Változatlanul slágertéma a bankok devizahiteles-perei mellett az önkormányzati választás sértettjeinek beadványai. Előbbiben az indítványozó bíró kifejti: a törvény az Alaptörvényben rögzített jogbiztonság elvét, mert az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelő fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében utólag, visszamenőleges hatállyal állít fel vélelmet a szerződések tisztességtelenségéről. Sérti a jogbiztonság elvét, azért is, mert nem biztosít a címzettjei és a bíróság számára kellő felkészülési időt. Íme a Taláros Testület a legközelebbi témái.
Tárgyalandók
Az Alkotmánybíróság november 4-i teljes ülése
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata - devizakölcsön-perek.
Az indítványozó bíró kifejti: a törvény az Alaptörvényben rögzített jogbiztonság elvét, mert az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelő fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében utólag, visszamenőleges hatállyal állít fel vélelmet a szerződések tisztességtelenségéről. Sérti a jogbiztonság elvét, azért is, mert nem biztosít a címzettjei és a bíróság számára kellő felkészülési időt. Sérti a törvény előtti egyenlőséget is, mert a vélelem megdöntésére lehetőséget adó speciális per megindítására jogvesztő határidőt határozott meg.
Állítja továbbá: az elsőfokú eljárásra meghatározott rövid határidők sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert ténylegesen nem adnak lehetőséget szakértői bizonyítás lefolytatására, a fegyverek egyenlőségének sérelme is felmerül, valamint a bíróságnak sincs kellő ideje a megfontolt ítélethozatalra. A jogorvoslathoz való jogot sérti a fellebbezés és felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lerövidítése, a kézbesítési vélelem megdöntésének kizártsága, a kereseti és fellebbezési illeték eltúlzott mértéke. A pénzügyi intézményeket megillető vállalkozáshoz való jogot pedig azáltal sérti, hogy a törvény a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok által megengedett egyoldalú kamatemelést minősíti utólagosan jogellenesnek.
Az indítványozó bíró szerint a törvény sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenséget, sérti az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikkét is. Mindemellett felmerül a törvény közjogi érvénytelensége is, mert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikk (4) bekezdése ellenére az Országgyűlésnek nem volt lehetősége figyelembe venni a törvény elfogadása előtt az Európai Központi Bank álláspontját. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának témái
A Debreceni Ítélőtábla Pk.I.20.750/2014/2. számú végzése, - a választási alapelvek megsértése, Érpatak elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az ügy előzményeként az érpatak Helyi Választási Bizottság polgármester- és képviselőválasztás eredményét megállapító határozata ellen dr. Simon Miklós fellebbezést terjesztett elő. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság határozatában a beadványt kifogásnak minősítette, annak helyt adott, a választás eredményét megsemmisítette és elrendelte a választás megismétlését. A határozattal szemben az indítványozó - mint polgármester-jelölt - terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, melyet a Nemzeti Választási Bizottság továbbította a Debreceni Ítélőtáblának, ahol a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi jogi képviselet hiánya miatt elbírálásra alkalmatlannak minősítették.
Az indítványozó sérelmezi, hogy nem kapott kioktatást a jogi képviselet szükséges voltáról, nem adtak számára hiánypótlási lehetőséget, valamint hogy jogsértő módon rögtön bírói útra terelték az ügyet, kihagyva a másodfokú eljárást. Álláspontja szerint így megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdésében garantált jogorvoslati joga gyakorlásának tisztességes és pártatlan bírósági eljárásban, ésszerű időn belül történő alkotmányos követelményét. Ezzel az önkényes eljárással megsértették továbbá az Alaptörvény 28. cikke szerinti alkotmányos követelményt, a 35. cikk (1) bekezdése alapján a választók akaratának irányába történő szabad kifejezése biztosításának követelményét, a XV. cikk szerinti törvény előtti egyenlőség biztosításának és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos követelményét is. (Indítvány)
+
A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.723/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, - polgármester választás eredményének megállapítása.
Az ügy előzménye: a Szegi Helyi Választási Bizottság a szavazóköri jegyzőkönyv alapján állapította meg a polgármester választás eredményét. A határozat ellen az indítványozó - mint Szegi községben polgármester-jelölt - fellebbezést terjesztett elő, amely alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság határozatával megváltoztatta az első fokon hozott döntést, a polgármester választás eredményét megsemmisítette, illetve a szavazás megismételtette.
