Csendes hajrával, az esztendő utolsó ülésén bíztató határozattal zárta az esztendőt az Alkotmánybíróság. Sok-sok ember jövőjére gondolván alkotmányellenesnek nyilvánította a Taláros Testület és megsemmisítette azt a rendeletet, amely, pénzbírsággal (és annak meg nem fizetése esetén a személyi szabadságot korlátozó közérdekű munka és elzárás kiszabásával) fenyegeti a guberálókat és a velük együtt élő közeli hozzátartozók létfenntartását.
Kaposvár még hat évvel ezelőtt, 2005 júniusában hozta azt a rendeletét, mely szerint, „aki a közterületre kihelyezett gyűjtőedényzetből szemetet önt ki, vesz ki, vagy abban guberál, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”. A tiltó rendelkezést olvasván, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa idén májusban arra kérte a város képviselő-testületét, hogy vizsgálja felül és helyezze hatályon kívül a szabálysértésekről szóló rendeletének szerinte jogsértő szakaszát. Miután Kaposvár nem tett eleget a kérésnek, Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult, - több civil szervezethez hasonlóan.
Az Alkotmánybíróság döntése során tekintettel volt arra, hogy a guberálási tevékenység többnyire az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló, mások jogait és a közrendet nem sértő kényszerű cselekvés, amelynek a társadalomra való veszélyessége nem állapítható meg. Ezért az a rendeleti szabály, amely pénzbírsággal (és annak meg nem fizetése esetén a személyi szabadságot korlátozó közérdekű munka és elzárás kiszabásával) fenyegeti a guberálókat, súlyosan veszélyezteti az érintett magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók létfenntartását. A Taláros Testület határozata hangsúlyozza: ha az önkormányzat szabálysértéssé nyilvánítja a szemetelést meg nem valósító cselekményeket (a dolgok szemétből való kivételét és a guberálást), azzal a hajléktalan vagy az egzisztenciálisan más módon kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket stigmatizálja. Ez pedig az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében tiltott egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetést okoz. Mindezek alapján a guberálást szabálysértéssé minősítő rendeletet alkotmányellenesnek ítélte, ezért megsemmisítette.
A határozathoz Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (A határozat teljes szövege)
+
Az Alkotmánybíróság elutasította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/A. § (1)-(2) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63/B. § (2) bekezdése, továbbá a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet egésze – utóbbi tekintetében az Alkotmány 50. § (5) bekezdésére alapított – alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Nem osztotta az indítványozó álláspontját, miszerint a csődtörvény elvonja az ügyet az eljáró bírótól. A határozat indokolása szerint a felszámoló kijelölésének módja nem függ össze az érdemi munkával, csupán előkészítő funkciója van, technikai segítség ahhoz, hogy a számítógép a megfelelő szakképzettségű, kevésbé leterhelt személyt válassza ki. (A határozat teljes szövege )
+
Az Alkotmánybíróság elutasította az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (12) bekezdése, valamint 2. számú melléklete II./Általános rendelkezések/A/2. pontjának c) alpontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Megállapította: miután az indítvány nem központi adónemre és nem adókötelem tartalmára vonatkozik, az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése alapján van hatásköre a támadott jogszabály felülvizsgálatára. A határozat indokolása szerint az adóelőleg kiszámítási módját – bizonyos alkotmányos korlátok között – adótechnikai szabályként kezeli és nem állapít meg alkotmányellenességet pusztán amiatt, mert a törvényalkotó által több, lehetséges szabályozási mód közül kiválasztott konkrét számítási előírás magában rejti annak lehetőségét: egyes adózók a végelszámoláskor bizonyos – túlfizetésként jelentkező – összeg visszaigénylésére lesznek jogosultak. (A határozat teljes szövege)
+
