Több, hosszabb tárgyalási szünet után a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés délután.

Hosszú tárgyalási szünet a plenáris ülésen

Többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, csaknem egyórás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

A parlamenti ülés reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd határozathozatalok következtek, ezután kezdték volna el az említett előterjesztés részletes vitáját.

MSZP: az ajánlásban szereplő módosítások köszönőviszonyban sincsenek az eredeti indítvánnyal

Kovács Tibor utalva a tárgyalás módjára kiemelte: a parlamenti képviselőknek joga van a házszabálynak megfelelő eljáráshoz. Szerinte az ajánlás és a benne szereplő módosítások köszönőviszonyban sincsenek az eredeti javaslattal. Abban 15-20 olyan törvény módosítása szerepel, amiről korábban szó sem volt. Szerinte a tisztességes eljárás azt követelné meg, hogy a kormány jelen lévő képviselői elmondják, mi a szándékuk ezzel a javaslattal.

A rendőrségi dolgozók kiegészítő juttatásáról azt mondta: a teljes összeget nem automatikusan fizetnék ki, csupán annak 80 százalékát. Nem derül ki, hogy milyen megfontolásból tették be ezt a kitételt, ami nem is elfogadható – mondta.

Jobbik: nem kell rendeletalkotási jogot adni a jegybanknak

Nyikos László azt mondta, egyetért az előtte szóló kritikai észrevételeivel. Bírálta azt a passzust, amely az MNB-nek rendeletalkotási jogot adna. Jó helyen van ez a miniszternél, felesleges ezzel a jegybank elnökét terhelni – fogalmazott a jobbikos képviselő.

A sportegyesületek vagyonkezelési jogára vonatkozó tételt is kritizálta, mondván nem látni, hogyan történik ezek pénzügyi ellenőrzése. Az ÁSZ feladatai között ilyen feladat nincs, kérdés, hogyan kívánja a kormány megoldani - jegyezte meg.

Párttársa, Szilágyi György szintén az ellenőrzés szabályozatlan voltát tette szóvá. Kitért a földhasználati passzusokra is, és azt mondta: nem megvédik a magyar földet, hanem elárulták az országot azzal, hogy idejöhetnek és felvásárolhatják a földeket külföldiek.

Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: 71 oldalas javaslatot kaptak, amit mindössze egy órán keresztül tudtak tanulmányozni. „Elnézést kérek, vegyük már kicsit komolyabban a dolgokat” – fogalmazott.

A módosítás szerinte technikai szinten végrehajtja azt a törvényt, ami a termőföldet külföldieknek juttatja. Kitért arra is: látható, hogy a komplex módosítás, amit a gazdasági bizottság benyújtott, nem más, mint önkorrekció. Hol készülnek ezek a jogszabálytervezetek? – firtatta, és megkockáztatta, hogy nem minisztériumi kodifikátorok készítették az anyagot.

A képviselő az Országgyűlési őrség kiegészítő juttatásairól is kérdezett, és mint mondta, nem érti, mit keres a javaslatban a honvédelmi törvény módosítása. 

Később erre Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszolt, aki elmondta: nem a honvédelmi törvényt módosítják ezúttal, hanem a Belügyminisztérium alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló jogszabályt.

Fónagy János: másfél-két éve dolgoznak a vasúti szabályozást érintő pontokon

A fejlesztési tárca parlamenti államtitkára elmondta: másfél-két éve folyik a munka, hogy a vasúti pályafelújításokkal és építéssel összefüggő kérdéseket szabályozzák. Azóta egyeztetnek Brüsszellel is a témában, és ez nem egyszerű dolog. Nincs mögötte politikai rosszindulat, most került sor a törvény tárgyalására - emelte ki Fónagy János.

Kovács Tibor úgy reagált: ez utóbbi a vasúti törvénnyel rendben van. De mi van a többi hússzal? – kérdezte.

A Jobbik számos kifogást megfogalmazott

Szilágyi György (Jobbik) hazaárulást emlegetett azzal kapcsolatban, hogy nem adhatók ki azon, Magyarországon földet szerző vállalkozások cégazonosító száma, amelyekből következtetni lehetne tulajdonosaik állampolgárságára.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás gyanúsnak ítélte a közbeszerzési törvény vagyonvédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó fejezetének módosítását, szerinte a honvédségi létesítmények védelme inkább átláthatóságot igényelne. Emellett bírálta azt is, hogy az előterjesztés még az adótörvényeken is változtat.

