Mai teljes ülésén folytatja a Taláros Testület a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványának tárgyalását. Az Alkotmánybíróság főtitkára, Bitskey Botond szerint azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mikorra várható döntés az ügyben. Markánsan eltérő nézetek vannak az alkotmánybíráskodás feladatait, az alapjogokat, illetve egyén és közösség viszonyát illetően a testületen belül – állítja Paczolay Péter.
A Taláros Testület január végén tárgyalta először a kormány kezdeményezése nyomán, a devizahitelekkel kapcsolatos indítványt miután a Kúria polgári kollégiuma december 16-i ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvénytelennek. A Kúria szerint a bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerződéseket.
A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését. Az indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.
+
Markánsan eltérő nézetek vannak az alkotmánybíráskodás feladatait, az alapjogokat, illetve egyén és közösség viszonyát illetően a testületen belül – állítja Paczolay Péter. Az Alkotmánybíróság elnöke úgy véli: az európai mércék alkalmazhatósága megosztja a testületet, a negyedik alkotmánymódosítás nyomán pedig a korábbi határozatok idézhetőségének kérdése is újra és újra vitákhoz vezet. Bár napjaink Alkotmánybírósága számos vonatkozásban jelentősen eltér az első két évtized Alkotmánybíróságától, de megőrizte alkotmányvédő szerepét. A legfontosabb és legvitatottabb törvények eljutottak az Alkotmánybírósághoz, így a testület továbbra is a törvényhozás kontrollja maradhatott.
A közpénzügyekkel kapcsolatos hatáskör-korlátozás azonban az Alkotmánybíróság elnöke szerint még a legnagyobb jóindulattal szemlélve sem tekinthető egy új egyensúly részének, hiszen elfogadhatatlan, hogy az alapjogok egy területe csak nagyon kivételesen és korlátozottan vizsgálható alkotmányjogi szempontból.
Az Alkotmánybíróságot az alkotmányos jogvédelem visszaszorulása kapcsán ért kritikákra reagálva az elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület kétharmados – bármikor alkotmányozni képes – törvényhozó hatalom mellett működik. Paczolay Péter szerint az alkotmánybíráskodás szempontjából az elmúlt években az volt a legproblematikusabb, hogy a szabályozást sűrűn módosította a parlamenti többség, a nem tetsző alkotmánybírósági döntéseket pedig nem egyszer a kétharmad birtokában felülírta, egyre újabb területeket kivonva ezzel az alkotmányos felülvizsgálat köréből.
Arra a felvetésre, hogy egyáltalán mi értelme van az alkotmánybíráskodásnak kétharmados parlamenti többség mellett, az Alkotmánybíróság elnöke úgy reagált: az alkotmányos kultúra átmentése mindenképpen az egyik fontos cél. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: néhány év nem elegendő arra, hogy az átalakult alkotmánybíráskodásról letisztult értékelést lehessen alkotni, ehhez még több idő kell.
Friss döntések
Az Alkotmánybíróság elutasította a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 62. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és a Békéscsabai Járásbíróság előtt folyamatban levő 3.P.20.693/2013. számú ügyben való alkalmazásának a kizárására irányuló bírói kezdeményezést.
A konkrét ügyben per van folyamatban egy vízszolgáltató és egy lakásszövetkezet között közműtartozás megfizetése iránt abban a tekintetben, hogy a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők közötti különbözet ellenértékét a szolgáltató kizárólag a bekötési vízmérő szerinti felhasználótól vagy a mellékvízmérőkkel rendelkező felhasználóktól is követelheti-e. Az indítványozó bíró szerint a támadott rendelkezés olyan, a törvényből nem következő, azzal ellentétes rendelkezés, amelyre a jogszabály kibocsátójának nem volt felhatalmazása.
Az Alkotmánybíróság a vizsgálat során megállapította: a bírói kezdeményezés által támadott rendelkezés nem Alaptörvény-ellenes. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról :III/1545/2013.)
+
AB végzés jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló indítvány visszautasításáról (II/3650/2012.)
Az ügy tárgya: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 35. § (8) bekezdése tárgyában előterjesztett utólagos normakontroll.
+
AB végzés bírói kezdeményezés visszautasításáról (III/1491/2013.)
Az ügy tárgya: a 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet 1. § (3) bekezdésével kapcsolatos bírói kezdeményezés.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/224/2014.)
Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.073/2014/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálat).
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1262/2013.)
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.V.20.284/2013/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/777/2013.)
Az ügy tárgya: a Fővárosi Törvényszék 52.Pkf.630.097/2013/2. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1424/2013.)
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.IV.22.031/2012/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/738/2013.)
Az ügy tárgya: a B.K.T. mellett működő B.V.F.B. Fgy.Vh.1/2013/10. számú határozatával, a Kúria mellett működő B.V.F.B. Vh.Fgyf.5/2013/4. számú határozatával, valamint az 1994. évi LIII. törvény 292. § (3) bekezdésével összefüggő alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1357/2013.)
