21.) számú rendelete 14. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását, mert az indítványozó nem jelölte meg az Alkotmánybíróság hatáskörét megalapozó törvényi rendelkezést. (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.Szk.11.673/2010/3. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 141. § (1) bekezdés c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem tartalmaz olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 23. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem jogosulttól származik.  (A végzés teljes szövege)

+

Visszautasította a Vas Megyei Bíróság 1. K. 20.093/2010/10. számú ítéletével összefüggésben, Sopron Város Önkormányzatának az építményadóról szóló 37/1999. (XII. 23.) rendelete 5. § e) pontja, valamint Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 33/2010. (XII. 28.) önkormányzati rendelete az építményadóról 3. § 1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a kifogásolt rendelkezés nem tekinthető „közvetlenül alkalmazandó, hatályosuló” normának. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) és (2c) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert indítványozóval szemben a hivatkozott rendelkezés nem került alkalmazásra, és annak hatályosulása sem érintette közvetlenül. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó egyedi érintettsége nem állapítható meg. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó egyedi érintettsége nem állapítható meg. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság visszautasította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és az egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. számú törvény egészének alaptörvény-ellenessége és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert az nem tartalmaz határozott, a konkrét alkotmányossági problémára vonatkozó indokolással alátámasztott kérelmet.  (A végzés teljes szövege)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa június 18-i tanácsülése a következő döntéseket hozta.

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa a Baranya Megyei Bíróság 6. K. 21.217/2007/17. számú ítélete vonatkozásában benyújtott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 115. § (7) és (10) bekezdése, valamint a Zala Megyei Közgyűlésnek a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló többször módosított 5/2004. (II. 20.) Kr. rendelete 11. § (8) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította.  (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.530/2007/5. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (3) bekezdés b) pontjának alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította. (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla 4. Pkf.25.062/2008/4. sorszámú végzése ellen benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233/A. §--a, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése, és 3. § (6) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította.  (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa a Fővárosi Bíróság 20.K.35.060/2007/7. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 75. § (2) bekezdésének, 78. § (1) bekezdésének, 220. § (1) bekezdés c)-d) pontjainak, valamint a 339. § (1) és 340. § (1) bekezdéseinek alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, illetve a megjelölt jogszabályhelyek alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, továbbá a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség és alkotmányos követelmény megállapítására vonatkozó indítványt visszautasította.  (A végzés teljes szövege)

+

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa a Legfelsőbb Bíróság Pfv. IV. 20.950./2006/5. számú ítélete ellen benyújtott, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a „kérdést és” szövegrésze alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt visszautasította. (A végzés teljes szövege)

Döntésre vár

Az Alkotmánybíróság június 25-i teljes ülésének napirendje

– A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. CLXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-a felfüggesztésére irányuló kérelem vizsgálata.

– A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (2) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339/B. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Tiszaújváros Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi állattartás szabályairól szóló 43/2004. (XII. 23.) számú rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 259. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az Alkotmánybíróság a Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete és a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ” szóló 3/2006. (III. 2.) önkormányzati rendelete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A magyar állami ösztöndíjas és magyar állami részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződésekről szóló 2/2012. (I. 20.) Korm. rendelet vizsgálata.

– A Pest Megyei Bíróság 2.K. 27.525/2010/18. sz. ítélete ellen az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Pest Megyei Bíróság 2.K. 27.527/2010/18. és 2.K. 26.494/2011/11. ítéletei ellen az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– A Pest Megyei Bíróság 2.K. 27.527/2010/18. és 2.K. 26.494/2011/11. ítéletei ellen az Abtv. 26. § (1) bekezdése alapján benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3)-(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2)-(3) bekezdései és a 4. § (3)-(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3)-(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3) bekezdése „alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti”, valamint a „4 m² felületet meg nem haladó” szövegrészei, továbbá az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXII. törvény 4. § (1) bekezdése „4 m² felületet meg nem haladó” szövegrésze, valamint a 101. § (2) bekezdése „4. § (1) bekezdése” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság hatósági árformába tartozó viteldíjainak legmagasabb hatósági árként való megállapításáról és azok alkalmazási feltételeiről szóló 74/2009. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (7) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. § (3) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság június 26-i teljes ülésének napirendje

– A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megszüntetésére irányuló indítvány vizsgálata.

