Napirend előtt

Az ülésnap kezdetén Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett a közelmúltban elhunyt volt MSZP-s országgyűlési képviselőkről, Komáromi Istvánról, Rimóczi Józsefről és Koleszár Lajosról, valamint az MDF nemrégiben elhunyt volt képviselőjéről, Speidl Zoltánról.

A képviselők néma felállással adóztak az elhunytak emlékének.

Orbán Viktor: a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy!

Tavaly Magyarország a migránsok nyomása alatt állt, akik Európába „zűrzavart, felfordulást, félelmet, bűncselekményeket, terrorakciókat" hoztak. A magyar kormánynak és parlamentnek azonban időben sikerült megvédeni az országot – hangoztatta miniszterelnök. Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől, hogy az ország megvédéséhez, a terrorakciók elhárításához szükséges további törvénymódosításokat fontolják meg és támogassák.

A kormányfő a rendőrök és katonák mellett köszönetet mondott a visegrádi együttműködés másik három országának is, amiért Magyarország mellé álltak, miközben „egész Európa Magyarországon köszörülte a nyelvét".



Mindennek eredményeként Magyarország ma Európa egyik legstabilabb országa – jelentette ki.

Az európai közvéleményről szólva úgy fogalmazott: „sikeresen lerúgta magáról" a cenzúrát, és kiderült, hogy a kontinensen sokkal többen értenek egyet Magyarországgal, mint ahányan ellenzik a magyar határvédelmi politikát. Magyarország álláspontja ma az európai emberek többségének álláspontja, és az európai emberek nem értik, hogy az ő kormányuk, miért nem teszi ugyanazt, mint a magyar – mondta.

A miniszterelnök szerint a globális helyzet, a több millió belső menekült a különböző országokban, előrevetíti, hogy „Magyarországon a migrációs népvándorlási nyomás 2016-ban nőni fog".

Eközben Európa védtelen és gyenge, a migránsválság kezelésének brüsszeli politikája megbukott, ráadásul az EU-ban nemcsak a képesség, hanem az akarat is hiányzik, hogy megvédje saját magát – jelentette ki.

Brüsszel továbbra is be akarja engedni, be akarja szállítani az illegális migránsokat az unióba, majd kötelező módon szétosztani őket – mondta Orbán Viktor, közölve, hogy a magyar kormány ezt nem fogadja el, ellenáll a terv végrehajtásának.

„Számunkra a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni a magyar emberek biztonságát. (...) Kötelesség megakadályozni, hogy olyanokat erőltessenek ránk, akikkel mi, magyarok nem akarunk együtt élni" – emelte ki Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy 1,8 millió ember szólította fel aláírásával a kormányt a kötelező betelepítési kvóta elutasítására vonatkozó politika folytatására.

A miniszterelnök a parlamentet is arra kérte, hogy legyen nemzeti ügy Magyarország megvédése a kötelező betelepítési kvótától.

A bevándorlással kapcsolatos szavait úgy összegezte: az idén Brüsszelben diplomáciai, jogi és politikai védekezésre lesz szükség, Magyarország déli határainál pedig katonai és rendőri védekezésre. Ezért elrendelte a műszaki határzár megerősítését és az újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások előállítását.

2016 legfontosabb feladata a magyar emberek, családok, települések biztonságának megőrzése. Brüsszelnek be kell tartania a törvényeket, és tisztelnie kell a nemzetek akaratát – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök napirend előtt beszámolt a tavalyi gazdasági eredményekről, valamint a 2016-os költségvetési évről is.

Értékelése szerint a 2015-ös gazdasági adatok alátámasztják, hogy 2010 után sikerült megújítani Magyarországot, a magyar reformok működnek. Elmondta, hogy 2010-ben megpróbálták kivezetni Magyarországot a pénzügyi csődből, az adósrabszolgaságból, és az adatok azt mutatják, ez sikerült, a választott eszközök jók voltak.
 

A hiány tavaly 2 százalék volt, ami szerinte szép teljesítmény, jelezte ugyanakkor: bár a GDP arányában csökkent a hiány, de nominálisan még mindig nő.

Utóbbi megállításához előbb-utóbb olyan büdzsére lesz szükség, amely „nullás", vagyis amelyben nem költenek többet a megtermeltnél – mondta.

Az államadásságot 2105 végére 76 százalék alá szorították, a csökkentés „különleges bravúrnak számít az EU-ban", mert a legtöbb helyen nő az adósság – közölte, sürgetve a további államadósság-csökkentést, amit nemcsak politikai, hanem becsületbeli ügynek is nevezett.

Ismertette a munkanélküliségi adatokat is: 2015 végén 6,2 százalék volt a munkanélküliség, szemben a 2010 tavaszán mért 11,5 százalékos mértékkel. „Ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi sincs" – fogalmazott a miniszterelnök.

Beszámolt továbbá arról, hogy a gazdasági növekedés tavaly 2,9 százalékos volt, ezzel az eredménnyel Magyarország az EU élvonalában van.

Új célja 2016-ra: a polgári berendezkedés felépítése

Ennek stabil pénzügyi alapjai vannak – jelentette ki, utalva például a külkereskedelmi mérleg rekordtöbbletére.

Az idei költségvetés céljának azt nevezte, hogy mindenki léphessen egyet előre.

Ezt három eszköz szolgálja: az adócsökkentés – az 1 százalékpontos szja-csökkentés, a házi sertéshús és az új lakások áfájának mérséklése –, az otthonteremtés támogatása és a családok megerősítése – sorolta Orbán Viktor.

