Gyurcsány Ferenc: elfogadhatatlan fundamentalizmus van kibontakozóban. „Fenyegeti a polgárok szabadságát, az állam világnézeti függetlenségét, amikor a tradícióra hivatkozva nem felszabadít, hanem korlátoz és jogot von el. A miniszterelnök-pártelnök a feleségét is mozgósította. „Kosztolányi kalapja.” Az Alkotmánybíróság január 12-13-i teljes ülésének napirendje.
Sólyom László köztársasági elnök szerint részben értelmezhetetlen, részben alkotmányellenes a családon belüli erőszak esetén alkalmazandó, távoltartásról szóló törvény – ezért nem írta alá, elküldte az Alkotmánybírósághoz véleményezésre. A tavaly december 15-én elfogadott jogszabály az államfő szerint túlságosan tágan határozza meg a hozzátartozó és az erőszak fogalmát. Álláspontja szerint a törvény szakaszai aránytalanul korlátozzák a tartózkodási hely szabad megválasztását. A köztársasági elnök úgy véli: a távoltartás „jelentős súlyú szankció”, még akkor is, ha a célja nem elsősorban a büntetés, hanem a megelőzés. Ilyen beavatkozást csak komoly értékek, elsősorban a testi épség védelme indokolhat, bűncselekményeknek nem minősülő magatartások azonban nem. A távoltartás alkalmazása ilyen tág fogalmak esetén ellentétes az arányosság elvével. Értelmezhetetlen az államfő szerint a hozzátartozó fogalom kiterjesztése is. A törvény ugyanis nem csak a rokonokra, élettársakra, hanem „az együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyekre” is kiterjeszti a fogalmat. Emiatt pedig elvileg előállhatna az az abszurd helyzet, hogy valakit kitiltanak a saját lakásából, pedig a bántalmazott nem is él vele egy fedél alatt. A köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz írt indítványa szerint az alkotmányból és Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből következik, hogy hatékonyan lépjünk fel a családon belüli erőszak ellen. Ehhez azonban az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely alkalmazható, és egyben megfelel az alkotmányosság követelményeinek is.
+
Gyurcsány Ferenc szerint „Sólyom László a bántalmazó jogait erősebbnek tartja a bántalmazottnál.” A miniszterelnök nehezményezte, nehezményezi azt is, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Lex-Melegként elhíresült a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt.
Állította, állítja: az Alkotmánybíróság világszemléleti alapon döntött a bejegyzett élettársi kapcsolatokról, Blogjában írja: „konzervatív fundamentalizmus” van kibontakozóban, amely lassan aggasztó méreteket ölt. „Fenyegeti a polgárok szabadságát, az állam világnézeti függetlenségét, amikor a tradícióra hivatkozva nem felszabadít, hanem korlátoz és jogot von el. Egyre világosabbnak tűnik, hogy nem szimplán politikai vita figyelhető meg, hanem - a korábbinál egyértelműbben - világnézetek, világlátások küzdenek egymással. Nem egyszerűen a tradíció a modernizmussal, hanem a konzervatív fundamentalizmus ütközik a szekularizmussal és a szabadelvűséggel" Egy ilyen döntés nem pusztán jogi állásfoglalás, hanem az ítélkező bírók világszemléletét is tükrözi. „Beavatkozik abba a szabadságba, amely szerintem valamennyi polgárt megillet, és azt mondja nekik, hogy nem vagyok hajlandó az állam által is megerősíteni a ti közös döntéseteket, hogy együtt éltek, és az élet egy sor területén közös felelősséget vállaltok. Vagy házasság, vagy semmi! De mit szólnak ehhez a huszonévesek, vagy a harmincasok? Mit szól hozzá az a majdnem minden második vagy harmadik együtt élő pár, akik nem a házasság kötelékét választották?" – tette föl az Alkotmánybíróság döntését rosszalló költői kérdését Gyurcsány Ferenc. „Sajnálnám, ha Magyarország nem értené, hogy mekkora veszélyeket rejt az, ha utat enged ennek a gondolkodásnak, ennek a mentalitásnak. Sajnálnám, ha Magyarország nem értené, hogy a szabadság erkölcse is erkölcs, olyan, amit védeni kell, és olyan, amelynek védelméhez az államnak támogatást kell nyújtani, nem pedig korlátozó intézkedésekkel szembe helyezkedni vele." – zárul a kormányfő blog-értekezése.