A szintén jobbikos Nyikos László szerint a nagy könyvvizsgáló cégeket hozza kedvező helyzetbe az előterjesztés a kisebbekkel szemben. A képviselő érthetetlennek tartotta a különbségtételt ezek között.

A részletes vitát az ülésen elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Két, korábban az államfő által visszaküldött törvényt is újból elfogadott az Országgyűlés: a zsebszerződések elleni fellépés érdekében kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.), a Nemzet Művésze díjat pedig nem kaphatja meg olyan alkotó, akit  bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek. Május 6-a a jászkun önmegváltás emléknapja lett.

A jászkun önmegváltás emléknapja lett május 6-a

Az Országgyűlés - huszonöt fideszes képviselő javaslatára - elfogadta a jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló határozatot, amely annak állít emléket, hogy Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.

A 277 szavazattal, egyhangúlag elfogadott határozat május 6-át, a jászkun hármas kerület önmegváltását, a redemptiót lehetővé tevő diploma aláírásának napját emléknappá nyilvánítja. A parlament azt is kinyilvánította, hogy támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak.

Változásokkal újra elfogadták a zsebszerződések elleni törvényt, kiegészül a Btk.

A parlament változtatásokkal ismét elfogadta a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében hozott törvényt. Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára szavazta meg az ügyészség jogosítványait szélesítő jogszabályt, Áder János köztársasági elnök azonban nem értett vele egyet, ezért kihirdetés helyett visszaküldte.

A Ház több kifogását orvosolta. Kivette előterjesztésből azokat a többletjogokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítő bírságolást. Megszűnt a visszamenőleges hatálya annak a rendelkezésnek, amely szerint a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő testület köthető ki.

A döntéssel a büntető törvénykönyv azokat is szankcionálni fogja – három évig terjedő szabadságvesztéssel –, akik földhasználat vagy haszonszerzés érdekében megállapodással leplezik az általuk korábban megkötött zsebszerződést.

Nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban, akit korábban elítéltek

A köztársasági elnök kifogását figyelembe véve fogadta el ismét az Országgyűlés a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvény módosítását, így nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.

Áder János államfő december 19-én küldte vissza megfontolásra a Házban tíz nappal korábban megszavazott törvényt, amely a legkiemelkedőbb – Kossuth-díjjal már kitüntetett – művészek elismerésére létrehozza a Nemzet Művésze díjat.

A köztársasági elnök sérelmezte, hogy a módosítás kivételes méltánylást érdemlő esetben lehetőséget adott volna arra, hogy a díjban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művészek is részesülhessenek. Az előterjesztő, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy zárószavazás előtti módosító javaslatban a kifogásolt rész elhagyását kezdeményezte, a Ház pedig ennek megfelelően fogadta el újra a törvényt 262 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett.

A határozathozatalok után Balczó Zoltán levezető elnök a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok bizottsági ajánlásának elkészültéig egyórás szünetet rendelt el. A parlament ennek a javaslatnak a részletes vitájával folytatja a munkáját.

Az oktatásról, a közbiztonságról, a baloldali összefogás választási programjáról, a körbetartozásokról és a családi adórendszerről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a közoktatás államosítása megbukott

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a közoktatás államosítása megbukott, eleve rossz koncepció volt, de egy nyilvánosságra került miniszteri biztosi jelentés alapján a megvalósítás sem volt jó. Hozzátette: az LMP szerint minden költségvetési 100 forintból 15-20-t az oktatásra kell fordítani. Azt mondta, pártja erősítené a helyi közösségek szerepét az oktatásban, visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, lecserélné a Nemzeti alaptantervet (Nat).

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a képviselő felszólalásának címére reagálva közölte, nem víziókról tud beszámolni, hanem a gyakorlatban megvalósult lépésekről, amelyek a köznevelési rendszer gyökeres megújítását hozták. Ezek közé sorolta a Natot, a pedagógusok új előmeneteli rendszerét, a tanfelügyeleti rendszer visszaállítását. Szavai szerint óriási nagy rendszer jött létre, amelyben szükségképpen vannak problémák, ezek feltárásra bízták meg a miniszteri biztost és a feltárt problémák orvoslásáért sokat tesznek.