A családok megerősítésével kapcsolatban szólt a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezményének növeléséről, valamint a béremelésekről, köztük a minimálbér-emelésről.

„A magyar gazdaság teherbíró képességének határáig mentünk el a béremelések tekintetében" – fogalmazott, kifejtve: a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak – a tavalyi 30 százalék után – idén és a következő években 5-5 százalék béremelés jut, a felsőoktatásban az emelés mértéke 15 százalék, a pedagógusoknál pedig 2013 óta minden évben emelt a kormány.

A tanárokról külön is beszélt a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a pedagógusok elsőként részesültek béremelésben, aminek erkölcsi és bizalmi okai is vannak.

„A magyar ember általában is bízik a tanárokban, ezért is merjük rájuk bízni azt, ami a mi életünkben a legfontosabb, vagyis a gyermekeinket" – fogalmazott, hozzátéve: a kormány támogatja a mostani tárgyalásokat is, és "megegyezésre fogunk velük törekedni".



Az egészségügyben dolgozók mozgóbérére januárban 12,8 milliárd forintot fordítottak, amit az ápolók és az orvosok kapnak. A szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusz támogatást kapnak, a háziorvosok pedig a tavalyi emelést – némileg növelve – az idén is megkapják – tette hozzá Orbán Viktor.

Azt is közölte, hogy a tervek szerint 2016. július elsejétől a járási hivatalokban dolgozók bére 30 százalékkal nő.

„A kormány felfogásában ezek valójában a családok megerősítését jelentik. (...) A magyar gazdaság mai teljesítménye mellett ez a béremelésnek az a mértéke, amit felelősséggel vállalni lehet" – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő kitért továbbá az otthonteremtési programra, amely szavai szerint egyszerre a családtámogatást és a gazdasági növekedést ösztönző lépés.

Csökken a lakásáfa, a családok otthonteremtési kedvezményét pontosan körülhatárolták és megnövelték, tervben van a nemzeti otthonteremtési közösség elindítása, és egyszerűsödnek az építési eljárások is – sorolta.

Azt kell támogatni, hogy a magyar családok saját lakáshoz juthassanak. Az otthonteremtés ügye legyen nemzeti ügy! – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök összegzése szerint a 2015-ös év sikeres volt, lefektették 2016 gazdasági sikereinek alapját.

„A 2016-os év legkomolyabb kihívása nem gazdasági természetű, hanem biztonsági jellegű lesz" – mondta Orbán Viktor.

A frakciók válasza

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a kormány olyan pályára állította Magyarországot, ahol olcsó bérek vannak és a támogatásokkal a multicégeknek kedveznek, az ország pedig egy összeszerelő üzemmé vált.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint Magyarországon az emberek két dologtól félnek: a migrációtól és a terrorizmustól, illetve a pártállami idők visszatérésétől.

Harrach Péter: a magyar tettek és tervek példák lehetnek Európa számára

A KDNP frakcióvezetője példaként állította Európa számára azt, ahogy Magyarország kezeli a bevándorlás kérdéskörét.



Harrach Péter a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn az Országgyűlésben két témát jelölt meg, amelyek meghatározzák az idei évet.

Ezek egyikeként a családi otthonteremtési támogatást emelte ki, amelynek célja a családok támogatása, a gyermekvállalási kedv növelése és a gazdaság élénkítése.

A kormánypárti politikus súlyos problémaként hivatkozott a bevándorlásra, amihez szerinte a közel-keleti térségben helyben kell segíteni, Európában pedig a „fejekben kellene rendet tenni".

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője pénzügyi és jogi garanciákat követelt a közoktatásban hétfőn a parlamentben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn a parlamentben – a miniszterelnök napirend előtti felszólalása utáni frakcióvezetői megszólalások sorát folytatva – azt mondta a szocialistáknak címezve, hogy több 100 iskolát szüntettek meg, elvonták a 13. havi közalkalmazotti fizetéseket és nyugdíjakat, megszűntették az otthonteremtési támogatást. Hozzátette: 2010-ben az MSZP államcsődöt hagyott maga után, „minden szét volt verve", csökkent a reálbér és az ezt okozó politikát igen szavazatukkal támogatták képviselői. Emiatt a szocialistáknak folyamatosan elnézést kellene kérni – mondta a kormánypárti politikus, aki megjegyezte: „az első reményt az adná (...), ha némán fejet hajtanának a magyar választók előtt és megköszönnék azt, hogy önök még egyáltalán ebben az országban kimehetnek az utcára anélkül, hogy inzultálnák önöket". A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt hangoztatta: most évek óta nő a reálbér, a rezsicsökkentés révén kevesebb az emberek kiadása, a család- és gyermektámogatási intézkedéseknek köszönhetően „százszor jobb" az emberek jövedelmi pozíciója, mint volt.

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválasza: a népességcsökkenés megállítása az egyik legfontosabb kérdés

A miniszterelnök viszonválaszában megköszönte a KDNP-nek, hogy a népességcsökkenés kihívását nem bevándorlással, „ravaszkodással" hanem a családtámogatás eszközével kívánják orvosolni. A kormányfő mindezt a következő 15 év egyik legfontosabb kérdésének nevezte, amelynek nem megfelelő kezelése akár tragikus következményekkel is járhat. A népességcsökkenésről kijelentette: „nem biztos, hogy meg tudjuk állítani, de amíg nincs bizonyíték az ellenkezőjére, addig ezt a politikát kell folytatni."