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat megállapította: a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 45. §-a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezés a választási kampány során a választópolgárok személyes adatainak a jelöltek, jelölő szervezetek általi kezelését anélkül teszi lehetővé, hogy az érintett jogosult lenne megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását. Ez a szabályozás az információs önrendelkezési jognak olyan korlátozását eredményezi, amelyet alkotmányos érték védelme nem tesz szükségessé. (A határozat teljes szövege)
+
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 22. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában a Taláros Testület megállapította: alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. A határozat indokolása szerint az egészségügyi ellátás tervezésének, szervezésének elősegítése, mint adatkezelési cél nem teszi elengedhetetlenül szükségessé a személyazonosító adatok kezelését. Az egészségügyi ellátás szervezésének, tervezésének elősegítése általánosságban ugyanis anonimizált egészségügyi adatok segítségével is biztosítható. Különösen nem indokolt az adatkezelés ilyen formában történő előírása arra tekintettel, hogy az a jogi intézményrendszer, amely a támadott rendelkezésben meghatározott adattovábbítás jogalkotói indoka lett volna, nevezetesen az irányított betegellátási rendszerrel összefüggésben az ellátásszervezővel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység biztosítása a társadalombiztosítási igazgatási szerv számára, megszűnt. A rendelkezés – pontosan meg nem határozható tartalmú célból – készletező jellegű adatkezelést tesz lehetővé az egészségbiztosítási szerv számára.
A határozathoz Bihari Mihály, Kovács Péter, Lenkovics Barnabás és Pokol Béla alkotmánybírók különvéleményt csatoltak. (A határozat teljes szövege)
+
A Taláros Testület elutasította az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 164/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt is. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés a retrospektív vizsgálatok tekintetében túl széles felhatalmazást ad a miniszternek a jogalkotásra. Megállapította: az egészségügyi törvény konkrétan meghatározza, hogy mely tárgykör (utólagos beavatkozással nem járó vizsgálat) esetében, és mely konkrét összefüggés tekintetében (kutatási alany tájékoztatása és vizsgálatba való beleegyezése) ad a miniszternek felhatalmazást a beavatkozással nem járó vizsgálatok általános szabályaitól eltérő rendelkezések alkotására. (A határozat teljes szövege)
+
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat területén felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése tárgyában az önkormányzat polgármestere fordult az Alkotmánybírósághoz. A Taláros Testület indokolása szerint a vitatott hatásköri kérdést a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. §-ának (3) bekezdése egyértelműen szabályozza akként, hogy a szóban forgó feladat- és hatáskör címzettjeként a fővárosi önkormányzat közgyűlését jelöli meg. (A határozat teljes szövege)
+
Köszöntve az év végét persze születtek más döntések is. Már szolid kattintás nyomán is olvashatók. Tallózva közöttük, íme:
1267/B/2009. AB határozat a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet Melléklete (Hajózási szabályzat) II. rész 4.13 cikk 1. pont e) és f) alpontja, valamint a 9.12 cikk 1. 2. 3. pontja tárgyában.
908/B/2011. AB határozat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 15/2003. (04. 14.) Kgy. sz. rendelet 33. § (6), (7) és (8) bekezdései tárgyában.
883/H/2011. AB határozat Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 49/2005. (XII. 15.) rendelet 11. § (2) bekezdés tárgyában.
308/B/2007. AB határozat a Jászalsószentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz díjának, valamint a szennyvízgyűjtés, elvezetés és tisztítás szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 3/2007. (II. 15.) rendelete 3. § (3) és (4) bekezdése tárgyában.
248/B/2007. AB határozat a diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja tárgyában.
120/H/2008. AB határozat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a bizottsági alap felhasználásáról szóló 16/2007. (03. 05.) Kgy. rendelete tárgyában.
397/B/2007. AB végzés a lakossági távhő-szolgáltatási díjakról, az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről, valamint a távhő-szolgáltatási csatlakozási díjakról szóló 84/2005. (XII. 16.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 64/2006. (XII. 22.) Főv. Kgy. rendelet tárgyában.
