Július 16-tól augusztus 26-ig ítélkezési szünetet tart a Taláros Testület. Előtte azonban, fölbuzdulva a nyaralás gondolatától, a hétfői utolsó ülésen foglalatoskodnak még  seregnyi panaszos beadvánnyal. Napirenden szerepel bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozat is, amelyet már több alkalommal megvitatattak, ezúttal azonban, várhatóan a döntés is megszületik.

Lehet, hogy mégsem nyugdíjazzák az öregedő bírókat?

A bírák nyugdíjkorhatárának 62 évre csökkentését az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Alkotmánybíróság, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja.

Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya - az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Idén összesen 274 bíró vonul nyugállományba.

Júniusban közölte az EU Bírósága, hogy megindultak az Európai Bizottság által Magyarország ellen kezdeményezett kötelezettségszegési eljárások, amelyek közül az egyik a bírák kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos. Ugyancsak júniusban jelentette be a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a közreműködésével 105 bíró fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, kérve az emberi jogok európai egyezménye megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését.

A civil jogvédők korábbi közleménye szerint a bírói tevékenység felső korhatára 1869 óta a 70. életév volt, ám az alaptörvény és az új bírósági törvény szerint legkésőbb ez év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati jogviszonyuk, akik 2012-ben töltik be a 62. életévüket.

A Magyar Helsinki Bizottság strasbourgi beadványa szerint ez a megoldás sérti a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát. A jogvédők úgy vélik: a strasbourgi bíróság korábbi ítélkezési gyakorlata alapján a bírák alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat, továbbá az idő előtti nyugdíjazás álláspontjuk szerint diszkriminatív is, hiszen például a közjegyzőkre, végrehajtókra, alkotmánybírókra, jogi egyetemi oktatókra, ügyvédekre eltérő, kedvezőbb rendelkezések irányadóak. Úgy vélik, diszkriminációt jelent az is, hogy a Kúria elnökére nem vonatkozik a korhatár, akik pedig 55 évnél nem idősebbek, három évvel tovább, 65 éves korukig ítélkezhetnek.

Újabb ombudsmani sérelem

Az adózás rendjéről szóló törvény egyik bekezdésének megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté véleménye szerint a kifogásolt bekezdés sérti az alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való jogot, és nem felel meg a jogbiztonság követelményének.

Az ombudsmani hivatal közleménye szerint Szabó Máté eljárását egy olyan magánszemély kezdeményezte, aki ebben az ügyben korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, de a törvényi feltételek változása következtében a testület az év elejétől már nem foglalkozhatott a beadvánnyal. Az adózás rendjéről szóló törvény kifogásolt bekezdése arra ad lehetőséget az adóhatóságnak, hogy az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el, függetlenül attól, hogy az ügyfél fellebbezni akart, vagy felügyeleti eljárást kezdeményezni.

Ha az adóhatóság ezek után a felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről dönt, az adózót végzés meghozatala nélkül értesíti. Ekkor - mert az adóhatóság nem hozott végzést - az ügyfél nem tud élni jogorvoslati jogával.

Az alaptörvény szerint viszont mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti - szögezte le a biztos. A szövegből kiderül, hogy az ombudsman az alkotmánybírósági indítványának indoklásában a többi között megfogalmazza: sérti az alaptörvényben biztosított jogorvoslathoz való jogot az, ha az adóhatóság az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, alakszerű határozatban utasítja el, és ezzel kizárja a jogorvoslat lehetőségét.

A hatályos rendelkezés szerint az elkésett fellebbezés benyújtójának - bár nem választotta a felügyeleti eljárást - meg kell fizetnie az illetékekről szóló törvény szerinti felügyeleti eljárási illetéket is. Az sem jelent akadályt, ha a fellebbező ügyfél az illetéket nem fizeti meg, vagy elkésetten nyújtja be a fellebbezését, mert az eljárást mindenképpen lefolytatja a hatóság, az illetéket pedig be tudja hajtani.

Szabó Máté összegzése szerint jelenleg a jogorvoslati jogával élő ügyfelet az adózásra vonatkozó törvény szabályai alapján az adóhatóság azzal sújtja, hogy késedelmesen benyújtott fellebbezés esetén is további illetékköteles eljárásra tereli az ügyet és még mulasztási bírsággal is fenyegeti a késlekedőt. Az ombudsman véleménye szerint ez a rendelkezés sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Az alapjogi biztos további problémának tartja, hogy az adóhatóság az ügyfél szándékát, kérelmének célját figyelmen kívül hagyva minden elkésett fellebbezési kérelmet felügyeleti intézkedésnek tekint, miközben az adózás rendjéről szóló törvény egy szakasza csak kérelemre vagy hivatalból teszi lehetővé a felügyeleti eljárás megindítását. Az ombudsman álláspontja szerint a rendelkezés nem felel meg a normavilágosság alaptörvényből következő követelményének.

