A fideszes Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatát 298 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

A törvénymódosítás kitér a pénzügyi rezsicsökkentésre is, jogszabályba foglalták ugyanis, hogy minimum 500 millió forintos bírsággal sújthatja a Magyar Nemzeti Bank az ingyenes készpénzfelvétel szabályait megszegő pénzintézeteket.

Ugyancsak a havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes pénzfelvételhez kapcsolódik annak rögzítése, hogy a magyarországi bankautomatákból való készpénzfelvétel felső limitje nem lehet kevesebb napi 150 ezer, tranzakciónként pedig 75 ezer forintnál.

LMP-s tiltakozás miatt félbeszakadt a zárószavazás

A rezsicsökkentés szóló törvényjavaslat zárószavazása után a parlament a paksi atomerőmű bővítését tartalmazó orosz-magyar megállapodás név szerinti zárószavazását tartotta volna, ám az félbeszakadt, miután az LMP megafonból szóló szirénázással tiltakozott az ülésteremben az indítvány elfogadása ellen.

 Schiffer András frakcióvezető egy Magyarország eladva és eladósítva, párttársa, Lengyel Szilvia pedig egy Nem leszünk orosz atomgyarmat feliratú molinót tartott fel, míg az ugyancsak LMP-s Szél Bernadett és Ertsey Katalin kezében egy-egy folyamatosan szirénázó megafon volt.

Az elnöklő Jakab István felszólította Schiffer Andrást, hogy gondoskodjon a rendzavarás beszüntetéséről, majd felkérte a teremszolgálat munkatársait, hogy szüntessék meg „a súlyos rendzavarást”.

 Miután a tiltakozó akció folytatódott, az LMP-s Schiffer Andrást, Szél Bernadettet, Lengyel Szilviát és Ertsey Katalint az ülésnap hátralévő részéről Jakab István kezdeményezésére az Országgyűlés kizárta. Az alelnök összehívta a házbizottság rendkívüli ülését, és szünetet rendelt el.

Schiffer András, Szél Bernadett és Lengyel Szilvia ekkor elhagyta az üléstermet, Ertsey Katalin és Szél Bernadett viszont a szünetben is ott maradt a karzaton, kezében a szirénázó megafonnal. Végül délben a terembiztosi szolgálat vezetőjének kérésére az LMP-s képviselők hagyták kivinni az ülésteremből a megafonokat.

A név szerinti szavazás dél után folytatódott. A kizárt LMP-s képviselők részt vehetnek az ülésen, szavazhatnak is, de nem szólalhatnak fel.

+

A parlament a határozathozatalok elején ratifikálta az Interszputnyik nemzetközi űrtávközlési rendszerről és szervezetről szóló 1971-es megállapodás legutóbbi, 2002-es módosítását. A szóban forgó szervezet alapvetően a műholdas távközlés gazdasági és tudományos eredményeit hasznosítja.

A képviselők ezt követően jóváhagyták a Grúzia és Magyarország között a közúti személyszállításról és árufuvarozásról kötött megállapodást, amely a két országot összekötő fuvarozás eddig hiányzó jogi kereteit teremti meg.

Az Országgyűlés támogatta a víz alatt örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény kihirdetését is azzal a céllal, hogy a határon túli magyar víz alatti értékek is megfelelő védelmet kapjanak.

A fentieken túl a Ház a biológiai sokféleséget támogató Nagojai Jegyzőkönyv aktualizált szövegét is átültette a magyar jogrendbe.

Jóváhagyták a képviselők továbbá a Magyarország és Törökország közötti biztonsági együttműködési megállapodást. A rendőri együttműködés fő célja a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem, a Balkánon át Magyarországra és így az Európai Unióba tartó embercsempész- és kábítószercsempész-útvonalak felderítése, valamint a fegyvercsempészet megfékezése. A megállapodás tartalmazza az együttműködő szervek és az átadható adatok körét, lehetővé téve a közvetlen információcserét.

Az Országgyűlés - Martonyi János külügyminiszter indítványára – kihirdette a fegyverkereskedelmet korlátozó szerződést. Az ENSZ Közgyűlése április 2-án fogadta el a világ első olyan fegyverkereskedelmi szerződését (Arms Trade Treaty, ATT), amely szabályozza a hagyományos fegyverek szinte teljes készletét, beleértve a lőszereket és a robbanószereket is, és az emberi jogi szerződésekben meghatározott alapelveket megszegő államoknak megtiltja a fegyverszállításokat.