– A felsőoktatásba felvehető, államilag támogatott hallgatói létszámkeretről szóló 1007/2012. (I. 20.) Korm. határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdése és 4. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés zsk) pontja és 3. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. számú törvény (Ehtv.) egyes rendelkezéseinek vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Heves Megyei Bíróság 1.Pf.25.787/2011/2. számú végzése ellen az Abtv. 27. §-a alapján benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 62. és 63. §-a, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 20/A. §-a, valamint az eljáró bíróság kijelöléséről az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében kiadott 3/2012. (II. 20.) OBH elnöki ajánlás alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának június 25-i ülésének napirendje

(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)

– A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. számú törvény 2011. május 31-ig hatályos, az Alkotmánybíróság 8/2011. (II. 18.) AB határozatával megsemmisített 8. § (1) bekezdése vizsgálata.

– A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. számú törvény 2011. május 7-ig hatályos, az Alkotmánybíróság 29/2011. (IV. 7.) AB határozatával megsemmisített 17. § (1) bekezdés vizsgálata.

– Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló - már nem hatályos - 24/2009. (V. 11.) Főv. Kgy. rendelet, valamint a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet vizsgálata.

– Társadalmi szervezet határozata elleni jogorvoslat, társadalmi szervezet törvényességi felügyelete vizsgálata.

– Végrehajtás - kielégítési sorrend, végrehajtás költségei, végrehajtó díjazása vizsgálata. 

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37.386/2007/7. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.615/2008/6. számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.057/2008/6. számú részítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 9.K.33.779/2007/3., 9.K.33.779/2007/5., 9.K.33.779/2007/6. számú ítéletével és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.074/2008/2. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 19.Kpk.45.118/2006/11. és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.50.852/2007/3. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata. 

– A Fővárosi Bíróság 28.P.25.243/2007/2. és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.210/2008/4. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.068/2007/9. számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.21.157/2007/4. számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.085/2007/12. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.152/2005/14. számú és a Legfelsőbb Bíróság Pf.III.24.892/2007/2. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.525/2007/3. számú és a Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.615/2008./6. számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Pécsi Ítélőtábla III.20.160/2007/5. számú és Tolna Megyei Bíróság 6.P.20.643/2006/28. számú részítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 8.P.632.046/2004/36. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.424/2006./34. számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 6.K.30.943/2006/2. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.330/2006/2. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Pest Megyei Bíróság 5.K.27.183/2005/9. számú és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.235/2006/4. számú ítéletével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 24.K.32.668/2008./5. számú végzésével befejezett ügyben alkalmazott egyes jogszabályok vizsgálata.

– Az 51/2009. (IV. 28.) AB határozat rendelkező része 1. pontjával az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése megsemmisített rendelkezése a Fővárosi Ítélőtábla előtt 5.Pf.21.919/2010. szám alatt folyamatban lévő ügy vizsgálata.

– Az ingatlan-nyilvántartásról szóló1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése vizsgálata.

– Parkolás, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 15. § (5) bekezdése „postára adni” szövegrésze szóló 1997. évi CXLI. törvény 63. § (2) bekezdése vizsgálata.

– A Baranya Megyei Bíróság 3.Pf.20.327/2010/3. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, a Legfelsőbb Bíróság által meghozott 2/2005. KPJE és az 1/2009. KPJE számú jogegységi határozatok vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 4.K.30.050/2007/14. számú ítéletével összefüggésben benyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165. § (3)-(4) bekezdései, valamint 171.§ (1) bekezdése vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 45.Pf.632.852/2011/4. számú ítéletével szemben az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény 75. §-ával módosított az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 2. számú melléklete vizsgálata.

– Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdése vizsgálata.

– Az útügyi hatósági eljárások díjairól szóló 26/1997. (XII. 12.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint e rendelkezésnek a Fővárosi Bíróság 1.Kpk.45.621/2007/4. számú végzésével jogerősen befejezett eljárás vizsgálata.

– A Budapest Főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1993. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet 28. § (4) bek. vizsgálata.

– Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 29. § (4) bekezdése, a melléklet XVI. cím 1. pontja, továbbá a 28. § (2) bekezdése vizsgálata.

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a perbeli időszakban hatályos 209/B. § (6) bekezdése vizsgálata.

– A Pest Megyei Bíróság 9.K.26.203/2007/5. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott,a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésének 2002. november 7. napjáig hatályos szövege, 7. § (1) bekezdés ac) pontjának és (2) bekezdésének 2005. január 1-jétől 2010. augusztus 29-ig hatályos szövege, valamint 7. § (2) bekezdésének a 2002. november 8-tól 2004. december 31-éig hatályos szövege, továbbá 37. § (1) bekezdésének „legfeljebb két hónapra, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától” szövegrésze vizsgálata.

