A KDNP közleményében úgy fogalmazott: Prohászka Ottokár korának egyik legkiválóbb és legműveltebb gondolkodója volt, küzdött a szegénység és a megoldatlan szociális problémák ellen, kiállt a nők társadalmi helyzetének javítása mellett, szorgalmazta a földkérdés megoldását. Az 1927-ben elhunyt Prohászka – írták – számos esetben joggal vitatott megállapításai még az intézményes zsidóüldözés és a holokauszt borzalmai előtt születtek, egy olyan társadalmi és politikai feszültségekkel túlterhelt időszakban, amikor még friss volt az első kommunista diktatúra és a trianoni döntés emléke.

Felidézték, hogy Prohászka Ottokár 1920-ban egy parlamenti beszédében kijelentette: „Nem vagyok antiszemita, amint nem vagyok antigermán, nem vagyok antigall, nem vagyok antiangol." A KDNP közölte azt is, Prohászka tisztelettel tekintett a hitét gyakorló zsidóságra, élete végén írta a Zsidó testvéreimhez című munkáját, amelyben figyelmes odafordulással keresi – a keresztény teológus és katolikus püspök alapállásából – a zsidóság üdvtörténeti helyét. Prohászka egyik legkiemelkedőbb tanítványa az 1944 decemberében a nyilasok által meggyilkolt Salkaházi Sára volt, „aki a Szociális Testvérek Társaságának tagjaként töretlenül vitte tovább egykori patrónusa szociális és társadalmi tanítását" – tette hozzá a KDNP, amely szerint a hiteles kereszténység jelenthet igazi védelmet a rasszizmus ellen.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke múlt pénteken a kormányfőnek írt nyílt levelében gyalázatosnak nevezte, hogy a kormányzó pártok a Horthy-korszak „újabb antiszemita személyiségének", Prohászka Ottokár püspöknek akarnak köztéri szobrot állítani és felhívta a miniszterelnököt, akadályozza meg a szobor felállítását. Prohászka személyének megítélése eddig egyértelmű volt: a Horthy-korszak egyik fő ideológusaként, politikusként gyűlöletre uszított, antiszemita eszméket hirdetett, „ő követelte leghangosabban a numerus clausust, antiszemitizmusa nem kérdés, hanem tény" – írta Mesterházy Attila.

A Népszabadság június 22-i számában ismertette a XIII. kerületi önkormányzat közleményét, amelyben tiltakozott a szoborállítási terv ellen, s kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy területén egy káros indulatokat gerjesztő, megosztó személyiségnek emlékművet állítsanak. A lap felidézte, hogy Csomós Miklós (Fidesz-KDNP) főpolgármester-helyettes a fővárosi közgyűlés egyik áprilisi ülésén egy jobbikos indítvány kapcsán közölte: „azzal természetesen egyetértek, hogy Prohászka Ottokárnak szobrot emeljünk". Bejelentette, hogy Prohászka szobrának felállítása „folyamatban van" a XIII. kerületi Lehel téri templom előtt.