Módosították a területfejlesztési koncepciót

Az Országgyűlés – a fideszes László Tamás és Babák Mihály javaslatára - határozatban módosította az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Ezt részben a kistérségi szintű tervezés járási szintűvé válása indokolta. A tervbe bekerült még a Tokaji Borvidék országosan kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánítása - a Balaton és a budapesti agglomeráció mellett.

Február 19. az ápolók napja lesz

Az Országgyűlés 305 igen szavazattal, egy nem ellenében és két tartózkodás mellett – a fideszes Kovács József előterjesztésére - február 19-ét, Kossuth Zsuzsannát születésnapját a magyar ápolók napjává nyilvánította. Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga az 1848-49-es szabadságharc idején a tábori kórházak főápolónője volt.

A földpályázatokról, a családokat érintő intézkedésekről, a külföldön dolgozó magyarokról, a kormány adópolitikájáról és szocialista Simon Gábor eltitkolt ausztriai bankszámlájáról volt szó csütörtökön napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: vizsgálják ki a gyanús földpályázatokat!

Lengyel Szilvia (LMP) a hortobágyi földpályázatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy megbocsáthatatlan a nemzeti parki legelők bevonása a Földet a gazdáknak programban, mert így nem biztosítható az Európában egyedülálló terület védelme. Szerinte a miniszterelnöknek is feltűnt, hogy valami nincs rendben, ezért rendelt el vizsgálatot a pályázatok ügyében. Közölte, szeretné ha vizsgálatok nem állnának meg a hortobágyi pályázatoknál.

Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára véleménye szerint ahol föld van, ott vita is van. Ugyanakkor azt kérte a képviselőtől, hogy néhány dologban ismerje el a kormány munkáját, így azt, hogy negyvenezer hektárt nyertek fiatal gazdák, a nyertesek 82 százaléka pedig természetes személy. Hozzátette: ahol kritika merült fel, eddig is minden esetben kivizsgálták.

KDNP: értékválság Nyugaton, szilárd értékek Magyarországon

Pálffy István, a JDNP frakciószóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétvégén Madridban nőszervezetek tüntettek az abortuszszabályok szigorítása miatt, míg Franciaországban egy éve tüntetnek a melegházasság ellen, amit a szocialista Francois Hollande elnök erőltetett, aki "a szocialista erkölcs jegyében kidobta az Elysée-palotából az élettársát, mert egy másik nő lakásán találták az ágyban". Véleménye szerint Nyugat-Európában egzisztenciális, értékrendi és kulturális válság van, ezzel szemben Magyarországon stabilak az értékek.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családügyi államtitkára szerint a baloldali, „vadliberális” kormányok mindig a családok ellen tettek és ennek súlyos következményei voltak. Közölte, 2002-2010 között a balliberális kormány szétverte a családtámogatási rendszert. Az Orbán-kormány intézkedései közül kiemelte a családi adókedvezményt, a gyes időtartamának visszaállítását, a gyed extrát.

Jobbik: a kormánypárti képviselők elszakadtak a valóságtól

Farkas Gergely (Jobbik) a külföldön dolgozó magyarokkal összefüggésben kifogásolta a miniszterelnök szavait, aki kikérte azt, hogy gazdasági menekülteknek nevezik ezeket az embereket. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárti képviselők elszakadtak a valóságtól, a gazdasági menekült nem pejoratív kifejezés, hanem ténymegállapítás, hiszen a külföldre kényszerültek a munkahelyek hiánya, az oktatási káosz miatt távoztak.

Családok szakadtak szét, az idősek tanulják ma a Skype használatát - tette hozzá, megjegyezve, ha az volt a kormány célja, hogy az időskori számítógépes használat elterjedjen, nem is találhattak volna jobb módszert.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt kérdezte, honnan veszi a bátorságot a képviselő, hogy több tízezer fiatalt gazdasági menekültnek nevez. Szerinte a migrációnak nagyon sokféle oka van, egyik ilyen az oktatás. Mint mondta, 1990 előtt bárcsak élhettek volna azzal lehetőséggel, hogy szabadon mehetnek külföldre tanulni.