„A migránsok itt rúgták ránk az ajtót", a problémát azonnal orvosolni kellett – reagált a kormányfő az LMP társelnök-frakcióvezetőjének kritikájára, megjegyezve: a globális világrend igazságossá tétele fontos szempont, de amíg nem oldódik meg, addig másként kell kezelni a problémát.

Magyarország export nélkül a jelenlegi életszínvonalát sem tudná fenntartani, egy exportorientáltságra ítélt ország pedig nem állhat szemben a szabadkereskedelemmel - folytatta válaszait. Megjegyezve: míg az LMP rossz dolognak tartja azt, a kabinet különbséget tesz jól vagy rosszul szabályozott szabadkereskedelem között. Azt egy szúnyoghálóhoz hasonlította, „amin bejön, amire szükség van, és kint marad, amire nem".

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között folyó konkrét tárgyalásokról azt mondta: azok tartalmaznak olyan veszélyeket, amelyek kizárják a megkötését. Ezek közé sorolta, ha a Magyarországhoz hasonló méretű országoknak le kellene mondaniuk arról, hogy vitáikat saját bíróságaikon rendezzék, mert ha így lenne, akkor kisebb lenne az esély a fair ítéletre. Megjegyezte: emiatt a Kanadával kötött egyezmény is megakasztásra vár. Tárgyalható témának ítélte ugyanakkor azt, milyen kvóták szerepeljenek az egyezményben.

A kormányfő kijelentette azt is: az ország tőkeellátottságának jelenlegi szintjén szükség van a külföldi tőkebefektetésekre, a 40 év kommunizmus alatt ugyanis nem volt lehetséges a tőkefelhalmozás. Hozzátette: az ellenzék által „összeszerelőnek" nevezett termelőkapacitások egymás után hozzák a kutatókapacitásokat is az országba, így ő inkább támogatná a külföldi befektetőket. Cáfolta ugyanakkor, hogy ezek a vállalkozások „közelebb lennének a gazdasági döntéshozók szívéhez, mint a hazaiak", példaként arra emlékeztetett, hogy a következő hét évben a gazdaságfejlesztésre szánt források 60 százaléka kerül a kis- és közepes cégekhez.

Orbán Viktor az olcsó bérek politikáját is visszautasította, emlékeztetve: a magán- és a közszektorban is béremelések vannak.

Kutatás-fejlesztésre is jelentős források állnak rendelkezésre a jövőben – jelentette ki, és komolytalannak minősítette azt az állítást is, hogy évről évre csökkent volna az egészségügy és az oktatás forrása. Szerinte a számok egyértelműen az ellenkezőjét mutatatják ennek, vitatkozni csak a keretek belső arányairól lehet.

A pártállami idők visszatérése nem fenyeget – jelentette ki a Jobbik felvetésére, miközben felszólalása közben Kövér László házelnök többször rendre utasította a zúgolódó ellenzéket. Hangsúlyozta: az ő politikai oldalán sokan éppen azért szálltak be a politikába, hogy megszüntethessék az egypártrendszert és az emberek szabadon élhessenek.

A korrupcióról és a hatalommal való visszaélésről szólva emlékeztetett a Jobbik álláspontjára, miszerint politikusbűnözés az, ha egy képviselő több helyről vesz fel fizetést. „Most hogy önök elkezdtek kormányozni például Ózdon, ahol a polgármester négy-öt helyről vesz fel fizetést, érdemes volna ezt újragondolni" – jelentette ki. Szerinte komoly tapasztalatokat gyűjthet a hatalommal való visszaélésről az, aki megnézi, hogyan kormányoz a Jobbik.

A terrorveszélyről szólva Orbán Viktor Franciaország és Szlovákia példáját hozta, ahol alkotmányt is módosítottak, hogy akár a haderőt is felhasználhassák a terrorellenes akciókban, és azt kérte, fogadják el, ha a magyar kormány is ezt kívánja tenni.

A miniszterelnök válaszolt az MSZP elnök-frakcióvezetőjének is, amelyet úgy kezdett: az oktatási rendszerről és az egészségügyről MSZP-sként beszélni nem egyszerű feladat, miután megítélése szerint 2010-ben a kórházak és az iskolák is csődben voltak. „Ha ugyanis a fenntartó csődbe megy a fenntartott is csődben van" – fogalmazott, és emlékeztetett arra, hogy az önkormányzatokat 1200 milliárd forinttal kellett szanálni.

Beszámolt arról is, hogy egy általános iskolai tanító jelenleg átlagosan 40 százalékkal keres többet, mint 2010-ben, míg egy középiskolai tanár 27 százalékkal, mindennek megkérdőjelezését pedig nem tartja korrektnek a fedezetet előteremtő magyar társadalommal szemben – jelentette ki.

A pedagógusokkal folytatott egyeztetésekről leszögezte: támogatja a kerekasztal-tárgyalásokat, ez a kormány ugyanis a nyílt kormányzás híve. A követelések ugyanakkor 18 százalékos béremelési igényt tartalmaznak – mutatott rá –, amelyet ugyan nem vitat el, „de ebben a pillanatban ez nem lehetséges" – jelentette ki. Azt kérte: a pedagógusok várják meg, míg a kormányzat végigfuttatja a rendőrök, az egészségügyiek, a közigazgatásban dolgozók béremelését, és egyelőre „ne helyezzék a kormányt bérnyomás alá".