Az ügy tárgya: a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.26.958/2013/20. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/470/2013.)
Az ügy tárgya: a Kúria Bfv.III.868/2012/4. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/788/2013.)
Az ügy tárgya: a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.55/2013/4. számú ítéletével, valamint a 2011. évi CXCI. törvény 33. §-ával és a 103. § i) pontjával összefüggő alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1228/2013.)
Az ügy tárgya: a Kúria Kfv.III.37.422/2012/12. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1478/2013.)
Az ügy tárgya: a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.20.310/2013/7. számú részítéletével kapcsolatos alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/995/2013.)
Az ügy tárgya: a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.042/2012/4. számú ítélete és a Zala Megyei Bíróság 9.K.20.943/2011/3. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz.
+
AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/916/2013.)
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.I.22.056/2011/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének témái
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/1177/2012.)
Az indítványozó bíró az európai elfogatóparancs végrehajtása és átadása tárgyában folyamatban levő büntetőeljárásban az eljárást végzéssel felfüggesztette, és kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását, kérve az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény (törvény) 15. § (3) bekezdésének megsemmisítését. A rendelkezés szerint „[a]z átadási és ideiglenes átadási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatása, illetőleg átadási letartóztatása nem szüntethető meg”.
Az indítványozó bíró 2009. május 22-én benyújtott, és 2012. április 3-án az Alkotmánybíróság III/1177/2012. számú végzése alapján kiegészített indítványa szerint az ideiglenes átadási letartóztatás és az átadási letartóztatás kötelező alkalmazása nem felel meg az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében rögzített garanciális szabálynak, mivel a személyi szabadság (Alaptörvény IV. cikke) vonatkozásában nem valósul meg a törvényi korlátozás szükségessége és arányossága. Ez ahhoz vezet, hogy a törvény előtti egyenlőség elve is sérül.
A törvény 15. § (3) bekezdése továbbá sérti az Alaptörvény Q cikk (2)-(3) bekezdését is, mert nem biztosított a nemzetközi jog és a magyar jog összhangja.
+
A Kúria Pfv.IV.21.705/2011/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2988/2012.)
Az indítványozó - az Abtv. 27. §-a alapján - a Kúria közérdekű adat kiadása iránti perben hozott Pfv.Iv.21.705/2011/4. számú ítélete megsemmisítését kezdeményezte.
Az indítványozó Pécs Megyei Jogú Város polgármesterétől a Pécsi Vízmű Zrt. átvilágításáról szóló, egy ügyvédi iroda által készített vizsgálati jelentés kiadását kérte az Avtv. 2. §-a és 19. §-a alapján. Az indítványozó kérelmét elutasították arra hivatkozással, hogy a vizsgálati jelentésben foglaltak egyfelől ügyvédi titok alá tartoznak, másfelől üzleti titkok. Erre tekintette az indítványozó keresetet terjesztett elő közérdekű adatok kiadása iránt. Kérelmét az elsőfokú, a másodfokú bíróság és a Kúria is elutasította azon az alapon, hogy a vizsgálati jelentés döntés-előkészítő iratnak minősül, illetve, hogy a döntési eljárás még nem fejeződött be.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete mind ténybeli, mind jogi alapon téves, ezért alaptörvény-ellenességhez vezet. Ezzel összefüggésben az indítványozó hivatkozik arra, hogy Kúria nem alkalmazta az Alaptörvény I. cikkében nevesített szükségesség-arányosság tesztet, és az indítványozónak a közérdekű adatok megismeréséhez való joga sérült. Érvelése szerint a Kúria megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot, mivel bizonyítás nélkül fogadta el azt a feltételezést, hogy a vizsgálati jelentés egyes folyamatban lévő döntési eljárásokban döntések megalapozásául fog szolgálni.
+
Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdése, továbbá a II. cikk és a B) cikk (1) bekezdése értelmezésére irányuló indítvány vizsgálata – devizahitelek, (X/1769/2013.)
Az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének értelmezését abból a szempontból kérte kormány, hogy abból közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége. Ezzel kapcsolatban példaként említi a devizahitel szerződések esetén az árfolyamkockázatnak kizárólag az adósra hárítását rögzítő, a hitelező számára az egyoldalú kamatemelés lehetőségét biztosító, valamint az árfolyamrés alkalmazását előíró szerződési feltételeket.
Az indítványozó az Alaptörvény II. cikke és B) cikk (1) bekezdésének értelmezését abból a szempontból kérte, hogy milyen - az Alkotmányhoz képest mennyire eltérő - alkotmányossági feltételekkel kerülhet sor fennálló szerződéseknek jogszabály útján történő módosítására.
+
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. §-ának „méltányolható közérdekből” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata, (II/1193/2013.)