MSZP: Magyarországon soha az életben nem fizettek annyi adót, mint 2013-ban

Szanyi Tibor (MSZP) szerint Magyarországon soha az életben nem fizettek annyi adót, mint 2013-ban. Számításai szerint ez négy év alatt mindösszesen 10 ezer milliárd forintot jelent, vagyis a kormány négy év alatt minden magyar emberről egymillió forintot szakított le. Úgy fogalmazott, a Fidesznek valóban jobban "tejelt" Magyarország, tíz százalék jattot adott Orbán Viktornak, népes családi és baráti körének.

Kitért arra, hogy Simon Gábor ügyét a hatóságok hónapokon át raktáron tartották, vártak vele addig, amíg az ügy legjobban fáj a szocialistáknak. Ez azt jelenti, hogy a kormány a hatóságokat pártpolitikai célokra használják, politikai ellenfeleikkel szemben - tette hozzá.

Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy most ugyanannyi az adók száma, 58, mint a kormányváltás előtt volt. Úgy fogalmazott: reméli nem olyan sok az adók száma és az adóterhelés, hogy ismeretlen eredetű vagyonokat bécsi bankszámlán kelljen parkoltatni. Hozzátette: 2008-ban 41,1 százalék volt GDP arányosan az adóterhelés, 2013-ban 39,2 százalék volt.

Fidesz: példátlan Simon Gábor ügye

Kósa Lajos (Fidesz) a szocialista Simon Gábor ügyét példátlannak nevezte és kérdéseket tett fel az ügyben Mesterházy Attila MSZP-elnöknek. A bécsi számlán lévő százmilliók azok, amelyekről Gyurcsány Ferenc korábbi pártelnök tavaly azt mondta, ismeretlen eredetű, gyanús milliók vándoroltak a párthoz, aminek az eredetét jobb, ha nem tudják? Tudott-e a számláról más is az MSZP-ben? - sorolta a kérdéseit. A kormánypárti politikus egyebek között azt is tudni szeretné, hogy a baloldali összefogásban részt vevő pártok hogy viszonyulnak az ügyhöz, vállalhat-e ilyen összefogásban szerepet Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, Fodor Gábor.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok megválaszolatlan kérdés van, amire három napja nem ad választ az MSZP. Szerinte ez felér egy beismeréssel. Fontos kérdésnek nevezte azt is, honnan jött ez a pénz.

Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy közvádas ügyben megkeresés érkezett Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztésére.

Interpellációk, kérdések

Hiller István interpellációjában arról szólt, hogy az elmúlt hetekben több orgánum beszámolt arról a levélről, amit a Klik írt az iskoláknak, kérve összegezzék eszközigényeket. A mellékletből kiderül: kizárólag a börtönökben előállított eszközöket rendelhetik meg az intézmények. A 280 tételes jegyzékben megtalálható például temetői fejfa, taktikai öv, lábujjcímke hulláknak, vagy nyusziház - sorolta. A Klik egész tevékenységét ez jellemzi, ostoba és kivitelezhetetlen intézkedések és az egységesítés. Idézte a Klikről készült miniszteri biztosi vizsgálatot is, majd az kérdezte, mi kell még ahhoz, hogy lássák, a Klik egy csőd, rosszul vezetett, drága és felesleges. "A Klik csődje ugyanakkor, nem csak a Klik csődje" – fogalmazott.   

Doncsev András államtitkár kiemelte: több szempontrendszert figyelembe véve vizsgálták a Klik tevékenységét. A folyamatos önkorrekciónak csak egyik eleme volt az idézett vizsgálat – jelezte. A cél a háttértanulmánnyal a főbb problémák beazonosítása és a beavatkozási lehetőségek megjelölése volt. A felsorolt elemeket a központ haladéktalanul korrigálta, ahogy ezt a biztos is jelezte közleményében. Miközben a képviselő költséghatékonyságról beszél, intézmények százainak bezárása és pedagógusok tömeges elbocsátása jellemezte tevékenységét.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 195 igen és 34 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: ki kárpótolja a jóhiszeműen eljáró vállalkozásokat?