Az MSZP felszólalását a pedagógusok mellett úgy kommentálta: tanulságosnak tartja, hogy amikor egy kormány ellen kialakul egy elégedetlenségi mozgalom, „akkor azzal kezdik, hogy önökből nem kérnek".

Orbán Viktor leszögezte azt is: a kormányzat és maga személy szerint is minden döntésért vállalni fogja a felelősséget.

Dúró Dóra (Jobbik) szerint a botrányt az oktatásban az elmúlt öt év kormányzása okozta, az, hogy alapvető változásokat vertek végig anélkül, hogy megkérdezték volna a pedagógusokat, az iskolákat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában a Jobbik 2010-es programjából hozott példákat, amelyek szerint az ellenzéki párt is javasolta az intézmények állami fenntartását, illetve a Nemzeti Tankönyvkiadó állami tulajdonba vételét. A 2010 előtti, nem fenntartható rendszeren változtatni kellett – szögezte le, majd visszautasította, hogy megfélemlítik a tanárokat. Szerinte mindenki szabadon demonstrálhat.
        
Az LMP-s Ikotity István szerint a kormány még most sincs tisztában a helyzet súlyosságával, nem megoldani akarja, hanem halogatni és láthatatlanná tenni a problémákat. Rétvári Bence szerint nem kudarcos a helyzet, ha megnézik az oktatásra fordított összegeket, illetve azt, hogy a kormány a pedagógusoknál indította el az életpályamodellt először. Szerinte a pedagóguspályának ma már sokkal nagyobb a presztízse, mivel öt évvel ezelőtt 980-an, most pedig 1480-an jelentkeztek tanárnak.

Tukacs István (MSZP) szerint fizetésemelés és 400-600 milliárd forint kell az egészségügybe. Rétvári Bence válaszában azt mondta, a képviselő által említett összeg megegyezik azzal az összeggel, amekkorát a szocialista kormányok kivontak az ágazatból. Furának nevezte az MSZP több pénzre vonatkozó követelését, mert a szocialisták vezették be a vizitdíjat, illetve vették el a 13. havi fizetést az egészségügyi dolgozóktól. Az államtitkár ismertette az elmúlt években az egészségügyre fordított forrásokat, a fejlesztéseket, a béremeléseket, a pótlékok emelését, a rezidensprogramot, amellyel az orvoselvándorlást kívánják lassítani.

KDNP: egyháztörténeti jelentőségű volt a pápa és a pátriárka találkozója

Rétvári Bence megemlékezett a pápa és pátriárka múlt heti találkozójáról, amit egyháztörténeti pillanatnak nevezett. Az elfogadott nyilatkozatból kiemelte azt, hogy annak első pontja a keresztény Európa értékeinek megvédése, de hitet tettek a vallásszabadság, a család fontossága mellett is. Hozzátette: az egyházfők fontosnak tartják a szélsőséges iszlamista terrorizmus elleni fellépést. Szerinte fontos, hogy Magyarországon is újszerű, akár alkotmányba épített garanciák legyenek ezzel kapcsolatban. Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai államtitkára úgy értékelt, a találkozó egy nyitány volt, egy világpolitikai értékű nyitány. Elmondta, az egyházfők a béke fontosságát is hangsúlyozták különösen Kelet-Ukrajnában, a Közel-Keleten és Szíriában.

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy napjainkban kétségbevonhatatlan tény, hogy az Európát elárasztó migrációs hullám komoly biztonsági fenyegetettséget jelent. Erre számos európai ország úgy reagált, hogy különböző törvényjavaslatokat terjesztenek elő Belgiumtól kezdve Olaszországon át Dániáig – tette hozzá. A kormánypárti politikus szerint ezen javaslatokkal kapcsolatban különböző méretűek a viták, de mindenhol felvetődnek az alapvető emberi jogokkal kapcsolatos vélemények. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány is beterjesztett egy alaptörvény-módosítást a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban. Szerinte a törvényalkotás mellett döntő államokban az ellenzék megértette, hogy a biztonság nagyon fontos érték, és ha nem segítik a kormányt ebben, akkor mindenki rosszabbul jár. Szerinte ha Magyarországon nem tudnak megegyezni az alkotmánymódosításban, akkor sérül az emberek biztonsághoz való joga. Simicskó István honvédelmi miniszter a módosításról azt mondta, a kormány a módosítással nem kíván aranybeszolgáltatási kötelezettséget előírni, vagy bevezetni a katonai rögtönítélő bíróságot. Az alaptörvény módosítása egyértelmű jogszabályi környezetet teremt ahhoz, hogy a honvédség segíthesse a rendőrséget – közölte. A miniszter szerint nem teljhatalomról vagy katonai diktatúra bevezetéséről van szó.
 

Munkarend

Elfogadták a parlament tavaszi munkarendjét

A képviselők 120 igen és 52 nem szavazattal jóváhagyták az Országgyűlés tavaszi ülésszakának munkarendjét.

Az ezt megelőző vitában Novák Előd (Jobbik) elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes képviselők a tömbösített szavazásokkal letudják parlamenti munkájukat.

Szél Bernadett (LMP) ugyancsak szóvá tette, hogy nem ritka az éjszakai vita, miközben a családbarát működés több nőt vihetne a közéletbe. Azt kérte, hogy tegyék átláthatóvá a parlament működését, és térjenek vissza a heti ülésezésre.

