Az Európai Bíróság ítélete: „fejbe vágták a döglött kutyát”. Megsértődött a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese. Védelmébe vette a hajléktalanokat az alapvető jogok biztosa, a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályok megsemmisítését kezdeményezte utólagos normakontroll keretében. Támadják a terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtését lehetővé tevő jogszabályi rendelkezést. Hétről hétre több tucatnyi beadvány roskadozik a Taláros Testület asztalán. Nem unatkoznak az biztos. Íme a hétfőn, kedden tárgyalandók.
Uniós jogot sértett a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása állapította meg a luxembourgi Európai Bíróság, amely sürgősséggel tárgyalta az ügyet. Az ítélet szerint a „radikálisnak” nevezett intézkedés a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik, nem áll arányban a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belüli kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal, amelyekre a magyar kormány képviselője az tárgyalás folyamán hivatkozott.
Jogtörténeti érdekességnek számít, hogy olyan törvényről döntött az Európai bíróság, amely hónapokkal korábban hatályát vesztette. A magyar Alkotmánybíróság ugyanis már júliusban visszamenő hatállyal megsemmisítette a korai nyugdíjazásról szóló szabályozást. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig tudomásul véve a Taláros Testület döntését, szeptemberben új javaslatot terjesztett a parlament elé, amely a bírák nyugdíjkorhatárát 62-ről 65 évre emeli.
Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bíróság ítéletére reagálva úgy vélte: „Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik”. Hozzátette: erre azért fontos rávilágítani, mert Magyarország a saját ügyeit a saját alkotmányos rendszerének működtetésével is meg tudja oldani.
A honi Alkotmánybíróság nem reagált a luxembourgi Európai Bíróság sürgősséggel hozott ítéletére, feltehetően azért, mert a korábbi döntését tulajdonképpen megerősítette.
+
A Fidesz frakció feltehetően a hétfőn dönt arról, hogy kér-e vagy sem előzetes alkotmánybírósági normakontrollt az Országgyűlés által október 29-én elfogadott új választási eljárási törvényről. A kiszivárgott hírek szerint a frakció többsége úgy véli, miután egyáltalán nem alkotmányellenes, ezért rosszul nézne ki, ha ezzel a meggyőződéssel szemben mégiscsak kérnének alkotmányossági vizsgálatot. Mások viszont arra számítanak, hogy a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt kikéri a Taláros Testület véleményét, ami feloldaná az ellentmondást.
Politikában jártas szakértők szerint, ha megtörténik, ha nem, aktív liberális és szocialista csoportok jóvoltából mindenképpen az Alkotmánybíróság asztalán landol a választási törvény, sőt arra is mernek fogadni, hogy bőszen lobogtatják majd az Európai Unió számos fórumán.
+
Bírósági ügyek persze, addig is bőséggel szerepelnek az Alkotmánybíróság napirendjén. A hét elején tárgyalandó legfrissebbek közül a leghangosabbnak a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettesének azon indítványa ígérkezik, amely a távozását „elősegítette.”
A Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz indítványában a bíróságok igazgatásáról és szervezetésről szóló 2011. évi CLXI. törvény (új Bszi.) 185. § (1) bekezdésének azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését indítványozta, mely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.
Az indítványozót a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölésére 2009. november 15. napjától hat évre – 2014. november 15. napjáig – nevezte ki a köztársasági elnök, tekintettel az akkor hatályos Alkotmány 48. § (1) bekezdésére, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 70. § (1) bekezdésére. Kifejti, hogy az új Bszi. 185. § (1) bekezdésével az Országgyűlés a kinevezett elnökhelyettesi tisztség olyan megszűnési-megszüntetési módját választotta, amelyet sem a korábbi, sem az új Bszi. nem ismer, illetve a jövőre nézve sem intézményesít.
Álláspontja szerint a tisztséget betöltő elnökhelyettes ilyen módon való eltávolítása sérti a jogállamiság elvét, mert egyrészt ezáltal a jogalkotó egyedi esetet döntött el jogszabályi formában, másrészt a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. Az indítványozó szerint a bírósági szervezet Alaptörvényben és sarkalatos törvényekben rögzített szervezeti, hatásköri változásai nem tették indokolttá és alkotmányossági szempontból elfogadhatóvá az indítványozó elnökhelyettesi tesztségének idő előtti lerövidítését. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés azért is alaptörvény-ellenes, mert nem biztosít jogorvoslatot a törvényi formában megjelenő egyedi döntés ellen. Ezen túl a tisztségének a kinevezésben szereplő idő előtti megszüntetése a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközik, mert száznál is több bírósági vezető közül csak az elnökhelyettes tisztségét szüntette meg, és önkényes, mert szükségessége a bíróságok szervezeti-igazgatási átalakításával valós összefüggésben nem igazolható.