Gyöngyösi Márton utalva a gazdasági környezet kiszámíthatóságára a pénztárgépek beszerzéséről kérdezett. Úgy fogalmazott: az az ámokfutás, amit több mint egy éve művelnek bizonytalanságot eredményez, a vállalkozások úgy élik meg a kormány tevékenységét, amely akadályozza őket, és nem a terheik csökkentésén fáradozik. Koncepciótlan kapkodásnak nevezte a történteket, szerinte "saját haverjaiknak osztották újra ezt a piacot is". Azt kérdezte: hogyan kárpótolják azokat a vállalkozókat akik még talpon maradtak, és a folyamatosan változó jogszabályok ellenére még komolyan veszik a kormányt és jóhiszeműen megvásároltak a pénztárgépeket?   

Szatmáry Kristóf államtitkár rámutatott: a kereskedelemi réteg évek óta nem volt olyan optimista, mint napjainkban.   

Hozzátette: nehezen értelmezhető a képviselő piac újra felosztására vonatkozó észrevétele. Jelenleg közel 30 forgalmazó, mintegy 80 gépére van engedély – jelezte, hozzátéve: az átállás koncepciója egy széles körű egyeztetés eredménye. Nem érheti semmilyen hátrány és anyagi kár a jóhiszeműen eljáró vállalkozókat – rögzítette, és utalt az ennek érdekében született rendeletre.  

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 189 igen és 24 nem szavazattal elfogadta.   

LMP: megéri a paksi beruházás?  

Vágó Gábor arról beszélt, az elmúlt egy hét alatt kiderült, hogy a paksi erőművel összefüggő hatásvizsgálatokat eltitkolták. Kiderült továbbá, hogy 21 év alatt kell 12,5 milliárdos projektet finanszírozni, és az orosz fél beleszólhat a paksi áram árába. A többi nagy fejlesztést ugyanilyen arrogáns módon akarják a társadalom torkán lenyomni? Anyagilag megéri a paksi beruházás, vannak olyan tanulmányok, melyek szerint Magyarország jól jár ezzel a beruházással vagy valakinek a háttérbizniszét akarják egyengetni? - kérdezte.   

Fónagy János államtitkár felidézte a beruházás előzményeit, majd kiemelte: a Gyurcsány-kormány 2005-ben elkötelezte magát az atomenergia mellett.  

2005-2009 között az akkori kormányok az Országgyűlés jóváhagyása nélkül bővítették Paksot – emlékeztetett. Ezt akkor ellenzékként ők nem kifogásolták – jelezte. Több mint száz szakmai egyeztetés anyaga rendelkezésre áll, nézzék meg és akkor tisztábban látnak - szólított fel, hozzátéve: megvolt a szakmai egyeztetés és a felhatalmazás.   

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 196 igen és 21 nem szavazattal jóváhagyta.   

Fidesz: milyen terhekkel sújtanák a Gyurcsány-koalíció intézkedései a családokat?   

Selmeczi Gabriella felidézte, hogy Gyurcsány Ferenc szerint bárki nyer, megszorításokra lesz szükség. Szerinte ezek az intézkedések újból a magyar családokat, munkavállalókat és nyugdíjasokat érintenék. Felidézte, hogy 2006-ban egyetlen nap alatt 30 százalékkal emelte a gáz árát, 14 százalékkal a villanyét, 4 százalékkal az szja-kulcsot és növelte az áfát is. Most szeretné megismételni a történelmet – mutatott rá, kiemelve, hogy megszüntetné a családi adókedvezményt, eltörölné a rezsicsökkentést, és a 400 ezer forint feletti fizetéseknél 30 százalékos adókulcsot vezetne be. Eközben Bajnai Gordon már bruttó 300 ezer forint felett emelné a kulcsot. A baloldalon nem változott semmi, a megszorítások a rögeszméjükké vált - mondta, és azt kérdezte: "a nem fog fájni program" mennyibe kerülne a családoknak?   