Rubovszky György (KDNP) azt válaszolta, hogy a tavalyi „beolajozott", jól működő rend vonatkozna az idei évre is, és értékelése szerint a munkarendnek nincs köze a televíziós közvetítésekhez. Úgy fogalmazott, a házszabályban és az országgyűlési törvényben leírt valamennyi kisebbségi jog biztosítva van, megítélése szerint „valami túl is van biztosítva".

Bárándy Gergely (MSZP) azt vetette fel, hogy az összeférhetetlenségi szabályok miatt főállású képviselők vannak, a képviselők többsége mégis 1-2 napot tölt a parlamentben. Ugyancsak kifogásolta a nyilvánosság előtti televíziós viták hiányát.

Balla György (Fidesz) úgy reagált az elhangzottakra, hogy a tavaszi munkarend tökéletesen működött az elmúlt egy évben. A jobbikos Novák Elődnek és Dúró Dórának címezve azt mondta: az éjszakai viták valóban fárasztóak és árthatnak a családoknak, különösen akkor, ha egyszerre képviselők, de mástól ezt az érvet még nem hallotta. A televíziós közvetítésekről pedig azt mondta: a Ház biztosítja az ahhoz szükséges végpontokat és bármely sajtóorgánum nonstop közvetítheti az üléseket.

A vita végén a jobbikos Dúró Dóra ügyrendben reagált Balla György szavaira, kifejtve: a rendszerváltás óta minden ciklusban volt házaspár a parlamentben, és szerinte minden nőnek nehéz megoldani, hogy ott üljön, nemcsak annak, akinek férje hasonló munkakörben dolgozik.

Interpellációk

Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy az oktatásügy problémái túlnőttek az iskolák falain, szülők, civil szervezetek tömegei jelzik a felháborodást, és a tiltakozás immáron országos méretűvé vált. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Hiller István 2009-es nyilatkozatát idézte, miszerint az állami közoktatás hatékony válasz a magyar közoktatás két legnagyobb kihívására, az esélyegyenlőtlenségre és a szegregációra. Az iskolák állami fenntartásba vételét támogatta akkor a most tüntetést szervező Pedagógusok Szakszervezete is. Rámutatott: a Klik szervezete sok problémával küzd, de az állami fenntartás sok esetben az életben maradás lehetőségét jelenti sok iskola számára, különösen Kelet-Magyarországon.

A köznevelési kerekasztal kapcsán kiemelte: az elmúlt hetekben azok hivatkoztak arra, hogy nem elég széleskörű a párbeszéd, akik meghívót kaptak a tanácskozásra, de nem jöttek el. Ha valaki nem jön el, az után ne hivatkozzon arra, hogy nem elég széleskörű az egyeztetés – mondta az államtitkár. Hozzátette: azért döntöttek a kerekasztal mellett, mert az az egyeztetési forma a felsőoktatás területén bevált, és mindazon problémák, amelyek felmerültek megoldhatók voltak, sikert tudtak elérni.

Hiller István a választ nem fogadta el, kiemelve: azt javasolja, szüntessék meg a Klik-et, az Országgyűlés azonban 106 igen és 48 nem szavazattal jóváhagyta a választ.

Lukács László György (Jobbik) azt kérdezte, miért nem tartja be az állam a maga által rögzített biztonságos betegellátást rögzítő minimumfeltételeket, miért érzi Orbán Viktor nyűgnek az egészségügyet, és miért sajnálja rá a költségvetési forrásokat? Rétvári Bence államtitkár közölte: eszközvásárlásra 5 év alatt 104 milliárdot fordítottak, és ezt plusz 40 milliárdos CT-MRI-röntgen-pályázattal tudták megtoldani. Hozzátette: a minimumfeltételek leltári felsorolása helyett a betegbiztonsághoz és feltételekhez igazodó új minimumrendelet megalkotása a célja az Emminek. Bízik benne, az ebben foglaltak átláthatók, ellenőrizhetők és betarthatóak lesznek. Szólt arról is, hogy az idei éves fejlesztési keretből átfogó népegészségügyi fejlesztésekre 8 milliárdot, gyermek sürgősségi, baleseti ellátás fejlesztésére 10 milliárdot, egységes ápolási eszközpark kialakítására 5 milliárdot, pszichiátriai és addiktív ellátás korszerűsítésére 5 milliárdot, nővérszállók fejlesztésére 10 milliárdot, hiányzó egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztésére megyei szinten 14 milliárdot különítettek el.

Szél Bernadett (LMP) szóvá tette, hogy a háztartásoknak nagy szüksége lenne az energiahatékonysági korszerűsítésre költhető vissza nem térítendő uniós támogatásokra, amelyekből nem lett semmi. Szabó Zsolt államtitkár azt mondta, a kormány négy megoldási javaslatot terjeszt elő a házak és ingatlanok felújítása területén. Kitért arra, a rezsicsökkentés látványosan megmutatta, hogy a családok költségeit mennyire le lehet csökkenteni, egy átlagos családnál éves szinten ez mintegy 100 ezer forintot jelent. Szólt arról, hogy a kormány az Otthon melege-program keretében 17 milliárdból 85 ezer háztartást segített. Jelezte: előkészítés alatt áll a családi házak komplett energetikai korszerűsítését lehetővé tévő alprogram, ami komoly összeggel rendelkezésre áll az elkövetkező években.