Az alapvető jogok biztosa a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2:44 §-ának "méltányolható közérdekből" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta utólagos normakontrollra irányuló eljárás keretében.
Az indítványozó álláspontja szerint a „méltányolható közérdek” fennállása, mint a közéleti szereplők más személyeknél tágabb bírálatának feltétele aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, továbbá nem biztosítja kellően a közügyek vitatását és a közhatalom működésének bírálatát. Mindezek értelmében a rendelkezés sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdését. A "méltányolható közérdek" kifejezés nem felel meg a normavilágosság követelményének, ezért ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével is.
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 3. § (2) bekezdése és a 3. § (5) bekezdés utolsó mondata, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1323/2013.)
Az indítványozó elsődlegesen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.45.370/2013/5. számú végzése (végzés), másodlagosan a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § (2) bekezdése és a (4) bekezdés utolsó mondata, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta alkotmányjogi panasz keretében.
A bíróság építésügyi hatósági végzés felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárásban elutasította az indítványozó (felperes) felülvizsgálati kérelmét. Kifejti, hogy a műemléki épület felújítására engedélyt adó hatóságok és a bíróság eljárása, továbbá a végzés sérti az Alaptörvény P) cikkét. Előadja, hogy ha a szomszédos épület elveszíti műemlék jellegét, az ő tulajdonában álló lakás is jelentősen veszít értékéből, tehát a végzés következtében az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való joga, valamint a B) cikk (1) bekezdés szerinti jogbiztonság követelménye sérült. Álláspontja szerint a hatóságok és a bíróság eljárása során sérült a tisztességes eljáráshoz való joga.
+
A Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf.21.800/2010/5. számú ítéletének a Kúria Pfv. IV.21485/2011/4. számú ítéletével hatályában fenntartott, kártérítésre kötelező rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2854/2012.)
Az indítványozó a Kúria Pfv.IV.21.485.2011/4. számú ítéletének, és az azzal hatályában fenntartott ítéletek megsemmisítését indítványozta az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasz keretében.
A Kúria megállapította, hogy az alperes (indítványozó) a 2005. május 17-én kelt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának megküldött bejelentésében azt a való tényt, hogy a felperes egyetértett a kábítószer-fogyasztás dekriminalizálása mellett állást foglaló szolidaritási nyilatkozatban foglaltakkal, abban a hamis színben tüntette fel, mintha a felperes a „könnyű drogok” mindenfajta legalizálása mellett emelte volna fel a szavát. Ezzel megsértette a felperes jóhírnevét. Ezt meghaladóan a jogsértés megállapítására irányuló keresetet elutasította. A jogerős ítéletnek az alperes kártérítés megfizetésére kötelező rendelkezését hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint a Kúria ítélete a hatályukban fenntartott ítéletekkel együtt sérti az egyesülési jogot, valamint a közhatalmat gyakorló szervekhez fordulás jogát, mert a megítélt kártérítés összege olyannyira eltúlzott, hogy a szervezet működését ellehetetleníti. Hivatkozik továbbá a véleménynyilvánítás szabadságára, valamint a független bírósághoz való jog sérelmére.
+
A Kúria Pfv. VII.20.398/2012/5. számon hozott közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszbefogadhatóságának vizsgálata, (IV/1072/2013.)
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján – a Kúria Pfv.VII.20.398/2012/5. számú, kártérítés megfizetésével kapcsolatos közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria súlyos eljárási hibáinak, okszerűtlen bírói mérlegelésének következtében sérült a pártatlan eljárás követelménye, azaz az indítványozónak az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében, és a XXIV. cikk (1) bekezdésében biztosított tisztességes eljáráshoz fűződő joga. Az indítványozó kifogásolja, hogy a Kúria közbenső ítélete – a Pp. ellenére – valójában felülvéleményezést tartalmaz, és az ítélet indokolása hiányos.
+
A Budapesti XX., XXI., és a XXIII. Kerületi Bíróság 18.G.XXI.20365/2007/108. számú ítélete és a Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.987/2012/6. számú jogerős ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1640/2013.)
Az indítványozó – az Abtv. 27. §-a alapján - a Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.987/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és – a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 18.G.XXI.20365/2007/108. számú elsőfokú ítéletre is kterjedő hatályú – megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól.
Előadja, hogy kártérítési ügyben ellene per volt folyamatban, amelyben közbenső ítélet született (1.G.XXI.20.365/2007/35.), amelyet a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett (3.Gf.77.816/2008/5.) és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az indítványozó felelősségét megállapították, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság azzal, hogy nem osztotta a 3.Gf.77.816/2008/5. számú másodfokú végzésben a kártérítési felelősségi alakzat körében kifejtetteket, hanem e körben a hatályon kívül helyezett elsőfokú közbenső ítéletben írtakkal értett egyet, semmibevette a Pp. 227. § (1) bekezdésében foglaltakat, és megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát.