– A Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzat a közterületek, ingatlanok rendjéről, és a köztisztaságról szóló 62/2007. (XI. 13.) számú önkormányzati rendelete 5. § (11) bekezdése és 15. § (2) bekezdés n) pontja vizsgálata.

– Az Alkotmánybíróság 84/2009. (IX. 3.) AB határozatával, 155/2010. (XI. 8.) AB határozatával, 156/2010. (IX. 8.) AB határozatával, 157/2010. (IX. 8.) AB határozatával, 158/2010. (IX. 8.), AB határozatával, 162/2010. (IX. 15.) AB határozatával, 163/2010. (IX. 15.) AB határozatával, 164/2010. (IX. 15.) AB határozatával, 168/2010. (IX. 21.) AB határozatával, 174/2010. (IX. 30.) AB határozatával, 175/2010. (IX. 30.) AB határozatával, 176/2010. (IX. 30.) AB határozatával, 178/2010. (X. 15.) AB határozatával, valamint 179/12010. (X. 15.) AB határozatával összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 118. § (1) bekezdése, 130. § (1) és (3) bekezdése, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése vizsgálata.

– A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (1) bekezdése és az 58. § (5) bekezdés a) pontja vizsgálata.

– A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában hozott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. § (1) és (2) bekezdése, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 15. § (7) bekezdése vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kvk.III.37.099/2008/2. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 82. § (1) bekezdése, 83. § (2) bekezdése és 121. §-a vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kvk.IV.37.212/2008/5. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 83. § (6) bekezdése, 84. § (1), (2), (3), (6), illetve (7) bekezdése, 119. § (1) és (2) bekezdése, valamint 120. (1) bekezdése vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 8.Kpk.46.309/2009/4. számú, 4.Kpk.46.338/2009/2. számú, valamint 17.Kpk.46.339/2009/3. számú végzéseivel összefüggésben benyújtott, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (3) bekezdés f) pontja, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 7. §-a, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 6. § (1) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 77. § (1) bekezdése, 79. § (1) bekezdése, 84. § (2), (6), illetve (10) bekezdése vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kvk.I.37.165/2008/5., Kvk.IV.37.159/2008/4., Kvk.II.37.142/2008/2., Kvk.II.37.142/2008/5., Kvk.II.37.142/2008/6., Kvk.II.37.142/2008/8., Kvk.II.37.142/2008/9., Kvk.III.37.158/2008/4., Kvk.III.37.158/2008/7., valamint Kvk.III.37.158/2008/8. számú végzéseivel összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 83. § (6) bekezdése, 84. § (2), (3), (6), (7) és (10) bekezdése, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 107. § a) pontja, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában megalkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kvk.II.37.098/2008/4. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 6. § (1) bekezdése, 83. § (2) bekezdése, 84. § (10) bekezdése, 118. § (2), (4) és (5) bekezdése, 153. § (1) bekezdés e) pontja, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezésen történő végrehajtásáról szóló 29/2000. (X. 27.) BM rendelet, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazáson történő végrehajtásáról szóló 5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kvk.I.37.691/2009/2. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 118. § (1) bekezdése, 130. § (1) és (3) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában megalkotott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése vizsgálata.

– Perbál Község Képviselő-testületének a Perbál Község területén működő üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 14/2006. (VII. 25.) ÖK rendelete vizsgálata.

– Perbál Község Önkormányzatának a zajártalom elleni védekezésről valamint a hangosító berendezések üzemeltetésének helyi szabályairól szóló 4/2007. (II. 20.) ÖK. rendelete vizsgálata.

– Az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 17. § és 18. §-a, illetőleg Perbál település önkormányzatának a köztisztaságról, valamint a települési környezet védelméről szóló 20/1995. (XII. 18.) rendelete 17/B. §-a vizsgálata.

– A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 83. § (2) bekezdése, 84. § (1)–(3) és (10) bekezdései, a 90/A. § (4) bekezdés k) pontja, valamint a 153. § (1) bekezdés b) pontja, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 107. § a) pontja, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 82. § (1) bekezdésében és 84. § (2) bekezdésében szabályozott bírósági felülvizsgálat iránti nemperes eljárás tárgyi illetékmentességéről szóló a 2/2010. (III. 23.) Közigazgatási jogegységi határozat, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 73/B. §, a 73/C. § (3) és (4) bekezdése, a 124. § (2) bekezdés c) pontja, a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában kibocsátott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. § (3) bekezdése vizsgálata.