A fideszes Becsó Zsolt azt kifogásolta, hogy Salgótarján szocialista vezetése el kívánja odázni az általuk veszteségesbe fordított költségvetés benyújtását az időközi polgármester-választásig, szerinte azért, hogy a voksolásig az állampolgároknak ne kelljen szembesülniük a várható intézménybezárásokkal, elbocsátásokkal. Feltette a kérdést: milyen következményekkel jár, ha a városnak nem lesz időben költségvetése? Emlékeztetett: a korábbi fideszes városvezetés több mint 900 millió forintos többlettel adta át a várost 2014-ben, most a hiány közelít az egymilliárd forinthoz. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: egy önkormányzatnak nincs lehetősége a költségvetés elfogadásának elhalasztására, ha mégis ez történik, akkor nem jutnak hozzá az állami támogatásokhoz. Szerinte saját városának okoz kárt, aki ezt kockáztatja. Szintén feltette a kérdést: mi hátráltathatja ezt a munkát, ha az állami büdzsé tartalma már több mint fél éve ismert? Emlékeztetett: a településtől mintegy 3,7 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az állam.
 
A politikusok számonkérhetőségének, ellenőrzésének erősítését szorgalmazta a jobbikos Szilágyi György a képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban, kifogásolva, hogy a családtagok vagyona nem ismert. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában leszögezte: a magyar szabályok a legszigorúbbak között vannak Európában. Sérelmezte, hogy a Jobbik nem magán kezdi a munkát, mert akkor Ózdon harcolna a tisztább, átláthatóbb közéletért, ott, ahol pártjuk polgármestere öt helyről vesz fel fizetést, köztük egy önkormányzati cégtől.

KDNP: milyen tapasztalatokat hozott az illetékcsökkentés?

Földi László (KDNP) arra kérdezett rá: egy hónappal a bevezetése után milyen tapasztalatok vonhatók le a közigazgatási ügyintézés egyszerűsítéséből, az illetékek csökkentéséből vagy megszüntetéséből. Emlékeztetett: 108 törvény módosítása által számos ügy egyszerűbben intézhető január 1-je óta, és az emberek összesen 10 milliárd forintot spórolhatnak az illetékek mérséklése vagy megszüntetése által. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt: a munkát folytatni kívánják, újabb 80 jogszabály változtatásával; a kormány negyedévente tervezi a jogszabályok egyszerűsítését. Emlékeztetett: most a legnagyobb ügyben tettek engedményeket, de a 2017-es költségvetésben további illetékcsökkentést is javasolni fognak. Közölte: jelentősen nőtt a térítésmentes ügyintézések száma, például a családiállapot-változásból eredő okmánycsere csaknem megnégyszereződött a tavaly januárihoz képest az év első hónapjában.

Szabó Szabolcs (független) a csepeli HÉV-ről érdeklődött. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy nagyobb lakosságnövekedésre számítottak Dél-Pesten, így óvatosabbak a beruházással kapcsolatban, ugyanakkor a HÉV-vonal korszerűsítése nem zárja ki, hogy a későbbiekben az is megvalósuljon. Elmondta azt is, hogy a közel 50 éves HÉV-szerelvényekkel nem lehet nekivágni egy olimpiának, a tényleges fejlesztések azonban csak akkor kezdődhetnek, ha Budapest elnyeri a rendezés jogát. Cáfolta, hogy Tatra villamosok járnának majd a vonalon, szavai szerint modern, alacsony padlós járművekben gondolkodnak. Kitért arra is, hogy a fejlesztés révén a csepeliek 7-8 percet takaríthatnak meg, dugóval pedig nem számolnak.

Schmuck Erzsébet (LMP) nagynak ítélte a kormányzati apparátust és sokallta az állami vezetők számát. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter különböző statisztikákat idézve elmondta, hogy Magyarországon jóval többen dolgoznak a közszférában, mint a hasonló méretű uniós országokban. Megjegyezte: sokan úgy tartják, azért nem csökkenhetnek a járulékok, mert az állam 1 millió embernek utal fizetést havonta. A tárcavezető szerint eljött az idő az ésszerűsítésre, ezért egyebek mellett azt javasolja a minisztériumoknak, hogy 15 százalékkal alacsonyabbra tervezzék a bérekkel összefüggő kiadásokat a jövő évi költségvetéshez.

Tilki Attila (Fidesz) arról érdeklődött, hogy milyen változásokat hoz az új adórendszer az emberek életében az idén. Értékelése szerint a kormányzat gazdaságpolitikája az emberek gyarapodását szolgálja, az ilyen intézkedések közé sorolta a személyi jövedelemadó, az ügyintézési díjak és illetékek, továbbá a sertés tőkehús áfájának csökkentését, valamint a kétgyermekesek adókedvezményének emelését. Kiemelte a családi otthonteremtési kedvezményt is, amely szerinte nemcsak népesedéspolitikai szempontból fontos, hanem az építőiparnak is húzóerő. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában a családok kormányának nevezte a jelenlegit. Kifejtette: az MSZP kormányzása alatt 100 ezer család tudta elérni a gyermekek utáni kedvezményeket és ezekre 12 milliárd forintot fordított az állam, míg a Fidesz-KDNP kormány 1 millió 100 ezer családot ér el a támogatásokkal, amelyek meghaladják a 240 milliárd forintot.
 