Szatmáry Kristóf közölte: 2006-ban az szja 14 milliárdos, 2007-ben a különadó, a kamatadó bevezetése és természetbeli juttatások változásai 116 milliárdos pluszterhet jelentettek. A vállalkozások terhei 2006-ban 87, 2007-ben 232 milliárddal nőttek. A lakossági gázáremelés folyamata több száz milliárd forintot vont el a lakosságtól, s a költségvetési hiány folyamatosan 3 százalék felett volt - sorolta. Kitért arra is, hogy a 2011-től bevezetett adókedvezmény 180 milliárdot hagy a családoknál, 2014-től pedig további 50 milliárddal rövidülnének meg a családok, ha eltörölnék ezt az intézkedést. A többkulcsos adó bevezetése sem eredményezne többletbevételt. A rezsicsökkentés kivezetése évente közel 400 milliárddal emelné meg a családok terheit – jelezte. 
A képviselő a választ elfogadta.

A szocialista Gőgös Zoltán a kormány Földet a gazdáknak programjáról interpellálta a kormányt. Az ellenzéki politikus szerint a kabinet inkább kárt okozott a programmal, mivel az álltartóknak szükséges nagy legelőket fiktív cégeknek, strómanoknak adták. Példaként említette a hortobágyi térséget, ahol szerinte veszélybe kerültek a helyi állattartók.

Bitay Márton Örs vidékfejlesztési államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormány 45 ezer hektárt adott harminc embernek egy tollvonással. A jelenlegi kormány ezzel szemben több mint ezer fiatal gazdát jutatott földhöz és megtízszerezték az állami földet használók számáti.

Gőgös Zoltán nem fogadta el a kabinet képviselőjének válaszát, a parlament azonban 183 igen szavazattal, 19 nem ellenében és egy tartózkodás mellett megtette azt.

A Jobbik kártérítést sürget a Felvidékről kitelepített családoknak

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, a kormány előtt több megoldás is fekszik az érintettek kárpótlására, amely az érintettek széles köre, 150 ezer család, miatt az ország teljesítőképességétől függően később kerülhet sor.

Gaudi-Nagy Tamás nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés azonban helyben hagyta 186 igen szavazattal, 14 nem és 3 tartózkodás.

A KDNP a vállalkozások ösztönzéséről kérdezte a kormányt

A kereszténydemokrata Aradszki András arról interpellálta a kormányt, hogy milyen további eszközöket használ a vállalkozásalapítás ösztönzésére, a korábban már életbeléptetett kedvező adópolitikai változtatások mellett.

Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában úgy fogalmazott, stratégiai szövetség van a kormány, valamint a kis- és középvállalkozások között. Kiemelte, az ország csak ezen réteg megfelelő működésével kerülhet ki a válságból. A kabinet intézkedései közül példaként említette a vállalkozási környezet javítását, amit a bankokkal, és multinacionális cégekkel szembeni fellépéssel értek el. A kedvező lépesek közé sorolta továbbá a társasági adó csökkentését és a munkahelyvédelmi akciótervet.

A kormánypárti politikus elfogadta az államtitkár válaszát.

MSZP: mi lesz a veszprémi onkológiai központtal?

A szocialista Pál Tibor a Veszprémbe tervezett onkológiai centrum megvalósításával kapcsolatban kérdezte a kormányt. Arra volt kíváncsi, hogy lesz-e és ha igen, mikor készül el a regionális onkológiai központ, hiszen az alapkő letétele óta "egy kapavágás" sem történt a területen.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár válaszában ismertette: a 3,7 milliárd forintos beruházás keretein belül Veszprémben és Farkasgyepün valósul meg az új onkológiai központ. Veszprémben egy 4271 négyzetméteres komplex onkológiai ellátást biztosító új központ épül helikopter-leszállóhellyel, járóbeteg-ellátással, fekvőbeteg-osztállyal és sugárterápiás ellátással.

Fidesz: mi várható a baloldaltól?

Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke korábban arról beszélt: kormányra kerülésük esetén ismét megszorításokra készülnek az emberek kárára. A kormánypárti politikus azt kérdezte a kabinettől, hogy mi várható a baloldali pártoktól.   

Soltész Miklós államtitkár válaszában felsorolt több PM-es, DK-s és MSZP-s politikust, akik a csütörtöki szavazáson nemmel voksoltak a harmadik rezsicsökkentésre. Szerinte ez a szavazás mindent elárul, és hiába beszélnek a baloldali politikusok az emberek megsegítéséről, egy szavukat sem lehet elhinni.