Vége a nyári ítélkezési szünetnek. Lesz dolguk bőséggel. Több száz beadvány piheg a Taláros Testület asztalán, köztük közjegyzőkről szóló törvény bizonyos rendelkezései, amelyek a közjegyzői szolgálat – bizonyos életkorhoz kötött megszűnését állapítják meg, s az indítványozó szerint ezek a meghatározott életkor felett önkényesen veszik el a közjegyzői tevékenység végzésének lehetőségét, ezért sértik a foglalkozás szabad megválasztásához való jogát. Íme az őszi kezdés témái.
Az Alkotmánybíróság szeptember 9-i teljes ülésének napirendje
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja és 178. §-a megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
A támadott rendelkezések a közjegyzői szolgálat – bizonyos életkorhoz kötött – megszűnését állapítják meg.
Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések a meghatározott életkor felett önkényesen veszik el a közjegyzői tevékenység végzésének lehetőségét, ezért – az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal is ellentétesen – sértik a foglalkozás szabad megválasztásához való jogát.
Állítja: a rendelkezések sértik a tulajdonjoghoz való jogát is, mert a tevékenység megkezdéséhez képest a feltételek utólagos módosításával rendszeres kereső tevékenységétől fosztják meg.
Végül kifejti: a támadott rendelkezései az emberi méltóságát sértő megkülönböztetéshez is vezetnek, mivel az öregségi nyugdíjkorhatárt elért és el nem ért közjegyzők között önkényes, racionálisan nem elfogadható indokkal tesznek különbséget. (Indítvány)
+
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság KfvII.37.076/2012/28. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria a bizonyítékok felülmérlegelését végezte el a felülvizsgálati eljárásban, és egyetlen bizonyíték alapján hagyta helyben a GVH határozatát, ami sérti a jogerő tiszteletben tartásának elvét.
Álláspontja szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1)-(2) bekezdésében és az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt pártatlanság és függetlenség követelményét, valamint az ártatlanság vélelmét sérti, hogy a Versenytanács előzetes álláspontját ugyanazok a személyek írták alá, mint akik a végleges határozatot is, és a perben e tényt a Kúria figyelmen kívül hagyta.
Az indítványozó szerint sérült a XXVIII. cikk (4) bekezdésében és az Egyezményben foglalt nulla poena sine lege elve, mert a jogsértés idején alkalmazható bírságmaximumnál súlyosabb mértékű bírság kiszabására került sor.
Kifejti továbbá, hogy az eljárás során sérült a tárgyalás tartásához fűződő joga, és a Kúria ítélete nem felel az Alaptörvény XXVIII. cikkből eredő indokolási kötelezettség követelményének. (Indítvány)
+
A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.Kpk.50100/2012/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: az ingatlanával szomszédos telek vonatkozásában a telekalakítási hatóság telekalakítási engedély megadásáról határozatot hozott, amelyet nem kézbesítettek. A határozat kézbesítése iránt kérelmet terjesztett elő, majd felhívták a jogos érdeke igazolására. Érdekeltségét arra alapította, hogy a kertes ingatlanát hátrányos következmények érték (értékcsökkenés), illetve a telekalakítási eljárásba bevont szakhatóságok – véleménye szerint – jogszabálysértést követtek el.
A hatóság elutasította kérelmét arra hivatkozással, hogy a telekalakítási engedély az indítványozó saját ingatlanával kapcsolatos helyzetét közvetlenül – sem előnyére, sem hátrányára – nem változtatta meg. Az indítványozó a döntést megfellebbezte, amelyet szintén elutasítottak, mivel a határozatnak a szomszédos ingatlanok tulajdonosai részére történő kézbesítését jogszabály nem írja elő. Kezdeményezte a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát, amelynek során az eljáró bíróság helybenhagyta a korábbi döntést, mivel osztotta a földhivatalok korábbi elutasító álláspontját.
Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság azzal, hogy az ügyféli jogállás értelmezésére nem tartja alkalmazhatónak sem a Ket. 15. § (1) bekezdését (általános szabály), sem a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rend. érdekelt fellebbezését szabályozó 9. § (2) bekezdését (speciális szabály), ezáltal kizárja a telekalakítási eljárásban a szomszédos ügyfél fellebbezéshez való jogát, sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát. Mindezzel összefüggésben – véleménye szerint – sérül az Alaptörvény B. cikk (1) bek. szerinti jogállamiság elve, az R. cikk (1)-(2) bek. szerinti jogszabályok kötelező erejére vonatkozó alapelv, a T. cikk (3) bek. szerinti normavilágosság követelménye, az I. cikk (1) és (3) bek. szerinti alapvető jogok tiszteletben tartásához fűződő elv, a XV. cikk (1)-(2) bek. szerinti diszkrimináció tilalmának elve, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog is. (Indítvány)
+
A Debreceni Törvényszék 2.Mf.21.259/2013/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a munkáltatója a munkaviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felmondást azzal indokolták, hogy a munkáltató tudomására jutott, hogy szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került, így munkavégzési kötelezettségének nem tud eleget tenni. Keresetet terjesztett elő az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását kérve, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. A döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta.
Álláspontja szerint a támadott ítéletek ellentétesek az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerinti ártatlanság vélelmének elvével, mivel amíg nincs bizonyítva a munkavállaló bűnössége, addig nem kezelhető tényként a munkáltató részéről az, hogy a munkaviszonyból folyó kötelezettségek nem teljesítése a munkavállalónak felróható.
Tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetésére olyan időpontban került sor, amikor a bűnösséget megállapító jogerős bírósági határozat még nem volt, az indítványozó álláspontja szerint sérült a XXVIII. cikk (2) bekekezdése, illetve a XII. cikk (1) bekezdéde szerinti foglalkozás szabad megválasztásához való joga. (Indítvány)
+
A Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 1. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók – az Alaptörvény Nemzeti Hitvallására, a P) cikk (1) bekezdésére, valamint a 3068/2013. (III. 14.) AB határozat Indokolás [46] pontjára hivatkozással – kifejtik, hogy egyfelől az egészséges környezethez való jog védelme nem lehet alacsonyabb az Alaptörvény hatálybalépését követően, mint azt megelőzően, másfelől, hogy az egészséges környezethez való jog alanyi jogi jellegét az Alaptörvény megerősítette.
Előadják: a támadott rendelkezés által a Törvény hivatkozott 2. § (4) bekezdés b), c) és d) pontjai – a beépítettség növelés, illetve a beépítettség kérdését – kivonják a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény irányadó rendelkezései szerinti szakhatósági eljárás által vizsgálható kritériumok közül. Álláspontjuk szerint mindez – a Normafa tekintetében – a környezetvédelem már korábban elért szintjét csökkenti, hiszen hatósági eljárásban az esetleges környezetkárosítás nem vizsgálható, ezért az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésének sérelme megállapítható.
Végül kifejtik, hogy a támadott rendelkezés által megfogalmazott jogkorlátozás nem tekinthető szükségesnek, illetve arányosnak sem. (Indítvány)
+
A Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 31. napjáig hatályban volt, a helyi adókról szóló 37/2008. (XI. 28.) számú rendelete 6-7. §-a, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 28.K.28.960/2013/4. számú ítélete, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala V-B-007/03427/3-4/2012. számú, telekadót megállapító jogerős határozata, Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala AD-11461/12/2012. és AD-11461/15/2012. számú határozatai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó - mint temető fenntartó - szerint a támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésében foglaltakat, mivel azok nem veszik figyelembe teherbíró képességét, illetve a közfeladatok ellátásában betöltött szerepét. Az adó mértékét elfogadhatatlan jellegűnek tartja.
Álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét is, mert a fővároson kívül fel sem merül a temetők területének telekadó kötelezettség általi érintettsége. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 252. § (2) bekezdése és a 253. § (1) bekezdése, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 24.G.302.863/2011/18. sz. ítélete, továbbá a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Gf.76.142/2012/8. sz. ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadta: az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta őt megfelelően, amelyet a másodfokú bíróság el is ismert és pótolt. Azonban annak ellenére, hogy a tájékoztatás elmaradása lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére nem került sor, mivel a Pp. 252. § (2) bekezdése alapján a tárgyalás megismétlése nem volt szükséges.
Álláspontja szerint ezzel sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való joga, mivel annak ellenére, hogy a bizonyítási teherről csak a másodfokú eljárásban oktatták ki, ez ellen a Pp. 233. § (1) bekezdése szerinti fellebbezéssel nem élhetett. Ezzel összefüggésben sérült a tisztességes hatósági eljáráshoz való joga is. (Indítvány: pdf.)
+
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény alaptörvény-ellenesnek minősített és 2013. szeptember 26. napjától hatálytalan 14. § (1) és (2) bekezdései valamennyi folyamatban lévő perben, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság előtt Mfv.III.10330/2013. szám alatt folyamatban lévő perben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró ismerteti, hogy a konkrét ügy azelőtt indult, hogy az Alkotmánybíróság 2013. szeptember 26-ával megsemmisítette a Knymt. hivatkozott rendelkezéseit, ezért azokat a konkrét ügyben még alkalmazni kell.
A jogállamiság elvére, illetve a törvény előtti egyenlőség elvére tekintettel - kéri a Knymt. már nem hatályos 14. § (1) és (2) bekezdésének a folyamatban lévő perekben való alkalmazhatóságának kizárását, mivel csak így biztosítható, hogy az azonos ténybeli alapból származó, ugyanazon jog alapján megítélendő jogviszonyok alaptörvény-ellenes normák alkalmazása nélkül nyerjenek elbírálást. (Indítvány)
+
A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 2003. december 31-ig hatályos 32. § (1) bekezdés második mondatának („A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.”) a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő 20.P.50277/2014 sz. perben történő alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró – az Abtv. 25. §-a alapján – a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény 32. § (1) bekezdése második mondatának (amely szerint a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár) egyedi ügyben való alkalmazhatósága kérdésében fordult az Alkotmánybírósághoz, és kérte egyedi normakontroll eljárás lefolytatását.
Indokolásként hivatkozik a 3/2006. (II. 8.) Ab határozatra, mely a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdés második mondatának alkotmányellenességét megállapította és megsemmisítette, valamint a társasházakról szóló 1997. évi CLVII. törvény 32. § (1) bekezdése második mondatának alkotmányellenességét megállapította, és egyedi ügyben való alkalmazását kizárta.
Álláspontja szerint a társasházi közgyűlési határozat megtámadására vonatkozó jogvesztő határidő ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével, és korlátozza bírósághoz fordulás jogát, mert a törvény nem biztosítja, hogy a határozatot sérelmező fél a határozatról kellő időben tudomást szerezzen. (Indítvány)
+
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 35.P.85.656/2013/8. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék 43.Pf.637.831/2013/4. számú ítélete, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 221. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: díjfizetés iránt per volt folyamatban, amelyben engedményesként, mint felperes vett részt a perben. A bíróság a keresetét elutasította, amelyet a másodfokú bíróság helybenhagyott.
Álláspontja szerint a bíróság ítéletével sérült az Alaptörvény XXVIII. cikk szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mivel az alperesi ellentmondásról nem szerzett időben tudomást, reagálni nem tudott, továbbá nem kapott elég időt az okirati bizonyításra.
További véleménye szerinta Ptk. 221. § (3) bekezdése, amely szerint az indítványozó, mint egy gazdasági társaság (öröklés folytán) kizárólagos tulajdonosa nem engedményezheti a társaság követelését saját magára, ellentétes az Alaptörvény XIII. cikke szerinti tulajdonhoz való joggal. (Indítvány)
