A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint az egész világ problémája, hogy az a liberális demokrácia, ami ma van, szisztematikusan és intézményesen is tagadja, támadja a tradicionális értékeket. Ezzel a társadalmi romboláson túl, önpusztító módon azt az alapot is felszámolja, amelyen ő maga is létezik. Mint mondta:  azzal, hogy a családokat rombolják, az egész társadalom működésének alapjait rombolják.

Kifejtette: az igazi probléma az, hogy a bűnt erénynek, a rosszat, jónak próbálják beállítani, és „a bűnből való kiszabadulás lehetőségét teszik sok esetben irreáliássá”. Utalva az őszödi beszédre azt mondta, bizonyos kör számára meghatározó értelmiségiek óriási bűvészmutatványt mutattak be arról, hogy a hazugságbeszéd, az igazság. Ennek a következményeként a társadalom egészében relativizálódtak az értékek, elmosódott a jó és a rossz között meglévő határvonal.
   
Semjén Zsolt azt mondta, nem vonja kétségbe, hogy a befektetőknek joguk van beruházni a médiumokba, hasonlóképpen mint a „műanyaglavórgyártásba”. Ugyanakkor a minél nagyobb profit érdekében – mivel a reklámidő sem növelhető a végtelenségig – a nézettség bármi áron való növeléséért a legaberráltabb és legsötétebb dolgokat mutatják be a leggátlástalanabb módon – fejtette ki. Az állam szerepe itt jelenik meg – folytatta, s leszögezte: ki kell mondani a társadalom védelmében bizonyos dolgok esetében, hogy „ezt már nem”.

A KDNP elnöke szólt arról, hogy aki tagadja az értékeket, a család, a munka becsületét, épp annak a társadalomnak az alapjait támadja, amiben él. Ebben a rombolásban nagy szerepe van a médiának, amely gyakran rossz példaképeket állít az emberek, s főleg a gyermekek elé. Az állam felelőssége tehát, hogy mit enged bemutatni, milyen értékrendet hagy közvetíteni a médián keresztül a társadalom felé, hiszen az állam kötelessége megvédeni polgárait a negatív, romboló hatásokkal szemben. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: az emberi lét alapja a méltóság, az összetartozás, utóbbi pedig elképzelhetetlen hűség, hit és szeretet nélkül.

Szabó István Duna-melléki Református Egyházkerület püspöke figyelmeztetett arra, hogy etikai és erkölcsi téren nagyobb válságba jutott nemzetünk, mint gazdasági szempontból, ezért fontos, hogy a keresztény civil szervezetek együttmunkálkodjanak az előrelépés érdekében. Nem véletlen, hogy újra és újra felteszik maguknak a kérdést: mit kell tenniük, mit kell cselekedniük. A püspök hangsúlyozta, hogy az emberi létet nem lehet pusztán biológiai és kémiai folyamatként értékelni, s az erkölcsi kérdéseket, tényezőket megkerülni. Napjainkra eltűntek bizonyos evidenciák, s a keresztény szervezeteknek kell tenni azért, hogy ezek az értékek újra egyértelművé váljanak – fogalmazott dr. Szabó István. Hozzátette: az újratanulás folyamatában rendkívül nagy szerepe van a köznevelésnek, a szülő és a pedagógus gyermek érdekében kötött szövetségének. Fontos továbbá, hogy a törvénykezésnél, a törvény alkalmazásánál is érvényesüljenek az erkölcs, az etika szempontjai, ne lehessen mondani valamire, hogy „nem erkölcsös ugyan, de törvényszerű”.

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár Szabó István szavaihoz kapcsolódva előadásában hangsúlyozta, hogy a társadalom etikai állapotának megteremtésében rendkívül fontos szerepe van az oktatásnak és a nevelésnek. A pedagógia és az etikai kapcsolatáról szólva utalt arra, elsőként azt kell megállapítani, hogy milyen okok vezettek a jelenlegi állapotok kialakulásához. Mint mondta, a természettudományok fejlődésének következtében, a XIX. században elterjedt az a felfogás, hogy a világ jobbá tételéhez, a boldoguláshoz elegendő a tudomány eredményeinek alkalmazása. Ám rövidesen beigazolódott, hogy erkölcs és etikai szabályok, értékek nélkül önmagában kevés mindaz, amit tudományos úton meg lehet teremteni. Évtizedeken át például a pedagógusképzésben sem fektettek megfelelő hangsúlyt az erkölcsi, etikai képzésre. Így a tanárok is bizonytalanok voltak abban, miként beszéljenek a gyermekeknek olyan alapvető értékekről, mint a hűség, a becsület, az idősek tisztelete. Bennük sem tudatosodott, hogy erősíteni kell a diákokban azt az erkölcsi rendet, amit megörököltek az elődeiktől és tovább adnak az utódainak, s az ember legjellemzőbb életformája. A megfelelő etikai nevelés nélkül a fiatalok nem tudják, mi a helyes és mi a rossz.