Döntések

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének végzései

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.22.789/2008/3. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (1) és (2) bekezdései, a 12. § (2) bekezdése és 30. § (1) - (3) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az olyan alkotmányjogi kérdéseket vet fel, amelyeket az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben [a 67/2011. AB határozatban (ABH 2011, 367-391.), valamint a 36/2007. AB határozatban (ABH 2007, 432-456.)] már elbírált és az indítványt elutasította. - AB végzés (IV/92/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.553/2011/1. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. - AB végzés (IV/1556/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Bíróság 32.Bf.8857/2011/6. számú ítélete és 32.Bf.8857/2011/9. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt, mert az indítvány csak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség esetén fogadható be. - AB végzés (IV/2182/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Pécsi Törvényszék 1.Pf.21.141/2011/4. számú és a Baranya Megyei Bíróság 1.Pf.21.141/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt, mert a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg. -  AB végzés (IV/2226/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Bátaszék Város Önkormányzata Képviselő-testületének az állatok tartásának szabályairól szóló 27/2004. (XII. 28.) KTR. rendelete 4. § (1) bekezdése és 1. sz. melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem jelölte meg, hogy vele szemben sor került-e a támadott rendelkezések alkalmazására, illetve azok vele szemben közvetlenül hatályosultak-e. -  AB végzés (IV/2413/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.701/2011/5. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panaszt, mert a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg. - AB végzés (IV/2601/2012.)

Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.371/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem tartalmaz olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely érdemi alkotmánybírósági eljárásra okot adhatna. -  AB végzés (IV/2627/2012.)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának végzései

(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető alkotmánybíró, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)

A Fővárosi Bíróság 22.K.33.479/2010/4. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V.14.) FVM rendelet 33. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította. – AB végzés (IV/12/2012.)   

A Fővárosi Bíróság 3.Kpk.45.832/2011/4. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/F. § (1) bekezdése „A két nyelven készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek.” mondata, továbbá a 30/N. § (1) bekezdésében a „helyettesítésére” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése, valamint a konkrét perben történő alkalmazási tilalmának kimondása iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasította. – AB végzés (IV/1553/2012.)

A Sobor Község Önkormányzatának az állatok tartásáról szóló 13/2008. (XII. 18.) sz. rendelete 13. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – AB végzés (IV/2679/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának végzései

 (A 3. öttagú tanács tagjai: Lenkovics Barnabás kijelölt tanácsvezető alkotmánybíró, Bihari Mihály, Dienes-Oehm Egon, alkotmánybíró,  Balogh Elemér alkotmánybíró,  Lévay Miklós, alkotmánybíró, Szalay Péter alkotmánybíró.)

A Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.242/2004/6. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett, Ráckeve Város Önkormányzatának 13/1996. (VI. 28.) sz. és 14/1996. (VI. 28.) sz. rendelete, valamint Ráckeve Város Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/1998. (IX. 25.) sz. rendelete alkotmányellenességének megállapítására és konkrét ügyben történő alkalmazásának kizárására irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. –  AB végzés (IV/39/2012.)

A Ráckeve Város Önkormányzatának 2000. április 20-i képviselőtestületi üléséről készített jegyzőkönyv nyilvánossá tételére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – AB végzés (IV/40/2012.)

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.013/2005/10. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény preambuluma, 2. §-a, 10. § a), i ) és n) pontjai, 50. §-a, 52. §-a valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1.§ 7. pontja, 37. §-a, 39. § (1) bekezdése, 49. § (1) bekezdése és 90. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – AB végzés (IV/53/2012.)

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Kfv.IV.37.016/2006/6. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény preambuluma, 2. §-a, 10. § a) és n) pontjai, 50. §-a, 52. §-a valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet 1.§ 7. pontja, 37. §-a, 39. § (1) bekezdése és 90. § (4) bekezdése alkotmány-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – AB végzés (IV/54/2012.)

A Fővárosi Bíróság 28.K.35.193/2010/4. és 28.K.35.215/2010/3. sorszámú ítéleteivel összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 339. § (1) bekezdése, 340. § (1) és (2) bekezdése, valamint a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXII. törvény 20. § (6) bekezdése, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 111. § (1) bekezdése és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/1999. (X. 16.) IRM rendelet 3. §-a, 6. § (3) bekezdése, 7., 8., 9., 10. és 11. §-ai, és 20. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. –  AB végzés (IV/55/2012.)

Az Alkotmánybíróság a Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.650/2007/7. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. örvény 340. § (1) és (2) bekezdései, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 31. § (1) bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 151. §-a, 179. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. – AB végzés (IV/56/2012.)

A Baranya Megyei Bíróság 7.K.20.804/2007/4. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340. § (1) és (2) bekezdései, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 179. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. –  AB végzés (IV/57/2012.)

A Fővárosi Bíróság 3.K.31.215/2005/10. sorszámú ítéletével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 233. §-a, 270. § (3) bekezdés a) pontja, a 340. § (1) és (2) bekezdései, továbbá az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 18. §-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 40. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasította. –  AB végzés (IV/76/2012.)

Döntésre vár

Az Alkotmánybíróság július 16-i teljes ülése:

– a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. (LXII. törvény 90. § ha) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata.

– a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény alkotmányellenesnek minősített és 2011. május 31. napjával megsemmisített 8. § (1) bekezdése kapcsán a Debreceni Munkaügyi Bíróság 4.M.416/2011. számú döntésének vizsgálata.

– a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIX törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdése alkotmányellenesnek minősített és a határozat közzétételét követő naptól, 2011. április 8-tól hatálytalan rendelkezés kapcsán a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 3.M.310/2011. számú döntésének vizsgálata.

– a Budapest főváros közigazgatási területén a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 30/2010. (VI. 4.) Főv. Kgy. rendelet vizsgálata.

– a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv.VI.20.200/2011/4. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozott Gfv.X.30.181/2011/5. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.K20.201/2004/4. számú ítélete, valamint az ítéletben felülvizsgált közigazgatási határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

– a Kúria Pfv.VI.21.859/2011/2. számú végzésének vizsgálata.

– a Kúria Gfv.X.30.379/2011/19. számú ítéletének vizsgálata.