+
Valamivel csendesebbnek ígérkezik a Budapest Környéki Törvényszék ítéletének alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó a Budapest Környéki Törvényszék adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. Állítja: a bíróság nem bírálta el érdemben kereseti kérelmét, előterjesztett bizonyítékait nem vette figyelembe, hibásan értelmezett az ügy szempontjából releváns tényeket, továbbá indokolási kötelezettségének is hiányosan tett eleget. Állítja: a bíróság önkényes jogértelmezésen alapuló adóhatósági határozatot hagyott jóvá, csak formális jogként kezelte a jogorvoslathoz való alkotmányos jogát, ezért az ítélet sérti az Alaptörvényben deklarált jogállamiság elvét, sérti az Alaptörvényben deklarált tisztességes eljáráshoz való jogát, ezért a megsemmisítését kéri.
+
Az alapvető jogok biztosának több indítványa is szerepel a napirenden. Az egyik például a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályok megsemmisítését kezdeményezte utólagos normakontroll keretében, mert azok állítása szerint ellentétesek a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével, indokolatlanul tág teret adnak az önkormányzati jogalkotásra, és az önkényes jogalkalmazásra. Szabó Máté állítja: a hajléktalanság mások jogát nem sérti, a hajléktalan személyek eleve nem tudnak hova menni, így kénytelenek életvitelszerűen a közterületen tartózkodni, ezért az emberi méltóságukkal ellentétes ezen helyzetük szankcionálása, elzárással vagy pénzbírsággal sújthatósága. Az ombudsman szerint a fővárosi közterületek használatáról és rendjéről szóló rendelet azon pontjai, amelyek szabálysértésnek nyilvánítják a közterület életvitelszerű lakhatás céljára való használatát, ellentétesek a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével, sértik az emberi méltóságot.
Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló törvény több paragrafusa sem tetszik ezért a megsemmisítésüket kezdeményezte. Álláspontja szerint a megfogalmazott család fogalom – mely férfi és nő házasságán alapul – egyéb helyzeten, szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg a magán- és családi élethez való joggal, illetve az emberi méltósághoz fűződő joggal összefüggésben. Kifejti továbbá, hogy a család fogalom szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társaskapcsolati formában élők emberi méltósághoz való jogát, valamint a magán- és családi élethez való jogát. Az ombudsman mindezen indokok alapján indítványozta a jogállamiság elvét és jogbiztonság elvét sértő paragrafusok azonnali felfüggesztését, majd megsemmisítését, mert azok, álláspontja szerint az 1993. évi XXXI. törvényben kihirdetett az emberi jogi egyezménnyel is ellentétesek.
+
Napirenden szerepel a terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata is. Az indítványozók szerint az, hogy a terrorizmust elhárító szerv bírói kontroll nélkül, pusztán miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, mellyel az Alaptörvény VI. cikkében biztosított magán- és családi élet, az otthon és kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való joguk sérelmét okozza. Az indítványozók a nemzetbiztonsági szolgálatok hasonló jogosultságát is alkotmányellenesnek tartják.
Az Alkotmánybíróság november 12-i és 13-i teljes ülésének napirendje
– A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 186. §-a alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány vizsgálata, (II/1477/2012.).
– Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései felülvizsgálata érdekében benyújtott utólagos normakontroll indítvány vizsgálata, (II/2559/2012.).
– Az alapvető jogok biztosának a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-a megsemmisítése tárgyában benyújtott indítvány vizsgálata, (II/3012/2012.).
– A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2309/2012.).
– A Budapest Környéki Törvényszék 6.K.26.852/2011/10. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/3061/2012.).
– A terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3085/2012.).
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
(Az 1. öttagú tanács tagjai: Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter.)
– A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Mfv. I. 10.288/2011/9. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2812/2012.).
– A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv. III. 37.297/2011/6. számú ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2875/2012.).
– A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1200.Vh.1525/2011/6. számú végzésével, valamint a Győri Ítélőtábla Pkf.IV.26.311/2011/2. számú végzésével összefüggésben, továbbá a helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló 1996. évi XXV. törvény 25. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2970/2012.).
– Az egészségügyi és a hozzájuk kacsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2689/2012.).
– Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 35. § (8) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére, továbbá a Zalaegerszegi Törvényszéken 8.K.21.808/2011. számon folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, (III/2391/2012.).
– A Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Pfv. III. 20.013/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3281/2012.).
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
(A 2. öttagú tanács tagjai: Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István, Szívós Mária.)
– A Kúria Pfv.III.20.557/2011/4. számú ítéletével szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3025/2012.).
– A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 13. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2612/2012.).
– A Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.786/2010/5. számú ítéletével összefüggésben benyújtott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 306. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/1430/2012.).
– A Pécsi Munkaügyi Bíróság 5.Mpk.50004/2012/8. sorszámú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2969/2012.).
– A Pécsi Ítélőtábla Bf.I.114/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3022/2012.).
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának legközelebbi napirendje
(A 3. öttagú tanács tagjai: Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Szalay Péter.)
– A Tatabányai Törvényszék 9.G40.083/2011/20. számú ítélete, a Kúria Gfv.X.30.094/2012/7. számú ítélete, illetve a Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.25.500/2011/6. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2653/2012.).
– A Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.026/2009/61. számú ítélete, valamint a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.604/2011/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló valódi alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/3445/2012.).
– A Csongrád Megyei Bíróság 6.G.40.059/2010/17. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata, (IV/2916/2012.).