Az újabb fellebbezések után a Debreceni Ítélőtábla a támadott végzésében a területi választási bizottság határozatát részben megváltoztatta, a helyi választási bizottság döntését helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint az Ítélőtábla megsértette - az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdésében foglaltak mellett - a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel az ügy szempontjából alapvető ténykérdésekben nem hozott döntést. (Indítvány)
+
A Debreceni Ítélőtábla Pk.II.20.746/2014/3. számú végzése, - helyi választás elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az ügy előzménye: az indítványozó jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Választási Bizottság határozatával szemben. A Nemzeti Választási Bizottság e kérelmet felülvizsgálati kérelemnek minősítette, és az iratokkal együtt felterjesztette a Debreceni Ítélőtáblához. A kérelmet a Debreceni Ítélőtábla érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel abban az indítványozó nem bizonyította érintettségét.
Az indítványozó álláspontja szerint a végzés sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogát. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái
A Győri Járásbíróság B.162/2012/9. ítélete és a Győri Törvényszék 3.Bf.13/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 155. § (2)-(6) bekezdésével kapcsolatban jogalkotói mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadta: záloghitel-szerződés alapján kölcsönt folyósított, azonban utóbb derült ki, hogy a zálogba vett ékszerek lopottak, így neki, mint záloghitelezőnek a zálogtárgyakat vissza kellett szolgáltatnia eredeti tulajdonosuknak. Így az általa folyósított kölcsön tekintetében fennálló, zálogjog alapjául szolgáló követelés nem került kielégítésre. Álláspontja szerint a Be.155. § (2)-(6) szakaszai, amelyek a lefoglalt dolog kiadását rendezi sorrend szerint, sérti a dologi várományt, és ezáltal az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való jogát, mivel megfelelő kompenzáció nélkül elvonja a dologban rejlő tulajdoni részjogosítványokat. Ugyanez sérti továbbá az Alaptörvény XV. cikk (1)-(2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét, mivel a dologhoz fűződő érdekük alapján azonos pozícióban lévő személyek (eredeti tulajdonos, zálogjogosult) között indokolatlanul tesz különbséget.
Az indítványozó ezen túlmenően sérelmezi a bírói döntéseket is, mert figyelmen kívül hagyták azt, hogy a bűncselekményből szerzett dolog zálogba adásával, és a záloghitel ki nem fizetésével ugyanúgy a cselekmény sértettjévé vált az indítványozó társaság, mint az eredeti tulajdonos. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. III.10.058/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete azzal, hogy hatályon kívül helyezte - a szerinte az ügyben irányadó jogszabályi rendelkezést helyesen értelmező - másodfokú ítéletet, megsértette a tulajdonhoz való jogát. Hozzáteszi, a döntés következtében a jogszerűen tulajdonába került pénzösszeg visszafizetésére kényszerült.
Állítja: a Kúria megsértette az emberi méltósághoz való jogát is, mivel az azt garantáló jogszabályi rendelkezéssel ellentétesen döntött. Sérti továbbá a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmát is, mivel az más, azonos tényállású ügyekben hozott döntésekkel ellentétes. (Indítványf)
+
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 34.Kpkp.46411/2013/10. számon hozott végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ezzel megsértette a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
Előadja: a bíróság érdemi vizsgálat nélkül fogadta el a GVH felülvizsgálni kért közigazgatási határozatában foglaltakat, amely feltétel nélkül vonta el tulajdonát, ezzel a támadott döntés sérti a tulajdonhoz való jogát. Állítja továbbá: a bíróság jogértelmezése sérti a jogállamiság elvét is. (Indítvány)
+
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2013. december 16. napján hatályos 18/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményét, és az M) cikk (1) bekezdéséből eredő szerződéses szabadságot, mert a felek által szabadon megkötött haszonbérleti szerződés megváltoztatására olyan - a szerződés megkötésekor előre nem látható - bontó feltételt keletkeztet, mellyel a szerződő felek szabadsága, valamint az érvényesen megkötött szerződésbe vetett bizalom sérül. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.10.159/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a munkáltató felmondásából nem derül ki világosan és pontosan a felmondás oka, ezzel összefüggésben a Kúria ítélete ellentmondásos. Állítja, hogy a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, a jogszabályok értelmezésére vonatkozó 28. cikket, a tisztességes eljáráshoz való jogot biztosító XXIV. cikk (1) bekezdését, és a jogorvoslathoz való jogot biztosító XXVIII. cikk (7) bekezdését. (Indítvány)