Az államtitkár utalt arra, hogy tanítók és tanárok generációi szereztek úgy diplomát, hogy nem hallottak Fináczy Ernő neveléstudósról, aki a nevelést, s ezen belül is erkölcsi értékek átadását tartotta a pedagógiai munka alapjának.

Hoffmann Rózsa szólt arról az értékvesztésről, amit az elmúlt húsz évben elszenvedett a társadalmunk, s ami befurakodott az iskolák falai közé is. E jelenség következménye, hogy a gyermekek megkérdőjelezik a jót, összekeverik az értéket a csalással, a hazugsággal, általánossá vált a verbális, a fizikai agresszió. Ám az értékvesztésnek pedagógiai okai is vannak – tette hozzá. Utalt arra, hogy az elmúlt években elterjedt oktatási vizsgálati módszerek csupán a számokban kifejezhető adatokat díjazzák, csak a tudást, a kompetenciát mérik. Igen ám, de számokkal nem lehet kifejezni az erkölcsi, etikai fejlődést – figyelmeztetett az államtitkár, s megemlítette az angliai vonatrablók esetét, akik jobban ismerték a büntetőtörvénykönyvet, mint maguk a jogászok. Manapság az oktatás céljaként a versenyképességet jelölik meg, sokat hallunk tudásalapú társadalomról, az élethosszig tartó tanulásról is, és mindeközben háttérbe szorult az erkölcs alapú társadalom. A versenyképesség, a tudás, az élethosszig tartó tanulás azonban nem cél, csupán eszköz lehet egy jól működő társadalomban – tette hozzá. Hoffmann Rózsa hangsúlyozva: az igazi pedagógiai munkában, az erkölcsi nevelésben mindig ott van a kegyelem érzése, amikor egy-egy régi tanítvány évtizedek múlva is vallja azokat az értékeket, amiket egykori tanára örökített rá. Épp ezért nem kell elkeseredni, a pedagógusokban él a vágy, hogy erkölcsi, etikai kérdésekkel foglalkozzanak, de ehhez nagyobb állami segítségre van szükség  – szögezte le.

A teendőkről szólva Hoffmann Rózsa kiemelte, hogy erősíteni kell az erkölcsi oktatást, a hittan tanítást az állami iskolákban is, s olyan pedagógusokat kell képezni, akik példaképei lehetnek a diákoknak. A gyermekeknek pedig lehetőséget kell teremteni arra, hogy megtapasztalják a „jó” örömét, akár a közösségért végzett munka alkalmával. A törvényhozásnak is kötelességei vannak e téren, hiszen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek megfelelnek az erkölcsi értékeknek.

A következő előadó, Szalai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke elöljáróban megjegyezte, hogy nincs tv-je; ezzel kapcsolódott ahhoz a korábban elhangzott megállapításhoz, hogy a médiának rendkívül nagy szerepe van a társadalmi állapotok alakulásában.

Az új médiaszabályozásról szólva beszélt arról, hogy az ezerszer hangoztatott sajtó- és szólásszabadság, a nyilvánosság mellett tekintettel kell lenni az emberi méltóságra is. Mint mondta, az egyéni érdek, a szórakoztatás nem múlhatja felül a társadalom, a köz érdekeit. Ezért az új szabályozás a jelenleginél szigorúbb korlátokat állít fel, hogy ne lehessen megalázott embereken szórakozni. A keresztény értékrend forrása az evangélium, s ehhez az erkölcsi értékrendhez kell igazodni a médiának is – szögezte le a médiahatóság elnöke.

Székely János az Esztergom-Budapest Főegyházmegye püspöke a nyugati civilizáció válságának okaként azt a tendenciát jelölte meg, amely elszakítja az embert a teremtőtől. Az emberiség elfűrészeli magát az isteni gyökerektől, pedig ezek működtetik, ez az alapja a létének. Mint mondta, a globalizmus hirdetői félnek Istentől, a családtól, tartanak a földtől, amelyen él az ember, a nemzet, ezért meg akarják ezektől fosztani az állampolgárokat. Óriási tehát a szülők, a társadalom felelőssége, hogy ezeket a kincseket továbbadják gyermekeiknek. A püspök papi szolgálatai alatt sokat foglalkozott cigányokkal, s a konferencián beszélt arról, hogy miként alakult az értékrendjük. A vándorlások idején nem jött létre a mi általunk ismert viszonyuk a magántulajdonhoz, a munkához, ezért nekik sok mindent máig tanulni kell. Ebben nagy a felelőssége a társadalomnak és a foglalkoztatásnak is – figyelmeztetett Székely János.

Az eseményen készült képgalériánkat itt tekinheti meg.