– A Baranya Megyei Bíróság 6.Kpk.50.110/2008/2. sorszámú, illetőleg a 6.Kpk.50.110/2008/4. sorszámú végzésével összefüggésben benyújtott, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (3) bekezdésének utolsó mondata és 4. §-a, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 143. § (1) bekezdése és a 179. § (3) bekezdése vizsgálata.

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának június 25-i ülésének napirendje

 (A 3. öttagú tanács tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető alkotmánybíró,  Dienes-Oehm Egon, Balogh Elemér, Lévay Miklós, , Szalay Péter)

– A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdés második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 7.P.88.674/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fejér Megyei Bíróság 21.K.20.490/2008/4. számú ítéletével összefüggésben a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 41/A. §-a, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (2)-(5) bekezdései és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– A Budakörnyéki Bíróság 1401-5.V4.281/2006/20., illetőleg 1401.-7.Vh2034/2007/7. számú végzéseiben alkalmazott, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 174. § d) pontja, 180. § (4)-(5) bekezdése, 180/A. §-a, a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 14. törvényerejű rendelet., valamint a végrehajtásáról kiadott 7/1988. (VIII. 1.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2.Mf.20.861/2011/6. számú ítéletében alkalmazott, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 100. § (6) bekezdése és 152. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a konkrét ügyben történő alkalmazhatóságuk kizárására benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Bíróság 8.P.20.391/2006/32. számú végzésében, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.26.531/2007/5. számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 115. § (3) bekezdése, 117. § (2) bekezdés e) pontja, 118. § (1) bekezdésének „hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül” szövegrésze, a 118. § (3) és (5) bekezdései, valamint a 233. § (3) bekezdés b) pontja, továbbá a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Heves Megyei Bíróság P.20.019/2006/16. számú ítéletével, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú ítéletével, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú jegyzőkönyvével, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/14. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 66. § (2) bekezdése, 67. § (1) bekezdés d) pontja, 73/B. §-a, 115., 116., 117. és 118. §-ai, és 233. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. § j) pontja, a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet, a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú ítélete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.223/2007/3. számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése, 18. § (4) bekezdése, valamint a 233. § (3) bekezdés b) pontja, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.223/2007/3. számú végzése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.222/2007/3. számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 13. § (1) bekezdése, 18. § (4) bekezdése, valamint a 233. § (3) bekezdés b) pontja, továbbá a Legfelsőbb Bíróság Kk.IV.37.222/2007/3. számú végzése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pk.25.377/2008/4-I. számú és a Legfelsőbb Bíróság Kpkf.IV.37.291/2008/3. számú végzéseiben alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (2) bekezdése, a 271. § (1) bekezdés e) pontja, a 233/A. §-a, a 221. § (1) bekezdés első mondata, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdése, és az 57. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazhatóságának visszamenőleges hatállyal történő kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pk.25.375/2008/4-I. számú és a Legfelsőbb Bíróság Kpkf.IV.37.289/2008/2. számú végzéseiben alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (2) bekezdése, a 271. § (1) bekezdés e) pontja, a 233/A. §-a, a 221. § (1) bekezdése, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdése, és az 57. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazhatóságának visszamenőleges hatállyal történő kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 9.Pk.25.376/2008/4-I. számú és a Legfelsőbb Bíróság Kpkf.IV.37.290/2008/2. számú végzéseiben alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (2) bekezdése, a 271. § (1) bekezdés e) pontja, a 233/A §-a, a 221. § (1) bekezdése, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdése, és az 57. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazhatóságának visszamenőleges hatállyal történő kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 4.Pkf.25.579/2007/11.számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 149. § (1) és (2) bekezdései, a 221. §-a, a 224. § (4) bekezdése, a 233. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Fővárosi Ítélőtábla 5. Pkif.26.132/2008/2. számú végzésében alkalmazott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 114/A. §-a, a 114/B. §-a, a 233. § (3) bekezdése b) pontja, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 13. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazhatóságának visszamenőleges hatállyal történő kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– A Debreceni Ítélőtábla II.Pf.20.312/2008/7. számú részítéletében alkalmazott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. § j) pontja, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 76. §-ának az „emberi méltóság” szövegrésze, a 96. § (1)-(3) bekezdései, a 133. § (1) és (2) bekezdései, a 233/A. §-a, a 245. §-a, a 253. § (3) bekezdése, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII törvény 39. § (3) bekezdése és 57. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá alkalmazhatóságának visszamenőleges hatállyal történő kizárására irányuló alkotmányjogipanasz vizsgálata.