Tukacs István (MSZP) méltatlannak nevezet a mentők bérét, és felvetette, hogy dolguk-e a mentőknek a hívástól számított 15 percen belül kiérkezni, illetve arról érdeklődött, igaz-e, hogy vannak olyan informatikai eszközök, amelyek raktárban porosodnak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára átlátszónak nevezte az MSZP hozzáállását, és kiemelte, hogy az ágazatban 11, 19, illetve 38 százalékos béremelést valósított meg a kormány. Szólt arról is, hogy 11 milliárd forintból 22 új mentőállomás épült és 60 megújult, a kiérkezési időt pedig öt év alatt 10 százalékkal javították. Informatikai fejlesztésekre 4,1 milliárd forintot fordított a kormány – tette hozzá.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, a kormány azt nem hirdeti, hány százezer családtól vették el a támogatásokat, hány embernek csökkentették a járandóságát. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, részleteiben és egészében is elmondható, hogy párját ritkítja, amit a kormány a családoknak tudott nyújtani az elmúlt öt évben. Hangsúlyozta, 92 ezerről 318 ezerre nőtt az ingyenesen étkező gyermek a száma, duplájára emelkedett a szociális étkeztetés összege. Egy háromgyermekes átlagkeresetű család sem adót, sem járulékot nem fizet, a kétgyermekesek adókedvezményét négy év alatt folyamatosan növelik.

Azonnali kérdések

Az azonnali kérdések sorát nyitó Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara nyílt levélben ismertette a közoktatás problémáit, miközben a város közlekedési dolgozói demonstrációt kezdeményeztek. Mikor hallják már meg végre a tüntetők szavát és mikor tesznek érdemben a helyzet megoldásáért? – kérdezte. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt felelte, nem csak meghallották azoknak a szavát, akik bírálták a köznevelési rendszert, de ő maga is találkozott Miskolcon tanárokkal, diákokkal, szülőkkel, akik személyesen mondhatták el problémáikat. A köznevelési kerekasztal ülésén is megjelent a Herman Ottó Gimnázium igazgatója, aki azt mondta, úgy látja, érdemi tárgyalások kezdetén állnak – tette hozzá.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az önálló határőrség felállítását sürgette azonnali kérdése során. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, hogy idén várhatóan erősebb nyomást jelent majd a migráció, a rendőrségen belül pedig létrehozták a határőr századokat. Z. Kárpát Dániel válaszában azt mondta, az bántja őket, hogy a menekültek zavartalanul „giroszozhatnak Szeged belvárosában", és nem tettek semmi érdemlegeset a visszatoloncolásokkal szemben. Hozzátette: önálló határőrség hiányában nem lehet biztosítani Magyarország határainak védelmét.

Schmuck Erzsébet (LMP) a közszolgálati dolgozók bérezésével kapcsolatban fordult a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Tállai András, a minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, 4-5 ütemű bérfejlesztést hajtanak végre a rendvédelmi dolgozóknál, emelik az egészségügyben dolgozók bérét is, és januártól 16 százalékos fizetésemelést kaptak a felsőoktatásban dolgozók, így a kritikák teljesen alaptalanok. A képviselő reagálásában hangsúlyozta: a hétvégi budapesti tüntetésen sokan beszéltek arról, hogy méltatlanul alacsony a fizetésük, és nyolc éve kaptak béremelést, az egykulcsos adó pedig megbukott. Tállai András viszonválaszában elismételte a korábban említett béremeléseket, és hozzáfűzte, hogy 32 helyett 16 százalékot adóznak a dolgozók az egykulcsos adó miatt.

Mengyi Roland (Fidesz) arról érdeklődött az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjénél, hogy mit tervez a kormány a szikszói kórházzal. Mint mondta, „futótűzként" terjedt, hogy megszüntetik a járóbeteg-ellátást, majd az egész kórházat. Balog Zoltán miniszter azt mondta, a járóbeteg-szakellátás megszüntetése nem szerepel a tervek között, az egynapos sebészet viszont megszűnik alacsony kihasználtság és szakmai okok miatt. Mengyi Roland válaszában örömét fejezte ki a szakellátás fenntartásával kapcsolatban. Balog Zoltán viszonválaszában kifejtette: a szociális ellátás területén átalakításokat terveznek, hogy fenntartható, a lakossági igényeknek jobban megfelelő ellátást nyújthassanak.

A szocialista Tóth Bertalan arról érdeklődött a Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy miért nem állami cég végzi az állampapírok kereskedelmét? Elmondása szerint a Magyar Posta Befektetési Zrt. mögött offshore hátterű cég is van. Tállai András államtitkár válasza szerint az Országgyűlés gazdasági bizottsága választja ki a cégek, a bírálati szempont nyilvános, és minden esetben olyan cég indulhat, amelynek tiszta a tulajdonosi háttere. Tóth Bertalan azt kérdezte, miért nem teljesen állami céget bíztak meg, és miért van szükség a Magyar Posta Befektetési Zrt. közbeiktatására? Tállai András közölte: a lakosságot ez nem zavarja, az értékesítés pedig a közbeiktatás miatt folyamatosan emelkedik, a fontos, hogy a lakosság megbízik-e az értékpapírban.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) Lázár Jánoshoz fordult, mert egy birtokukba került tanulmány szerint a kormány állami központi adatbázisba kapcsolná be az önkormányzatokat, így bármilyen adat lekérdezhetővé válna az önkormányzatok jóváhagyása nélkül. Azt kérdezte, minden döntéshez kormányzati ellenjegyzés kell-e majd, illetve azt, hogy felszámolják-e a települések önrendelkezését? A miniszter azt válaszolta, nem tudja milyen tanulmányról van szó. Erre a képviselőnő átadta a miniszternek a dokumentumokat. Lázár János közlése szerint az önkormányzati rendszer átalakítása befejeződött, és semmilyen terv nincs a hatókörök módosításáról. Lázár János hangsúlyozta, az önkormányzatok szuverenitását az alaptörvény garantálja.