+
A miniszterelnök-pártelnök a feleségét is „mozgósította”: – Dobrev Klára a Népszavának adott interjúban hangsúlyozta: miközben rendkívül modern képet gondolunk a párkapcsolatokról, sokakat valójában hagyományos, maradi és sok nőt béklyóba kötő gondolkodás jellemez. A kormányfő felesége úgy látja: ennek a gondolkodásnak a megnyilvánulása a bejegyzett élettársi kapcsolatról hozott alkotmánybírósági döntés is. Véleménye szerint ez a döntés azt sugallja: férfi és nő felnőtt emberként nem döntheti el szabadon, hogy házasságot akar kötni, vagy élettársi közösségben akar élni. Ugyanez vonatkozik a családon belüli erőszakra is - tette hozzá, majd megjegyezte: a gyermekbántalmazások jelentős részével szemben is tehetetlenül áll a büntetőjog. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felesége szerint mindenkinek felelőssége van abban, hogy megváltozzanak ezek a konzervatív viszonyok.
+
Holló András, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke volt a vendége január 7-én a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának harmadik emeleti társalgójában a Szegedi Közéleti Kávéház idénynyitó programjának. A „Kosztolányi kalapja” című estén Sereg András, az Ab sajtófőnöke és a közönség kérdezte Holló Andrást.
A kiadott programfüzet a következő sorokkal ajánlotta az estet: „Holló András elválaszthatatlan az Alkotmánybíróságtól: 1989-től 1996-ig főtitkár, 1996 novemberétől alkotmánybíró, két év múlva a testület helyettes elnöke, 2003 augusztusától 2005 novemberéig elnöke. Kilenc év után a parlament ismét alkotmánybírónak választotta,
2008 júliusa óta újra a testület helyettes elnöke. Szeretettel mesél mesterfodrász nagypapájáról, akihez rendszeresen betértek irodalmunk nagyjai, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes is. Gimnazistaként vegyészmérnöknek készült, de történelem tanárának tanácsát megfogadva, „neked akkora dumád van, miért nem mész jogásznak?”, az ELTE jogi karára felvételizett. Az egyetemen az alkotmányjog lett a kedvence. Volt ügyész és kutató. A rendszerváltozás előtt alkotmányjogi prédikátorként járta az országot, és az alkotmányozásról tartott előadásokat, így többek közt a helyi plébános meghívására
a csákvári templom szószékéről.”
Az Alkotmánybíróság január 12-13-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság jövő héten (kedden) folytatja a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény 63. § (1) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalását. Az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el a törvénymódosí¬tásokat, amelyek alapján június 19-től az egy éven túli parkolási díj meg nem fizetése iránti ügyeket a bíróságok nem tárgyalhatják, a folyamatban lévő pereket megszüntetik.
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén foglalkozik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 24/A. §-ának alkotmányosságával.
Határozat készül a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIIII. 28.) NM rendelet egyes részei, továbbá a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (1) bekezdése és a 65. § (1) és (4) bekezdései, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 45. § (6) bekezdése alkotmányosságáról.
Szó lesz a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2) bekezdésének alkotmányosságáról.
Megvitatják a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és az azzal összefügg 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet, valamint az 1/2002. (I. 17.) IM rendelet alkotmányosságát.
Napirenden lesz a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 92. § hivatkozott szövegrésze, valamint az (5) és (6) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megkezdik a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá az egyes közérdek közlemények magyar nyelv közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 1. § (1) és (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet vitáját.
Megkérdőjelezték a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 9/A. § (2) bekezdése második fordulatának, valamint a 11. § a) pontja hivatkozott szövegrészének alkotmányosságát.
Egy indítványozó szerint alkotmányellenes a tisztességtelen piaci magatartás a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 36. § (6) bekezdése, valamint a 78. § (8) bekezdése.
Napirendre kerül a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 66. § (1) bekezdésének az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközésének vizsgálata.
Kedden az alkotmánybírák megvizsgálják a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35. §-a alkotmányosságát.
Ismét napirendre kerül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 26. § (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezet.
Ugyancsak megvitatják a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek „a 2005. évi költségvetésről szóló 2004. évi CXXX. törvény 96. § (6) bekezdése hatálybalépéséről rendelkező rendelkezések” alkotmányosságát megkérdőjelező indítványt.
A testület megkezdi a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjának szolgálati idejébe a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban töltött tanulmányi idő beszámításáról szóló 4/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat alkotmányossági vizsgálatát.
Határozat készül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 260. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, továbbá a 219. § (1) bekezdés d) pontja és a 225. § (1) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában.