MSZP: nincs rend az országban

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állománygyűlésen vett részt a Belügyminisztériumban, ahol Pintér Sándor miniszter azt jelentette, rend van az országban. Az ellenzéki politikus szerint nincs rend, éppen Ózdon, ahol a kormányfő négy évvel ezelőtt bejelentette, hogy két hét alatt rendet tesznek, múlt héten két súlyos bűncselekmény is történt.

Nyakó István szerint északkeleten nincs rend és már a közszolgáltatások is kezdenek felbomlani. Hozzátette: gumibottal és bilinccsel nem lehet társadalompolitikai feszültségeket kezelni. Kifogásolta azt is, hogy Orbán Viktor azt mondta, jó, hogy volt egyenruhások állnak a közmunkaprogram élén.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki párt nem tud leszokni arról, hogy a közmunkásokat lenézze, a 70 ezer forint feletti bér mégis több, mintha 20-30 ezer forintos segélyből tengődnének ezek az emberek.

Elmondta, míg a Fidesz-KDNP oldaláról nem igen talál neveket, akik mellé büntetés-végrehajtási őröket lehetne állítani, addig a szocialisták között bőven akad ilyen.

KDNP: az ellenzék végképp eltörölné a kormányzati vívmányokat

Tarnai Richárd egy amerikai cím filmét felidézve arról beszélt, hogy a baloldali ellenzék „végképp eltörölné” többek között a rezsicsökkentést, az Erzsébet-programot, a gyed extrát, az ingyenes tankönyvet. Hozzátette: korábban már elvették a 13. havi nyugdíjat, eltörölték a családi adókedvezményt, elvettek egy évnyi gyest, bevezették a vizitdíjat.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, azok az emberek beszélnek a hétköznapi emberek gondjairól, akiknek mindegy, hogy mekkora a rezsiszámla, mert ők inkább azon gondolkoznak, hogy a luxemburgi cégükbe vagy ausztriai bankszámlájukra vigyék a vagyonnyilatkozatukból eltitkolt pénzt.   

Jobbik: a kormány csak szavakkal harcol a körbetartozások ellen

Szilágyi György (Jobbik) felidézte, hogy Orbán Viktor még 2006-ban kritizálta a kormányt a körbetartozások miatt, 2010-ben pedig azt mondta, lejárt az offshore-lovagok kora. Az ellenzéki politikus szerint még mindig ezek korát éljük, a kormány csak szavakkal harcol a körbetartozások ellen. Példaként a fővárosi Bálna építését hozta fel. Elmondta, az alvállalkozók tiltakoztak azért, hogy a fővárosi önkormányzat hátuk mögött állapodott meg egy máltai, offshore hátterű céggel, a Porto Investmenttel.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy az állami egyszerűsítési program keretében hozott intézkedéseknek köszönhetően 2013-ig 200 milliárd forinttal csökkentek a vállalkozások terhei, a folyamatban lévő 13 intézkedés további 130 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit. Utalt arra, hogy rendkívül felgyorsult az uniós források kifizetése is és a kormány számos intézkedést tett a körbetartozásokkal leginkább sújtott építőipar érdekében is.   

Fidesz: meg kell védeni a családokat segítő intézkedéseket

Selmeczi Gabriella (Fidesz) elmondta, hogy idén hároméves az arányos családi adórendszer, amely elismeri a munkát és a gyermeknevelést. Emlékeztetett arra, hogy idén januárban a kiskeresetű családokra is kiterjesztették a családi adókedvezményt, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családoknak gyakorlatilag a zsebükben marad a bruttó jövedelmük. Kitért arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióval eddig több mint 30 ezer kisgyermekes édesanya foglalkoztatását segítik. De megemlítette a gyed extrát, valamint a rezsicsökkentést is.

A kormánypárti politikus szerint meg kell védeni ezeket az eredményeket a Gyurcsány-koalíciótól, hiszen korábban is szünet nélkül megszorításokkal sújtották a gyermeket nevelőket, és most is rögeszmésen adót akarnak emelni és el akarják venni a támogatásokat a családoktól.

Cséfalvay Zoltán felidézte, hogy az Együtt-PM programjában az szerepel, átalakítják a gyermekvállalás adózáson belüli elismerését. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez több mint egymillió adófizetőnek és családnak nehezítené a helyzetét - fogalmazott. Hozzátette: 2012-ben több mint egymillióan tudták érvényesíteni az adókedvezményt, idén pedig a kis kerestű családok is igénybe tudják venni. Véleménye szerint 2014-nek nagyon sok tétje van, az egyik a családi adókedvezmény megőrzése.