A tanyákon építkezők is igénybe vehetik a csokot

A kereszténydemokrata Vejkey Imre a kormány családi otthonteremtési kedvezményének (csok) kiszélesítéséről kérdezte Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárát, aki válaszában azt mondta, a legutóbbi módosításoknak köszönhetően a még nem csatornázott területeken, például a tanyákon építkezők is igénybe vehetik a kedvezményt. Emlékeztetett, a kormány legutóbbi rendeletmódosítása egyértelművé tette, hogy a csok igényléséhez a családoknak nem kell eladniuk jelenlegi ingatlanjukat, továbbá pontosították az eltartott gyerekekre vonatkozó szabályokat is.

Rétvári Bence: a kormány növelte az egészségügyi túlmunkáért járó mozgóbéreket

Az LMP-s Ikotity István arról kérdezte a kormányt, hogy az egészségügyi ápolók és szakorvosok januárban miért nem kapták meg a korábban beígért fizetésemelést. Rétvári Bence válaszában közölte, 2012-2013-ben átlagosan 27 százalékkal emelték valamennyi egészségügyi dolgozó alapbérét, az idei év első hónapján pedig már a betegágy mellett túlmunkát végző 72 ezer dolgozó is ugyanekkora mértékben növelt mozgóbért vehetett kézhez. Kiemelte továbbá, hogy 2500 fiatal orvos bérét az elmúlt években összesen ötmilliárd forinttal emelték, az ebből a rezidens programból kikerülők pedig egyenként 151 ezer forintot igényelhetnek további öt évig.

Novák Előd, a Jobbik nevében kérte a kormány támogatását a katonai önkéntes alapkiképzésre vonatkozó javaslatukhoz. Hangsúlyozta, erre azért is szükség lenne, mert jelenleg a 45 évnél fiatalabb önkéntes műveleti tartalékosok létszáma alig haladja meg az ötszázat. Vargha Tamás honvédelmi államtitkár válaszában azt mondta, míg 2002 és 2010 között volt olyan, hogy csak 17 önkéntest tartottak nyilván, addig jelenleg több mint ötezren állnak rendelkezésre, akiknek többségét valóban a korábban korkedvezményesen nyugdíjba vonultak adják. Megjegyezte, tárcája jelenleg is azon dolgozik, hogy még több önkéntes álljon rendelkezésre.

Egyetértés az Arany János-emlékévről

Valamennyi parlamenti frakció felszólalója támogatta azt a kormánypárti kezdeményezést, amely Arany János-emlékévvé nyilvánítaná 2017-et, a költő születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az előterjesztők egyike, Földi László „szelíd, másokat messzemenően tisztelő, a nagyvilág értékeire nyitott szellemiségű" költőként jellemezte Arany Jánost. A fideszes Németh Szilárd azt mondta, a partiumi Nagyszalontához kapcsolódó emlékév annak is kifejezője, hogy Magyarország sorsközösséget érez a határon túl élő magyarokkal. Hoppál Péter kulturális államtitkár felszólalásában közölte, a kormány is támogatja az előterjesztést. Megjegyezte továbbá, hogy idén az 1956-os szabadságharc és forradalom 60. évfordulója mellett Bartók Béla zeneszerzőre, valamint a szigetvári csata 450. évfordulójára is kiemelten emlékeznek.

Együttműködést köthet a kormány a Koreai Köztársasággal

Együttműködést köthet a kormány a Koreai Köztársasággal a katonai minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára elmondta, a megállapodást már aláírták, de a parlamentnek törvényben kell kihirdetnie a hatályba lépéshez. A szabályozás rendelkezik a katonai adatok kezeléséről, védelméről, sokszorosításáról, továbbadásáról, megsemmisítéséről is. A vitában felszólaló Bartos Mónika (Fidesz), Demeter Márta (MSZP), valamint Farkas Gergely (Jobbik) támogatta a javaslatot.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra hat képviselő jelentkezett. Varju László (független) az elmúlt hét történései közül kiemelte, hogy egy pontosan meg nem nevezett uniós projekt során törvénysértő módon jártak el, amely a hűtlen kezelés gyanúját is felveti. Vágó Sebestyén (Jobbik) Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató halálának egyéves évfordulójáról emlékezett meg, Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a középiskolai felvételi rendszert kritizálta, mondván az túl erős. Novák Előd (Jobbik) azt sérelmezte, hogy továbbra sincs megemlékezés az 1945-ös kitörésről, frakciótársa, Lukács László György pedig a szikszói kórház ügyével kapcsolatban szólalt fel. Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, 240 halászcsalád elvesztette a megélhetését, Z. Kárpát Dániel (Jobbik) pedig a migrációról és a betelepítési kvóta elutasításáról beszélt.

A felszólalást követően Sneider Tamás levezető elnök lezárta a hétfői ülésnapot, a képviselők kedd reggel folytatják a munkát.